A vírus megjelenését követően azonnal megkezdték az intézkedések bevezetését.
A politikatudományi műhely hétfői tanulmányában azt írja, hogy miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a COVID-19 okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében – közli az elemzés.
Alacsony számú megbetegedés
Hangsúlyozzák, hogy a V4-ek országai közül a lakosságszám arányában a legtöbb megbetegedést Csehországban regisztrálták, ahol százezer lakosra 80,3 koronavírusos eset jut, míg Lengyelországban ugyanannyi lakosra számítva ez a szám a fele. A legkevesebb megbetegedést Magyarországon (31,7 fő), illetve Szlovákiában (29,1 fő) regisztrálták százezer lakosra vetítve – írják.
Egyeztetés, együttműködés
Az intézet szerint fontos kiemelni, hogy az országok közti kapcsolatot az elmúlt hónapokban is a folyamatos egyeztetések és együttműködések jellemezték. Jó példa erre többek között, hogy a járvány ideje alatt az ingázók esetében – a határok lezárása ellenére – továbbra is megengedett volt a munkavégzés céljából történő határátlépés a szlovák–magyar határon. Az együttműködés sikerességét bizonyítja az is, hogy a V4-ek országai nemrég közösen, 3 millió euróval járultak hozzá a koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséhez. Amellett tehát, hogy a V4-ek országai egyenként is jól szerepelnek a koronavírus elleni küzdelemben, egymást segítve is arra törekednek, hogy a régió országai a lehető leghamarabb leküzdjék a járvány okozta válságot – írja elemzésében a XXI. Század Intézet.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ha valaki a magyar–lengyel barátságot professzionális szinten ápolná, akkor 2026 őszétől levelező tanrendben is megszerezheti az ehhez szükséges ismereteket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel szakán. Németh-Marton Orsolyát, az egyetem lengyel tanszékének megbízott vezetőjét a képzés mellett a január 22-i nyílt napról is kérdeztük.
Erős kritikákat kapott Pozsonyban az Unió energiapolitikája.
A visegrádi országok szerint a gazdák pénzét és megélhetését áldozná fel az uniós agrárpolitika.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A Politico szerint egyre markánsabbá válhat a brüsszeli irányvonalat bíráló blokk.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
