Sokan Trianonra számítottak, de az 1956-os forradalom volt az egyik esszé a történelem érettségin

A középszintű történelem érettségi esszétémáit a diákok és a tanárok egyaránt könnyebbnek ítélték, mint a tesztfeladatokat – derül ki az MTI tudósítói által megkérdezettek véleményéből. A szerdai vizsganapon sokan választották a kereszténység és az 56-os forradalom témáját, volt, aki „kimondottan karanténbarátnak” nevezte a kérdéseket. Az érettségit a koronavírus-járvány miatt országszerte szigorú óvintézkedések közepette tartották meg.

Az első feladatok közelítettek az emelt szinthez

Az egri Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója azt monda, hogy meglepetést nem okozott ugyan a történelmi érettségi, ám a rövid feladatokból álló első rész a tanárok és az intézmény diákjainak egybehangzó véleménye szerint, „mélységét tekintve” közelített az „emelt” követelményszinthez. Sipos Mihály szerint az esszével már könnyebben boldogultak a fiatalok. Visszajelzéseik szerint mindenki tudott az „ízlésének és felkészültségének megfelelő” témát választani.

Az igazgató az elmaradó szóbeli vizsgákról szólva úgy fogalmazott, sajnálja, hogy így alakult, mert „pedagógusként mindig élvezet egy-egy jól sikerült feleletet hallgatni”. A járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről közölte: bár tanulólétszámuk magas, a gimnázium nagy épületében jól el lehetett osztani az érettségizőket. Mindenki „komoly felnőttként viselkedett és fegyelmezetten, intelligensen kezelte a helyzetet” – jegyezte meg. A tolnai Szent István Katolikus Gimnázium végzőse, Ódor Ágnes szerint „összességében nem volt vészes” a történelem érettségi. Elmondta, hogy az esszékérdések közül sokan választották a kereszténység és az 56-os forradalom témáját. Az iskolában 57-en érettségiztek. Novothné Baán Erzsébet igazgató szerint, bár a tesztfeladatok megoldásához komoly szövegértési kompetencia kellett, a feladatok nem voltak nehezebbek az elmúlt évekéhez képest.

A gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban 20-an német, 16-an magyar nyelven vizsgáztak. A németül érettségiző Both Attila elmondta: számára is bonyolultabb volt felkészülni online órákon. A jogi pályára készülő diák szerint az esszétémák között meglepetés volt az EU kiadásairól szóló feladat. Az informatikai szakra készülő Orosz Csanád azt mondta, osztályában is többen választották a kereszténység és az 1956-os forradalom témáját. A Tatai Református Gimnázium történelemtanára, Márkus Gábor „kimondottan karanténbarátnak” nevezte a középszintű érettségi történelem esszékérdéseit. Szerinte „a kapott témák kissé enyhítették azokat a nehézségeket, melyekkel a felkészülés során megküzdött az ország diáksága”. Úgy vélte, az 56-os forradalom és a kereszténység témaköre jól feldolgozható és bőséges hozzá a forrásanyag. „A Németország terjeszkedéséről és Károly Róbert gazdaságpolitikájáról szóló témákban a feladat megoldásában a térképek is nagy segítséget nyújtottak” – tette hozzá.

Fegyelmezett és türelmes diákok

A tatabányai Bárdos László Gimnázium igazgatója és gyakorló történelemtanára, Pleier Tamás úgy fogalmazott, hogy a kérdések nem állították megoldhatatlan feladatok elé a diákokat. Olyan törzsanyagot kérdeztek, amelyet a tanmenet betartásával még korábban gyakorolni is lehetett. A tatai Eötvös József Gimnázium igazgatónője, Barsi Éva azt mondta, nem találkozott szomorú diákkal a történelem érettségi után. „A kétnyelvű oktatást is folytató gimnáziumban egy osztály angolul érettségizett. A diákok szerint idén az esszékérdések könnyebbek voltak, mint a tesztsor, ahol a kitűnő megoldáshoz nagyon aprólékosan kellett ismerni az anyagot” – jelezte.

Az intézményben 81 nappali tagozatos diák és 136 levelező képzésen tanuló felnőtt hallgató érettségizett. A középszintű vizsgán az előzetesen bejelentkezettek közül ketten nem jelentek meg. Az érettségizők magas száma miatt a kiskunfélegyházi gimnáziumban a vizsgák lebonyolítását a kecskeméti tankerület felügyelői, a város általános iskoláinak számos pedagógusa és technikai dolgozója is segítette. Az intézményvezető kiemelte: a diákok „végtelenül fegyelmezettek és türelmesek” voltak. Tapasztalataikat összegezve elmondta: a feladatsort a veszélyhelyzetre tekintettel nem érezték „elvtelenül könnyűnek, követte a tantervi követelményeket, korrekt volt”.

Trianonra számítottak

A kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója, Mikulás Domokos elmondta: történelemből középszinten 76 diákjuk érettségizett, 20 tanuló az emelt szintű vizsgát választotta. Az intézmény krónikus betegségben szenvedő két diákja külön terembe került. A vizsgázók kézfertőtlenítést követően léphettek az épületbe. Saját belátásuk szerint dönthettek a védőmaszk és a gumikesztyű használatáról, a pedagógusok mindkettőt viselték. Érettségiző diákjaik „megoldhatónak” értékelték a feladatsort.

„Bátonyterenyén, a Váci Mihály gimnáziumban 15-en érettségiztek történelemből, senki nem halasztott, a tanulók közepesen nehéznek ítélték a feladatokat” – tájékoztatott az igazgató. Csank Csaba elmondta: többen is csalódtak, mert arra számítottak, hogy a trianoni tragédia 100. évfordulóján lesz ezzel kapcsolatos feladat, készültek is arra, a többség ugyanakkor örült az 1956-os forradalom témájának. Bátonyterenyén a portánál és a tantermi bejáratnál is elvégezték a kéz- és lábbeli fertőtlenítését, a diákok csak a teremben vehették le a maszkot, a legtöbben nem éltek ezzel a lehetőséggel. A felügyelő tanárok kötelezően kesztyűt és maszkot viseltek.

(MTI)