Berlin-Budapest tengely – az Orbán-Merkel találkozók rövid története

2010. július 21., Berlin

Orbán Viktor első kormányfői hivatalos látogatása a 2005 óta német kancellár Angela Merkelnél. (A két politikus CDU és a Fidesz közötti kapcsolattartás, valamint a közös Európai Néppárt-beli tagság miatt már előzőleg többször találkozott egymással, jó kapcsolatban voltak egymással.)

és bankadó bevezetését jelentette be. A miniszterelnök Berlinben ígéretet tett, hogy kormánya a költségvetési hiányt 3,8 százalékra szorítja le, és hogy növekedési pályára állítja a gazdaságot. Orbán Viktor emellett tájékoztatta a kancellárt a 2011-es magyar uniós elnökség legfőbb célkitűzéseiről. A kormányfő előadást tartott a Német Külpolitikai Társaságban is a kormány tervezett gazdasági és társadalmi reformjairól.

2010. december 17., Brüsszel

A miniszterelnök és a német kancellár az Európai Tanács ülése előtt Brüsszelben egyeztetett a magyar uniós elnökség ügyeiről, az arra való felkészülésről. A megbeszélés más témái a a 2011. év eleji energiaügyi csúcstalálkozó, a magyar romastratégia és az európai válságkezelő mechanizmus részletei voltak.

A miniszterelnököt üdvözli a német kancellár berlini hivatala bejáratánál 2010. július 21-én

2011. május 5., Berlin

A kétoldalú kormányfői találkozó fő célja a lassan lezáruló magyar uniós elnökség értékelése, illetve hátralévő teendőinek megvitatása volt. Orbán Viktor stratégiai fontosságúnak nevezte a német-magyar gazdasági kapcsolatokat, valamint Horvátország uniós csatlakozását és a Balkán jövőbeli uniós felzárkóztatását. A miniszterelnök a német gazdasági vezetők fórumán a magyar gazdaság- és pénzügypolitika fő irányairól beszélt – azt ígérte, hogy 2014-re az államadósság szintjét 65-70 százalékra csökkentik, és hogy 2020-ra teljesülhetnek az euró bevezetésének feltételei.

2012. október 11., Berlin

A találkozón Angela Merkel „nyílt megbeszélést” folytatott Orbán Viktorral, hogy

A kancellár úgy vélte, hogy fontos, hogy a magyar kormány változtatott azokon a törvényeken, amelyekkel kapcsolatban bírálat érte Magyarországot az európai partnerek részéről. Orbán Viktor a találkozón jelezte, hogy Magyarország nem veti el, de jelenleg nem is foglalkozik az euró bevezetésével, valamint a német vállalatok dinamikus magyarországi befektetéseit dicsérte.

2014. március 22., Brüsszel

Az Európai Tanács találkozójának keretében találkozott a miniszterelnök a német kancellárral, a megbeszélés témája az ukrajnai helyzet volt, különös tekintettel a német és a magyar kisebbségeket érintő kérdésekre.

2014. május 8., Berlin

Angela Merkel a berlini látogatáson gratulált Orbán Viktornak az újabb nagyarányú választási győzelemhez, de a kormányzati felelősségre is figyelmeztette.

és kiemelten foglalkoztak az orosz-ukrán válsággal és az energiaunió létrehozásáról szól lengyel javaslattal.

2014. október 8., Milánó

A foglalkoztatási EU-csúcstalálkozó programjai mellett került sor a rövid kétoldalú megbeszélésre, amelynek kül- és energiapolitikai kérdések voltak a témái. Merkel az orosz-ukrán helyzetről egyeztetett Orbánnal, és a közös európai energetikai erőfeszítésekről is beszéltek. A miniszterelnök itt jelezte, hogy 2015-től kezdve teljes kapacitással működik majd a magyar-szlovák összekötő gázvezeték, és ezzel Magyarország energiabiztonsága megoldott.

Angela Merkel és Orbán Viktor az Ázsia-Európa Tanácskozás brüsszeli csúcstalálkozóján 2018. október 18-án

2015. február 2., Budapest

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát, az ukrajnai konfliktust csak tárgyalásos úton lehet rendezni – ez volt Angela Merkel és Orbán Viktor közös álláspontja a német kancellár budapesti vizitjén, amelynek fő témája az orosz-ukrán katonai konfliktus volt. A miniszterelnök elmondta: Magyarország számára három szempont miatt is kulcsfontosságú a válság rendezése: Ukrajna Magyarország szomszédja, Magyarországra Ukrajnán keresztül érkezik a gáz, illetve 200 ezer magyar él Ukrajnában. Merkel a találkozón köszönetet mondott azért, hogy Magyarország folyamatos gázszállítással segíti Ukrajnát, ugyanakkor burkolt bírálatot is megfogalmazott: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell.

2015. október 15., Brüsszel

Az Európai Tanács ülése előtt Orbán Viktor találkozott az Európai Néppárt vezetőivel, és külön találkozott Angela Merkellel is. A migrációs válság volt a megbeszélések elsődleges témája. Előzőleg Merkel szeptember 5-én négyszemközt telefonon beszélt a magyar kormányfővel,

A német kormány közleményében az állt, hogy mind Magyarország, mind Németország betartja uniós kötelezettségeit, így a dublini megállapodásból származó kötelezettségeket is.

2018. július 5., Berlin

A berlini találkozón komoly véleménykülönbség mutatkozott Angela Merkel és Orbán Viktor között a migránsválság és az alkalmazott megoldási módszerek megítélését illetően. A miniszterelnök szerint Magyarország déli határának védelmével egyúttal Németország és Ausztria is védve van, ha pedig Németország az első belépési pontra akarja visszaküldeni a területéről a migránsokat, akkor nem Magyarországra, hanem inkább Görögországba kellene küldenie őket. Ezzel szemben Merkel azt hangsúlyozta, hogy bár a külső határok védelme fontos, nem szabad megfelejtkezni a humanitásról sem. A német kancellár egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar kormány nem fogadta konstruktívan a Velencei Bizottságnak a magyarországi jogállamiságról tett megállapításait.  

2019. augusztus 19., Sopron

valamint a kereskedelmi együttműködés, a gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazta. Orbán Viktor szintén jelezte, hogy Magyarország első számú kereskedelmi partnere és befektetője Németország, és azt is, hogy 30 évvel korábban a magyarok azért bontottak le egy falat, hogy a keletnémetek is szabadok lehessenek, most pedig azért húztak fel egyet, hogy a németek is megőrizhessék biztonságukat a migrációs hullámoktól.

Fotók: MTI