Még Orbán Viktor is beszélt az ügyről: megvan, mikor állhat a bíróság elé a hírhedt karateedző
Hatalmas közfelháborodást váltott ki a kisgyermeket felrúgó férfi ügye. Akár ilyen büntetésre is számíthat.
A budapesti korlátozások enyhítéséről, gazdaságról és a gyöngyöspatai ügyről is beszélt a kormányfő szokásos pénteki rádióinterjújában.
A kijárási korlátozások enyhítéséről is beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában. A kormányfő elmondta, hogy kikérték a fővárosi polgármesterek és a főpolgármester véleményét is az enyhítésekkel kapcsolatban. Ennek az az oka, hogy a fertőzöttek száma csökken, így „az élet újraindításának feltételei megvannak”. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta: a védekezést nem szabad abbahagyni, de térben tagolni kell, így a vidéki megyékhez hasonlóan Pest megyében is jöhetnek az enyhítések.
A nagy kérdés Budapest a kormányfő szerint, azért, mert a fővárosban jóval nehezebb korrigálni, ha az ország egyetlen metropoliszában újra növekedni kezd a fertőzöttek száma, akkor nem lehet kerületeket leválasztani, így nagyobb fegyelmezettségre van szükség. A miniszterelnök úgy látja, hogy a felelős viselkedés a maszk viselése és a védőtávolság megtartása. Az ügyben a kormányfő ismeri az operatív törzs és a polgármesterek véleményét, de szombaton még szakemberek és virológusok meghallgatására is sort kerít, így
a fővárosi enyhítések kapcsán.
Fokozatos újraindítás az iskolákban
Az iskolák újranyitása kapcsán Orbán Viktor a fokozatosságot hangsúlyozta. Előbb az ügyeleti rend átalakítására van szükség, azaz, hogy ne csupán a kijelölt, hanem az összes intézménybe vihessék a szülők a gyermekeket. Ezügyben az önkormányzatokkal kell együttműködni. Első lépésben az óvodák és bölcsődék újranyitásáról lehet szó, később jöhetnek az iskolák alsó- és felső tagozatai, végül a középiskolák.
A vidéki enyhítések tovább folytatódnak, jövő héttől már a vidéki vendéglátó egységek belső terét is használatba lehet venni, júniustól 200 fő alatt már esküvőket is lehet tartani, valamint a vidéki szállodák és panziók is fogadhatnak vendégeket.
Budapest körülbelül két héttel van „lemaradva” az ország többi részéhez képest, így kell számolni – hangsúlyozta a kormányfő.
Hozzátette: kétféle ember létezik, az egyik az elméleti, másik gyakorlati ember. Az elméleti emberek kiváló tanulmányokat tudnak írni, és a miniszterelnök nem kételkedik abban, hogy Karácsony Gergely is kiváló tanulmányt tudna írni, de
Tarlós István ilyen gyakorlati ember volt, ő „rendet tett volna” – jelentette ki Orbán Viktor.
A munkahelyteremtés és -védelem a fő irány
Gazdasági kérdések tekintetében a kormányfő arról beszélt, hogy az ipar teljesítménye kisebb mértékben csökkent, mint számos európai országban, de így is komoly visszaesést mutat, míg a vendéglátás és a turizmus „eltűnt”. Az iparban legkorábban a nyáron várható, hogy visszatérünk a korábbi növekedési pályára.
A miniszterelnök továbbra is úgy gondolja, hogy a munkaalapú gazdaság továbbvitelére van szükség, ehhez pedig az kell, hogy minden elvesztett munkahelyet új munkahelyek váltsanak ki. A probléma megoldására kétféle lehetőség létezik a kormányfő szerint:
A munkahelyteremtő programról Orbán Viktor úgy nyilatkozott: több eleme van, ezek közül egyik a közfoglalkoztatás, melyben akár 200 ezer embert is képesek foglalkoztatni, de „ha kell már holnap 100 ezer” új embert vehetnek fel. A honvédség elindította toborzási programját, a bértámogatás pedig két formában valósul meg: kutatás-fejlesztési, illetve általános munkahelyvédelmi támogatás formájában. Ezen kívül újra csökkentik a szociális hozzájárulási adót, és több tízezer nehéz helyzetbe jutott vállalkozáson segítenek a fizetést terhelő adók csökkentésével.
A beruházásokkal együtt ezek az eszközök képessé tesznek a válság megoldására a kormányfő szerint. Ugyanakkor hangsúlyozta a családok és a nyugdíjasok védelmét, ennek kapcsán megemlítve a 13. havi nyugdíj visszaépítését is.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „megkockáztatható az a kijelentés, hogy
az első csatát megnyertük”
, a második csata már a munkahelyek védelméről fog szólni.
Brüsszelben hamarabb megvan az ítélet, mint a tárgyalás
A tegnapi európai bizottsági vita kapcsán a miniszterelnök a Tanú című filmet idézte fel. Úgy látja, Brüsszelben is már a tárgyalás előtt megvan az ítélet, annyiban állnak rosszabbul, hogy itt már a tanút sem hallgatják meg. Orbán Viktor szerint néhány frusztrált liberális képviselőről van szó, akiknek nincs jobb dolguk, mint Magyarországot támadni az EP-ben.
Ugyanakkor azt fontos látni, hogy egy világjárvány kellős közepén az adófizetők pénzéből élő brüsszeli bürokratáknak nem Magyarországot kellene ekézniük.
„Nem erre hoztuk létre az európai uniós intézményeket, nem ezért fizetjük a brüsszeli bürokratákat”
– fogalmazott a kormányfő.
A támadások hátterében Orbán Viktor szerint a migráció áll és annak a kérdése, hogy el tudják-e érni a brüsszeli bürokraták, hogy rákényszerítsék a tagállamokra az akaratukat. A miniszterelnök kijelentette: ha az Európai Bíróság olyan ítéletet hoz, ami ellentétes a magyar alkotmánnyal, akkor utóbbi szupremáciája fog érvényesülni.
A gyöngyöspatai ügyben hozott döntés igazságtalan
A gyöngyöspatai ügyről Orbán Viktor úgy gondolja, hogy elvi természetű ügyről van szó. A dolog arról szól, hogy a magyarok otthon érezhetik-e magukat saját országukban, városukban, falujukban, vagy pedig egy kisebbség ráerőltetheti az akaratát a többségre. Az ügy hátterében a kormányfő a Soros-szervezetek tevékenységét látja, akiket a spekuláns európai emberei is támogatnak.
A Kúria ítéletéről a kormányfő azt mondta: a bíroság nem igazságot, hanem jogot szolgáltatott.
„Ez a bírói ítélet, úgy ahogy van, igazságtalan”.
A kormány dolga most az, hogy olyan jogszabályi változásokat idézzen elő, amelyek megakadályozzák, hogy hasonló esetek történjenek – húzta alá Orbán Viktor.
Mandiner