Kovács Zoltán: A világjárvány idején nagyobb szolidaritásra lenne szükség

Nagyobb szolidaritásra lenne szükség ebben az időszakban, amikor az évszázad legsúlyosabb világjárványával nézünk szembe, amikor a kormányok mindenhol egy ismeretlen ellenséggel veszik fel a harcot és minden tőlük telhetőt megtesznek a lakosság védelméért – hangsúlyozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az angol nyelvű abouthungary.hu oldalon írt csütörtöki bejegyzésében.

Az államtitkár a koronavírus-járvány elleni lépésekről szóló törvényjavaslat bírálóiról fejti ki véleményét. Megállapítja, semmi újdonság nincs ebben a hangos kritizálásban, amely szerinte mégis „kiábrándító és szánalmas”. Ezután felidézi mindazt, amit az elmúlt tíz év során a kormány szemére vetettek a bírálók. Emlékeztetett például arra, hogy 2011-ben „a sajtószabadság haláláról”, a „cenzúra új korszakának hajnaláról” beszéltek, aggodalmukat fejezték ki a bírói hatalom függetlenségével, a „fékek és ellensúlyok” sorsával kapcsolatban. Az államtitkár utalt azokra a bírálatokra is, amelyek az alkotmánymódosítást érték, különösen amelyek az emberi jogokat, a hatalmi ágak szétválasztását illető aggodalmakról, a keresztény identitásra való utalásról szóltak. Kovács Zoltán idéz számos kifejezést, amelyet a kormánypolitika ellenzői használtak, például azt, hogy „Magyarország már nem demokrácia többé”. Emlékeztet arra, hogy 2013-ban Klaus Pierwoss német drámaíró Szítsatok lázadást! címmel kiáltványt tett közzé, amelyet negyven értelmiségi írt alá Ausztriából és Európa más országaiból, s amely Magyarországot Európa „rothadó gócának” minősítette.

Az államtitkár felidézi: a sajtóban a legnagyobb izgalmat 2014-ben az keltette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn megalkotta az „illiberális demokrácia” fogalmát. Az ellenzők azt kiabálták: ez már „biztosan a vég!”. Azok közül, akik a miniszterelnök illiberális demokráciával kapcsolatos megnyilatkozását idézték, vajon hányan olvasták a beszédet magát? – tette fel a kérdést bejegyzésében az államtitkár. Kovács Zoltán emlékeztet a 2015-ben kitört migránsválságra, arra, hogy a kormány kerítést épített az európai schengeni övezet védelmére az illegális bevándorlókkal szemben. Az ellenzők akkor azt kiáltozták, hogy mindez „kontinensünk legsötétebb időszakának emlékét idézi”. „Minden évben szembesülünk az antiszemitizmus vádjával azok részéről, akiknek fogalmuk sincs arról, mi mindent tett az Orbán-kormány a magyarországi zsidó közösség támogatásáért” – írja Kovács Zoltán, aki szerint a vádaskodás akkor hágott a tetőfokára, amikor 2018-ban a kormánypárt kampányában merészelt fellépni Soros György ellen.

Ezek fényében az államtitkár szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy ezen a héten botrányos állítások láttak napvilágot a kormány által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, amely további intézkedéseket helyezett kilátásba a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Olyan megállapítások hangzottak el – emlékeztet – mint például az, hogy „magyar újságírók könnyen hét éves börtönbüntetést kaphatnak”. Kovács Zoltán angol nyelvű bejegyzésében kifejti: miután túl vagyunk a Magyarországról szóló rosszindulatú és pontatlan jelentések egy teljes évtizedig tartó sorozatán, itthon még mindig demokrácia van, a sajtó szabad, és a mostani koronavírus-válságig országunk az EU egyik legerősebb gazdasága volt. Mindazok után, amit az elmúlt tíz évben láttunk, nincs min meglepődnünk – írta Kovács Zoltán. Leszögezte ugyanakkor: most, amikor mindannyian az évszázad legsúlyosabb világjárványával vagyunk kénytelenek szembesülni, amikor a kormányok egy ismeretlen ellenséggel küzdenek, s amikor mindent megteszünk, hogy megóvjuk a lakosságot a vírus terjedésétől és életeket mentsünk, kicsit több szolidaritást kellene tapasztalnunk.

(MTI)