Szintén rontott az ellenzék megítélésén, hogy az ellenzéki polgármesterek eddig nem váltották be a szavazóik által hozzájuk fűzött reményeket, a járvány során is súlyos hibákat vétettek.
„A koronavírus-járvány egy rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon. A Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Az MSZP mindeközben egyre mélyebbre süllyed a közvélemény-kutatásokban. A liberális Demokratikus Koalíció végleg az ellenzék vezető ereje lett, a nyilvánosságban pedig egyre inkább Dobrev Klára veszi át Gyurcsány Ferenc helyét. A szintén liberális Momentum mindeközben Hadházy Ákos és Szél Bernadett pártnélküli politikusokkal szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a botránypolitizálást részesíti előnyben. Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót. Az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket.
A koronavírus-járvány alapjaiban írta át a politikai közbeszédet, a járványt megelőző időszakhoz képest jelentősen háttérbe szorult az ellenzéki pártok között végbemenő dominanciaharc, illetve sokáig a pártok belső konfliktusairól sem lehetett hallani. Az ellenzéki pártok mindegyike ugyanazt a taktikát választotta a járvány során, mértéktelen kritikával támadták a kormányzati intézkedéseket, a védekezést megalapozó koronavírus-törvényt sem szavazták meg a parlamentben.
Ennek hatására a közvélemény-kutatási adatok szerint a kormánypártok megerősödtek az elmúlt hónapokban, míg az ellenzék egyes pártjai érdemben gyengültek. Mindez főként annak köszönhető, hogy az ellenzék nem volt hajlandó még ebben a krízishelyzetben sem a nemzeti összefogásra, ráadásul rendre álhíreket terjesztettek a hazai és a nemzetközi sajtóban. A koronavírus-törvény kapcsán is lyukra futottak, a kormány a héten visszaadja a felhatalmazását az Országgyűlésnek.
Szintén rontott az ellenzék megítélésén, hogy az ellenzéki polgármesterek eddig nem váltották be a szavazóik által hozzájuk fűzött reményeket, a járvány során is súlyos hibákat vétettek.
Karácsony Gergely például csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, emellett jelentősen veszélyeztette a járvány elleni védekezést az olyan döntéseivel, mint a BKV-járatok ritkításával, a fizetős parkolás fenntartásával vagy például a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztásokkal, ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival. Az ellenzéki pártok által közösen támogatott váci polgármester, Matkovich Ilona például azon túl, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben magához ragadta a döntés jogát és a képviselőtestület megkérdezése és beleszólása nélkül módosította a város költségvetését, a módosított büdzsét még a város honlapjára sem tették ki. A városvezetés ráadásul éppen a koronavírus-járvány idején fogott bele a városháza irodáinak nagyívű felújításába, miközben számos önkormányzati intézménynél dolgozónak lenullázták a fizetését. Az ügy azért is érdekes, mert a vezetés korábban arról panaszkodott, hogy a közös koronavírus-védekezési alapba befizetendő gépjárműadó, a költségvetés alig másfél százalékát kitevő összeg elviselhetetlen terhet jelent. Hasonló lépésekbe kezdett más ellenzéki városvezető is, így többek között Ózdon és Hódmezővásárhelyen is megszorításokba kezdett az ellenzék, miközben a kormányon mindig a szociális érzékenységet kérik számon.
A kijárási korlátozások fokozatos feloldásával ismét felerősödtek a már jól ismert viták, amelyek már hosszú évek óta meghatározzák az ellenzéki párbeszédet: az előrehozott választás kapcsán újra arról kezdtek el beszélni az ellenzéki politikusok, hogy miként kéne nekifutniuk a 2022-es országgyűlési választásnak; további politikusok távoznak a Jobbikból; a balliberális oldalon belül pedig folytatódik a már hosszú évek óta tapasztalható átrendeződés.”