Így tehát az eddiginél valóban több idő juthat a kompetenciafejlesztésre és tevékenység alapú oktatásra is.
„A Nemzeti Alaptanterv megjelenése óta folyik a latolgatása a történelem tantervi szabályzásban foganatosított tananyagcsökkentés mértékének. Egyesületünkön kívül más szakmai szervezetek is egyetértettek abban, hogy a NAT-ban szereplő témakör felsorolás hozhat tananyagcsökkentést, de jogos szakmai vélemény volt, hogy erről csak a kerettantervek megjelenése után lehet érdemben beszélni. Ennek értelmében egyesületünk alapos elemzést végzett, melynek adatait jelen bejegyzésben tesszük közzé.
Tananyagcsökkentés a számok tükrében, az új történelem kerettantervben
1. Témakörök
A 2012-es rendszerben a megtanítandó témák száma minden szinten bővült: a Nemzeti Alaptanterv általános iskolában 66 / gimnáziumban 62 témakört jelölt ki, az ebből levezetett kerettantervben ezek száma már 124-re (általános iskola) / 148-ra (gimnázium) nőtt (tehát nagyságrendileg megduplázódott), majd a vizsgálatunk során mintaként választott OFI által fejlesztett Újgenerációs tankönyvekben ebből 175 (általános iskola) / 184 (gimnázium) lecke készült.
A 2020-as NAT és a kerettanterv témakörei, valamint témái szó szerint megegyeznek, a kerettanterv altémái csupán pontosítják, ezáltal szűkítik a témák tartalmát. Egy-egy téma ráadásul nagyjából többnyire egy-egy tankönyvi lecke tananyagmennyiségét fedi le. A NAT-ban, a kerettantervben és remélhetőleg a tankönyvekben ezáltal ugyanannyi, általános iskolában 78 / gimnáziumban 88 téma=lecke szerepelhet. (Az összehasonlíthatóság érdekében a 2012-es témakörök közé sem számítottuk be a 2020-as tantervben önálló tantárggyá váló állampolgári, társadalmi és gazdasági ismereteket.)
Mindebből következik, hogy a jelentős tananyagcsökkentés ténye az adatokat szemlélve vitathatatlan. Nagy kérdés természetesen, hogy a tankönyvszerkesztés során nem fog –e fölhígulni a tantervi csökkentés, ebben egyelőre csak bizakodni tudunk. Mindenesetre az említettek értelmében, a tanterv logikáját követve oldalszámban is jelentősen rövidebb tankönyvek elkészülte várható.
A vizsgálatot demonstráló táblázatos összefoglaló az általános iskolai tantervről ide kattintva, a gimnáziumi tantervről pedig ide kattintva tölthető le.
2. Lexika
A történelem kerettanterveknek egyik – kimeneti követelmények szempontjából – legfontosabb része a kötelező lexika felsorolása. A mai tanári gyakorlatban az érettségi vizsgakövetelmények okán a kollégák is ezt a részét forgatják leginkább a kerettantervnek. Ráadásul ez tömöríti azt a szikár tényanyagot, amit tényleg meg kell tanulni.
A lexika felsorolásában továbbra is négy kategória (fogalmak, személyek, kronológia, topográfia) szerepel, így tehát ezeket célszerű összehasonlítani a 2012-es kerettantervben szereplőkkel. A vizsgálatot elvégezve a következő adatokat kapjuk:
Általános iskola (a százalékos adatok a csökkentés mértékét jelzik):
- fogalmak: 5 %
- személyek: 5,3 %
- kronológia: 35 %
- topográfia: 26,7 %
- átlagolva: 18 %
Gimnázium (a százalékos adatok a csökkentés mértékét jelzik) – a számításnál beleértettük a már általános iskolában is megtanított lexikai elemeket (melyek aláhúzással szerepelnek a kerettantervben). Ha ez utóbbiakat – lévén hogy már általános iskolában kötelező elemként szerepeltek, így előzetes tudásként is lehet rájuk tekinteni – nem számítjuk, akkor sokkal drámaibb mértékű csökkentést lehetne regisztrálni:
- fogalmak: 15,3%
- személyek: 17,5%
- kronológia: 22%
- topográfia: 11%.
- átlagolva: 16,5 %
Mindebből tehát egyértelműen látszik, hogy jelentős mértékű tananyagcsökkentés valósult meg az új kerettantervekben.
Természetesen könnyen elvárható lenne még nagyobb mértékű csökkentés is, ugyanakkor koránt sem egyértelmű, hogy az ennél jelentősebb léptékű, hirtelen változtatásra kellően fölkészült –e a történelem tanári szakma, a szülők, általában pedig az országos közvélemény – gyaníthatóan nem. Minden összegezve tehát az új történelem kerettanterv az óraszámok változatlanul hagyása (sőt, az állampolgári ismeretek önálló tárgyként való megjelenésével bővülése) mellett csökkentette a megtanítandó tananyagot, így tehát az eddiginél valóban több idő juthat a kompetenciafejlesztésre és tevékenység alapú oktatásra is.
A lexikai adatok részletes összefoglalója ide kattintva tölthető le.”
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
