A Migrációkutató Intézet elemzése azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kritikák egy része a déli határkerítést is érinteni fogja.
„A tranzitzónák bezárásával előállt helyzetben valószínűleg nem szűnnek majd meg a magyar menekültügyi szabályozással kapcsolatos kritikák” – állapította meg a Migrációkutató Intézet legújabb, az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében.
Az intézet a dokumentumban a kormány tranzitzónák megszüntetéséről szóló múlt heti bejelentésének lehetséges jogi következményeit tekinti át. Emlékeztettek, az Európai Unió Bírósága május 14-én kihirdetett ítéletében őrizetnek minősítette a tranzitzónában történő tartózkodást. „A tranzitzónák azonnali bezárása után – az eddig napvilágot látott magyar jogszabályjavaslatok értelmében – a jövőben csak Magyarország külföldi nagykövetségein lehetne benyújtani a menekültügyi eljárás Magyarországon történő lefolytatása iránti kérelmet” – jelezték.
A Migrációkutató Intézet szerint a most születő új magyar jogi szabályozásról rendelkezésre álló információk, a nemzetközi és uniós bírósági gyakorlat, valamint a civil jogvédő szervezetek eddigi tevékenysége alapján a jövőben is jogi és politikai természetű viták valószínűsíthetők Magyarország és Brüsszel/Luxembourg között. Az elemzésben azt is elképzelhetőnek nevezik, hogy a kritikák egy része a déli határkerítést is érinteni fogja.
Hozzátették: a tranzitzónák bezárásával előálló helyzetben a magyar menekültügyi szabályozással kapcsolatos kritikák „elsősorban a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést és a külföldiek kiutasítását fogják majd vitatni”. Az Európai Bizottság „minden bizonnyal” meg fogja vizsgálni az új - egyébként a tervek szerint 2020. december 31-ig alkalmazandó – szabályozást, és próbaperek indításával is lehet számolni jogvédő civil szervezetek részéről – áll az elemzésben. Az intézet szerint „nagyon valószínű”, hogy a kritikák célkeresztjébe végső soron a magyar-szerb határon felállított határkerítés kerül majd. Megjegyezték, hogy ehhez hasonló, tranzitzónák nélküli határkerítés már régóta működik a spanyol-marokkói szárazföldi határon, és ez a „létezése óta a jogi és politikai támadások kereszttüzében áll”.
A Migrációkutató Intézet álláspontja szerint a helyzet rendezéséhez nagymértékben hozzájárulna, ha a schengeni frontországok közösen érnék el az uniós jogszabályok olyan módosítását, amelynek eredményeképp azok hatálya kiterjedne a területen kívüli (extraterritoriális) vagy részben területen kívüli eljárásokra is.
(MTI)
...A helyszínre ekkor odaérkezett az afgán édesanyja is, és lekevert néhány pofont – a földön vérző áldozatnak, aki nemsokára belehalt sérüléseibe. Francesca Rivafinoli írása.
A miniszterelnök szerint Magyarország és a családok békéje lesz a tét a június 9-ei választáson.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Fabrice Leggeri arról is beszélt az MCC eseményén, hogy bár minden jogszabály adott, az EU-s intézmények egyszerűen nem akarják megállítani a migrációt.
Valérie Hayer kiszervezné a migrációt Közép-Európába.
A miniszterelnök elbeszélgetett a helyiekkel, még egy kávét is elfogyasztott.
Az amerikai elnök fogta azt a szabályozást, amely ötven éven át védte a nőket a negatív diszkriminációtól, és ellenük fordította.
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
