Bejelentették: cinkkel bélelt fakoporsóban temetik el Ferenc pápát
De más téren is változtat az eddig bevett szokásokon.
Rokonai, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút az életének 84. évében elhunyt Csukás Istvántól szombaton a budapesti Farkasréti temetőben.
Az író lelke mindig tükröződik a műben, s Csukás István írásaiból valami bölcs naivitás dereng fel. Figurái nem hajlanak a romlásra, romlottságra, sokkal inkább a megjavulásra, a tévedések jóvátételére, a csorbák kiküszöbölésére. Műveiben sosem láthattunk bántást, annál több gyermeki rácsodálkozást a világra – mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára búcsúztató beszédében.
Csukás világa
Hozzátette: az alkotó mesésen gazdag világában a figurák nem ijesztik meg a gyerekeket, a sárkány egyfejű, a kutya nem harap, a macska nem karmol, a giliszta nem taszító féreg. Csukás István remek költő volt, aki a gyermeki látásmódot és a rácsodálkozás képességét bölcsességgel, melegséggel és zsenialitással rendezte el történeteiben.
Csukás István szinte intézmény volt életében, generációk nőttek fel történetein, a szeretet nagykövete volt – hangsúlyozta, hozzátéve: az alkotó tudta, hogy a világ más is lehet, mint amilyennek a felnőttek látják. A meséiben el tudta hitetni, hogy a világ olyan is lehet, ahol csak a szépség, a jóság és a barátság lakik. Mivel hiteles volt, mind szívesen hittünk neki, s jó volt elhinni, hogy a jóság mindig elnyeri a méltó jutalmát. Hogy jónak lenni nemcsak érdemes, hanem érdem is – mutatott rá az államtitkár.
Kitüntetései
Fekete Péter felidézte, hogy Csukás István munkáját hivatalosan is több alkalommal elismerték, így többek között Kossuth-díjjal, kétszer József Attila-díjjal, a nemzet művésze címmel, Déry Tibor-jutalommal, Szép Ernő-díjjal, Prima Primissima Díjjal.
Csukás István 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa volt, 1978-tól a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, majd az Új Idő és a Kölyök Magazin szerkesztőbizottságának tagja volt, 1993-tól a Piros Pont főszerkesztőjeként dolgozott, 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett.
Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
(MTI)