Lebukott Vitézy Dávid: Szentkirályi Alexandra hamar kiszúrta (VIDEÓ)
„Örülök Dávid, hogy a fővárosi munkádhoz az oldalamat és videóimat használod, sokadjára” – írta a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője.
A magyar baloldal egyik legbefolyásosabb háttérembere Gál J. Zoltán, aki sorra felbukkant a kétezres évek legfontosabb balos eseményeinél, sőt, aktívan alakította is azokat. Az egykori újságíró, volt pártpolitikus az elmúlt napokban éppen egy pdf-fájl megszerkesztőjeként került a hírekbe.
Tengernyi cikket elolvastunk, hogy megnézzük, a válság idején ki suttoghat tanácsokat Karácsony Gergely fülébe. Végül arra jutottunk, hogy Gál J. történetében, mint cseppben a tenger,
Két évtized után fényt derítünk arra is, hogy a sajtószabadság nagyobb dicsőségére Gál J. hónapokig lehetett egyszerre a Népszava főszerkesztő-helyettese, és Medgyessy Péternek „kvázi a sajtófőnöke”.
2020. április 20-án, hétfőn 14 óra 56 perckor a főpolgármester stratégiai tanácsadója egy ezerszer ismételt műveletet végzett el. Lementetett egy írást. Gál J. Zoltán, aki korábban a Népszava főszerkesztő-helyettese, majd sok évig a szintén baloldali Vasárnapi Hírek főszerkesztője volt, most egy fővárosi idősotthon vezetőjének levelével dolgozott a saját gépén. Egy informatikus, Mernyó Ferenc révén tudhatunk erről, aki ennél is súlyosabb állításokat fogalmazott meg a levél születéséről. Karácsony Gergely kedden este azzal magyarázta a furcsa esetet, hogy a főigazgató levele egy e-mail volt, és azt konvertálta át stratégiai főtanácsadója egy pdf-be. Az e-mailt azonban azóta sem láthattuk, Skultéti József pedig csak annyit nyilatkozott az ügyben, hogy valóban kiküldte az ominózus levelet, de azt nem erősítette meg, hogy önállóan ő is írta azt.
Akármi is derül ki még a levél körül, egy dolog biztos. A Pesti Úti Idősotthon vezetőjének, Skultéti Józsefnek a második levele ellentmond egy korábban szintén általa írt levél tartalmának. Az április 11-én nyilvánosságra került, a Fővárosi Kormányhivatalnak írt dokumentumban ugyanis az intézményvezető arról írt, hogy „az intézmény egészségügyi ellátásában az orvosi ellátás továbbra sem biztosított (mellékleten küldöm az ÁNTSZ alátámasztó tegnapi, ismételt ellenőrzési jegyzőkönyvét)”, majd hozzátette: „a járványügyi zárlat alá helyezett otthonnak (határozat mellékelve) nincs orvosa és védőruházata!”. A mostani, Gál J. által „közvetített” dokumentum alapján viszont az orvos szerint „intézményünkben az ellátottak ápolása, a szolgáltatóval kötött szerződésnek megfelelően az orvosi felügyelet mindvégig biztosított volt”. További kutatás tárgya, hogy melyik állítás igaz. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a kormányhivatal szúrópróbaszerű ellenőrzései a Pesti úti idősotthonban megerősítették, hogy nincs folyamatos orvosi ellátás a gondozottak mellett. Ezen a héten ugyanis összesen öt helyszíni ellenőrzés volt, abból négy alkalommal egyáltalán nem volt jelen sem főállású orvos, sem a szerződött háziorvosok egyike sem.
De vissza Gál J. Zoltánra. A róla szóló rengeteg cikk egy kis részének áttekintéséből is látható, hogy
Sőt, sajtós rutinjait a közhivatalba is magával vitte, viszont mintha időnként összekeverné egy kicsit a szerepeket. Figyelemreméltó megjegyzés, hogy a Magyar Narancs 2008-as portréja szerint 2006-ban „a választási sajtókommunikációt olyannyira kézben tartja, hogy még helyi ügyekben is maga fogalmazza a nyilatkozatokat.” A liberális hetilap cikkének címe egyébként valódi telitalálat, „A frontvonal mögé”. Gál J. ugyanis a pályaképét áttekintve azzal a szokásos háttérember-problémával küzd, hogy hiába ő a legügyesebb, ha senki nem tud erről. Ezért aztán újra és újra megpróbálja bevezetni az érdeklődő közönséget a színfalak mögé, és saját szerepét hangsúlyozza a baloldali gyár működésében. Nem véletlen tehát, hogy Gál J. Zoltán a politikusi életrajzíró Debreczeni József Gyurcsány-könyvétől a jelzett portrén át a balliberálisok fővárosi kampányát bemutató cikkekig újra és újra felbukkan, mint a dolgokat háttérből mozgató főmachinátor.
Már az apja is a tanácsokért felelt
Az 1973-ban született Gál J. pályája az előnyök miatti nehézségekkel indult.
1983-ban megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, majd 1987 végén, Grósz Károly kormányában a belügy „tanácsokért és közigazgatásért felelős” miniszterhelyettese lett. Gál a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások idején belügyminisztériumi államtitkár, majd 1990 januárjától az első szabadon választott kormány megalakulásáig belügyminiszter. 1990-től szocialista parlamenti képviselő, majd házelnök.
Liberális ügynökvádak
Mivel minden pereskedést szeretnénk elkerülni, amely Gál Zoltán belügyi pályafutásával kapcsolatos, igyekeztünk csak „tiszta forrásból” meríteni. Kerpel-Fronius Gábor jelenlegi főpolgármester-helyettes egy zárójeles megjegyzését idézzük, a Beszélőből, 2007 februárjából: „Talán az kelt némi hiányérzetet az olvasóban, hogy a Maradj velünk-kötetben Hafner Mónika egyértelműen a későbbi belügyminiszter, Gál Zoltán nevére oldja föl a Krassót az útlevelével zsaroló belügyi tiszt G. rövidítését. Ezzel szemben Modor Gaál Dezső alezredest nevezi meg, de sem arról nem szól, hogy ezt honnan tudja, sem arról, hogy az alapforrásául szolgáló könyv jegyzetei más következtetést tartalmaznak.” Egy 2003-as, az Index által közölt MTI-hír szerint „az egyes fontos tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság ismét lemondásra szólította fel Gál Zoltán és Csehák Judit MSZP-s országgyűlési képviselőt (…) A rendszerváltozás előtt mindkét képviselő olyan politikai, illetve állami tisztséget töltött be, amelyben a BM III/III-as csoportfőnökség által készített jelentések alapján összeállított tájékoztatókat kapott.”
Nem számított a diploma
Gál J. tehát túlzás nélkül a rendszer csúcsain, a „csendes problémamegoldások” belügyes vizein szocializálódott odahaza. Apja parlamenti életrajza szerint, amely már az 1994-es, a szocialisták győzelmét hozó választás után íródott, Gál J. éppen egyetemista. 2002-ben,
Kétségtelenül hallgatója volt a József Attila Tudományegyetemnek és az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, de 2002-ig nem végezte el a kurzusokat. Érettségije után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének szakiskolájában, a Bálint György Újságíró-iskolában középfokú képzettséget adó tanfolyamot abszolválta. Mindezzel semmi gond nem lett volna, ha az országgyűlés honlapján nem tulajdonítottak volna neki rögtön két diplomát is. Gál J. mindenesetre 2008-ban is felsőfokú végzettség nélkül kezdte az oktatást a Gyurcsány-féle Demos Alapítvány politika képzésén, miközben a hallgatók esetében elvárás volt a diploma megléte.
Azok a kilencvenes évek…
Az ifjabb Gál mindenesetre egészen fiatalon, már 1993-ban a „szocialista napilapban”, a Népszabadságban kezdett írni. Az első írását az Arcanumban 1993. február 25-ei dátummal találtuk, az egészoldalas hátterezés a bősi vízlépcsőről szólt. Gál J. a kilencvenes években a Magyar Hírlapnál, majd a Népszavánál is dolgozott. A MaNcs róla szóló portréja egy ismerősét idézi:
Bármit is jelentsen ez, az ezredfordulóra rendeződhetett a viszony. Az is biztos, hogy Németh Péter főszerkesztő mellett lett főszerkesztő-helyettes az egykori szakszervezeti napilapnál.
Gyurcsány a Gál-konyhában a „kicsivel”
Amint azt látni fogjuk, Gál J. pályafutása szempontjából meghatározóbb lesz a Gyurcsány-szál, mint a Medgyessy mellett négy éven át végzett munka. Nem véletlen, hogy Debreczeni József Gyurcsány-könyvében Gál J. a névmutató szerint ugyanannyi oldalon kerül szóba, illetve nyilatkozik, mint Dobrev Klára. Gyurcsány az idősebb Gállal már 1995-ben együtt szerepelt a Képviselői Klub elnökségében mint az egyesület titkára. Legközelebb az említett könyvben az ezredfordulókor kerül elő ez a kapcsolat: „valamikor 1999-2000 környékén hívnak meg először, méghozzá, ha jól emlékszem, az öreg Gál. Egy magánlakásba, itt valahol Budán, az I. kerületben. Rendszeresen, havonta egyszer szoktak összeülni. (…) Az idősebb Gál Zoltán mellett a kicsi is bejárt időnként, én ott ismerem meg, ott találkozunk először”.
2001-ben Medgyessy Péter leginkább a Népszavában nyomult Németh Miklóssal szemben a kormányfő-jelöltségért. Az akkori cikkeket elnézve érdekes az is, hogy
Gál J. még 2001 nyarán Medgyessy kampányába igazolt, ahol elkezdett együtt dolgozni a szintén pártállami családból származó Dobrev Klárával, illetve a kampányban az év végére kulcsszerephez jutó Gyurcsány Ferenccel.
Minderről maga Gál J. Debreczeni József „Az új miniszterelnök” című művében így számol be: „Medgyessy 2001 márciusában egy Népszava-beli interjúban jelenti be miniszterelnök-jelölti aspirációit. Az interjút Gál J. Zoltán főszerkesztő-helyettesnek adja. »Amikor az interjú szövegén dolgoztam, a biztonság kedvéért kétszer is felhívtam, hogy akkor ez valóban kimehet-e, mert addig a nyilvánosság előtt nem hangzott el semmi ilyesmi. Medgyessy a párttal való egyeztetés nélkül teszi meg a bejelentést, mindenki a Népszavából értesül róla. Azt mondta, hogy igen, ez így kimehet. Én ennek az interjúnak a révén kerülök vele szorosabb kapcsolatba, majd munkakapcsolatba is, mert ettől kezdve segítek neki a sajtószerepléseknél, interjúknál, kvázi a sajtófőnöke leszek. Másokkal együtt én ajánlom a figyelmébe Gyurcsányt, akinek akkor már nemcsak a cikkeit olvastam, hanem személyesen is jól ismertem abból a bizonyos asztaltársaságból.«” – idézi Debreczeni Gált.
Vagyis hogy Gál J., azaz Medgyessy – leendő sajtófőnöke írta Medgyessy bejelentkezését. Az említett, 2001 március 17-ei cikket ugyanis Németh Péter és László Boglár jegyzik, és az interjúalany társaságában egy kép is készült róluk a lapba. Ettől persze még írhatta a végleges verziót Gál J., mint a lap főszerkesztő-helyettese, és mint Medgyessy leendő „kvázi” sajtófőnöke, ennek sajtóetikai viszonyait viszont olvasóinknak kell megítélni.
Az mindenesetre furcsa, hogy a MaNcs már említett 2008-as portréja úgy ír erről, hogy „a közlést követően Gál J. Medgyessy sajtófőnökének szegődött, az év nyarától pedig kabinetfőnök-helyettesként már formálisan is beszállt a miniszterelnök-jelölt csapatába (időnként kampányszóvivőnek is nevezték a posztját).” Hasonlóan ír Csizmadia Ervin is „A Medgyessy-talány” című könyvében Gál J.-ről, amikor úgy fogalmaz, hogy „(…) a már sokszor említett Népszava-interjú után lett a Medgyessy-kampány közelebbi munkatársa. Mivel nem állt rendelkezésre »megörökölhető« csapat, ezért az említettek tanácsadókként és beszédírókként is tevékenykedtek”.
A korabeli sajtóból ugyanakkor rekonstruálható, hogy a Népszabadság 2001. június 29-én írt egy kishírben Gál J. formális csatlakozásáról a kampánycsapathoz, de
Ez azt jelenti, hogy a MaNcs állítása – és saját ezzel egybehangzó bevallása szerint – Gál J. úgy volt az egyik országos napilap főszerkesztő-helyettese, hogy a háttérben egy politikusnak „kvázi a sajtófőnöke” volt. Mindez mindent elmond a posztszocialista sajtóviszonyokról, illetve a sajtószabadság korabeli állapotáról.
Volt azonban a kampánynak egy neves külföldi tagja is, a gyűlöletkampányok magyarországi meghonosítója, bizonyos Ron Werber. Gál J. Werberrrel együtt rakta össze a szocialisták elszámoltató-kampányát, amely a „Tények és hazugságok” néven futott, pont úgy, mint a „Béke és szocializmus” című kiadvány 1973-as rovata. A „Tények és hazugságok” szlogen 2020-ban is eljön. Érdekesség, hogy a Pesti úti idősotthon kapcsán a Fővárosi Önkormányzat honlapján megjelent magyarázkodó szövegnek pont ez a címe: „Tények és hazugságok a budapesti önkormányzati idősotthonokban kialakult koronavírus helyzetről”. Nem elképzelhetetlen, hogy ez az anyag is Gál. J keze munkáját dicséri.
A következő részben feltárjuk, hogy nézett ki a 2004-es magyar House of Cards, azaz Medgyessy lecserélése Gyurcsányra. Megnézzük, hogy mi volt Gál J. szerepe a „főnök beszéde” kapcsán, de szó lesz arról is, hogyan távozott Gál J. Gyurcsány mellől, miközben ott volt a kormányfő lemondásáról szóló háttéregyeztetésen. Folytatjuk!