A külügyminiszter szerdán lengyel kollégájával tárgyalt többek között az EU-s együttműködésről, és a határátlépési korlátozások feloldásáról.
„Magyarország és Lengyelország a jövőben is minden támogatást megad egymásnak azokban a vitákban, amelyekkel akkor szembesülnek, amikor a járvány után kialakuló új világrend kihívásaira adandó válaszokat keresik” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A nemzeti alap közös
A tárcavezető Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszterrel tárgyalt, majd a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: lengyel kollégájával két olyan kormányt képviselnek, amelyeket az elmúlt hónapokban is komoly vádak és támadások értek. „Bár ezek megalapozatlan, hazug támadások voltak, egyik országtól, kormánytól sem kértek bocsánatot azok, akik az elmúlt hónapokban folyamatosan vádolták őket” – közölte. Hozzátette: ugyanakkor az biztos, hogy ebben a nehéz időszakban is számíthattak egymásra.
Kifejtette: Magyarország és Lengyelország között a barátságon túl stratégiai szövetség is van, a két ország a világpolitikában dilemmát jelentő kérdések tekintetében azonos megközelítést alkalmaz. „Kormányaik nemzeti alapon állnak, a nemzeti érdek érvényesítését tekintik elsőszámú feladatuknak, felelősségüknek” – mutatott rá.
Úgy vélte, a közép-európai országok kifejezetten sikeresnek bizonyultak a koronavírus-járvány kezelésében, kontroll alatt tartották helyzetet és sikerült a fertőzöttek számát alacsonyan tartani, a járvány terjedését lassítani, ezért itt, Közép-Európában már jelentős lépéseket tudtak tenni a gazdaságok újraindítása érdekében. „Támogatták egymást a járvány elleni küzdelemben is: Lengyelország 109 magyar, Magyarország pedig 11 lengyel hazatérését segítette” – idézte fel. Hozzátette: Magyarország 92 ezer ampulla olyan gyógyszert szerzett be Lengyelországból, amely az altatás során használatos.
Ezért fontos a visegrádi csoport (V4) is, amelynek lengyel elnöksége júliusban kezdődik. „Lengyelország kritikus időszakban veszi át az elnökséget, amikor új világrend jön létre a járvány nyomán, és ezzel sok olyan kérdés kerül felszínre, amely kihívást jelent Európának” – mondta.
Terjeszkedik a MOL a lengyeleknél
A külügyminiszter a következő időszak egy másik fontos kérdéseként említette a következő hétéves uniós költségvetést. Lengyel partnerével megerősítették, hogy a kohéziós forrásokat nem szabad csökkenteni, elkötelezettek az EU bővítése mellett, továbbá az illegális migrációval szembeni fellépés tekintetében is egyetértenek. Hozzátette: semmilyen kötelező elosztási mechanizmusban nem hajlandók részt venni, továbbra sem nem engednek be illegális bevándorlókat. Kitért rá:
„A legnagyobb magyar vállalat, a Mol egyre komolyabb piaci részesedésre tesz szert Lengyelországban” – mondta.
Megjegyezte: a következő időszakban fontos feladat lesz Közép-Európában az Észak-Dél irányú infrastruktúra kiépítése. Jacek Czaputowicz arról beszélt, hogy július 1-jén országa veszi át a visegrádi csoport elnökségét, és dinamikus elnökségre készülnek - már júliusra is terveznek találkozókat -, meg akarják mutatni a világnak és Európának, milyen hatékony ez az együttműködés. A lengyel politikus is kiemelte, hogy Közép-Európában sikeresen küzdöttek a járvány ellen, a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma sokkal kisebb, mint sok más országban, és most már a korlátozások feloldásán dolgoznak.
Nincsenek objektív kritériumai a jogállamiságnak
Arról is beszélt, hogy a Magyarországot ért kritikák gyakran teljesen alaptalanok voltak, és vissza kellene fogni a bírálatokat. Kérdésre Szijjártó Péter kifejtette: Magyarországon mindent megtesznek, hogy megvédjék a munkahelyeket, és ehhez beruházások kellenek. „Ezért azt várják el az EU-tól, hogy lazítsa a tiltó szabályokat, amelyekkel megnehezíti, hogy a tagállamok támogassák beruházások létrehozását állami forrásokból” – jelentette ki. Ugyancsak kérdésre Jacek Czaputowicz közölte: nem értenek egyet azzal, hogy az uniós támogatásokat a jogállamisággal összekössék, mert ehhez nem lehet objektív kritériumokat meghatározni.
Szijjártó Péter hozzáfűzte: számukra „teljesen érdektelen”, mit mond a LIBE-bizottság, mert ez egy politikailag motivált testület, és „eddig mindig kiderült, hogy hazudnak rólunk”. „Összemosni a Magyarországnak és Lengyelországnak a szerződések szerint járó uniós támogatásokat szubjektív feltételekkel elfogadhatatlan, a jogállamisággal semmi probléma nincs a két országban, és az ezzel kapcsolatos viták Európa gyengítése, az európai egység megtörése irányába hatnak” – fogalmazott.
Egy a határátlépési korlátozásokra vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter emlékeztetett: éjféltől működik a Csehországgal és Szlovákiával kötött megállapodás, amelynek értelmében magyar, szlovák és cseh állampolgárok szabadon, karantén-kötelezettség nélkül tartózkodhatnak egymás országainak területén, ha a tartózkodás időtartama nem haladja meg a 48 órát. „Remélhetőleg ez hamarosan V4-es együttműködéssé alakul” – tette hozzá. Megjegyezte: Szlovéniával és Horvátországgal jelenleg is egyeztetnek az intézkedésekről.
(MTI)
Oroszországban ítéletet mondtak az Európai Unió döntéséről, és Magyarországot külön is kiemelték. Ezek voltak a szerdai nap legfontosabb történései.
Kőkeményen fogalmazott a belga védelmi miniszter.
A Die Welt is a V4-ek újjáéledésétől retteg, de az olvasók inkább irigylik a közép-európai szövetség szereplőit.
Tusk politikai indíttatású bosszúhadjáratáról, valamint Zbigniew Ziobro volt igazságügyi-miniszter ügyéről és a lengyelországi helyzetről Jacek Karnowskit, a Sieci lengyel jobboldali hetilap főszerkesztőjét kérdeztük.
Nem mindennapi videóval jelentkezett közösségi oldalán a kormányfő.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
A milliárdos rámutatott, hogy a fosszilis energia projektjeinek leállítása semmilyen hatással nem volt a globális kibocsátásra.
