A kitűzött hiánycél elérhetőségét tekintve a tanács kockázatokat is talált. A kockázatokat a szabad, a GDP 0,5 százalékát kitevő tartalékok csak részben képesek fedezni, ugyanakkor egy nagyobb tartalék a gazdasági növekedéstől vonna el erőforrásokat. A testület felhívja a figyelmet, hogy a 2021. évi költségvetésre kiható kockázatok döntő részben 2020-ban jelentkeznek. Ezért megfontolásra ajánlja, hogy a költségvetésben egy jelentősebb, kedvező esetben 2021. március 31-e után feloldható tartalékot képezzenek. Ennek célszerű eszköze lehet az egyes fejezetek szintjén megjelölni azokat az előirányzatokat, amelyek elköltésére a kormány vagy az Országgyűlés döntése alapján csak akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha a 2020. évi gazdasági és költségvetési folyamatok a kormányzati prognózisnak megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakulnak. A KT szerint így el lehetne kerülni mind a túlzott tartalékképzést, mind pedig azt, hogy kedvezőtlen esetben a költségvetési egyensúly megteremtéséhez előirányzatok zárolására vagy bevételek évközi növelésére kényszerüljön a döntéshozó.
A 3,3 százalékpontos tervezett csökkenés megfelelő mozgásteret jelent
A tanács megállapította, hogy a strukturális hiány 2021-ben sem éri el az 1,0 százalékos célt. Úgy látja ugyanakkor, hogy 2021-től a gazdaság magas ütemű növekedési pályájához visszatérve, a fenntarthatóságot erősítő gazdaságélénkítő programok folytatásával belátható távlatban teljesíthető lesz a strukturális hiány kritérium is. A KT szerint a 2020. évi államadósság-mutató várható mértékére is erőteljesen hat a makrogazdasági pálya elmozdulása. Ezért tudomásul veszi, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2011-2019 közötti csökkenése 2020-ban várhatóan átmenetileg megfordul, a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint az államadósság-mutató értéke 72,6 százalékra nő.
A tanács fontosnak tartja, hogy az államadósság-mutató csökkenő trendje a 2020-as átmeneti növekedést követően visszatér, és a mutató 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik. A 3,3 százalékpontos tervezett csökkenés megfelelő mozgásteret jelent az alaptörvényben foglalt államadósság-szabály és a törvényben foglalt előírás teljesüléséhez arra az esetre is, ha az államadósság vagy a GDP a tervezettnél némileg kedvezőtlenebbül alakul – jelezte véleményében a KT.
(MTI)