Berlini vizitre hívta Orbán Viktort a német kancellár. A hétfő délutáni megbeszélésen áttekintik majd a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, Európa égető ügyeit és világpolitikai kérdéseket is. Angela Merkel tizenöt, Orbán Viktor tíz éve áll megszakítás nélkül saját országa élén, az elmúlt tíz évben a két kormányfő az uniós találkozókon kívül rendszeresen tartottak kétoldalú megbeszéléseket is. Ezek történetet tekintjük át az alábbiakban.
2010. július 21., Berlin
Orbán Viktor első kormányfői hivatalos látogatása a 2005 óta német kancellár Angela Merkelnél. (A két politikus CDU és a Fidesz közötti kapcsolattartás, valamint a közös Európai Néppárt-beli tagság miatt már előzőleg többször találkozott egymással, jó kapcsolatban voltak egymással.)
és bankadó bevezetését jelentette be. A miniszterelnök Berlinben ígéretet tett, hogy kormánya a költségvetési hiányt 3,8 százalékra szorítja le, és hogy növekedési pályára állítja a gazdaságot. Orbán Viktor emellett tájékoztatta a kancellárt a 2011-es magyar uniós elnökség legfőbb célkitűzéseiről. A kormányfő előadást tartott a Német Külpolitikai Társaságban is a kormány tervezett gazdasági és társadalmi reformjairól.
2010. december 17., Brüsszel
A miniszterelnök és a német kancellár az Európai Tanács ülése előtt Brüsszelben egyeztetett a magyar uniós elnökség ügyeiről, az arra való felkészülésről. A megbeszélés más témái a a 2011. év eleji energiaügyi csúcstalálkozó, a magyar romastratégia és az európai válságkezelő mechanizmus részletei voltak.
A miniszterelnököt üdvözli a német kancellár berlini hivatala bejáratánál 2010. július 21-én
2011. május 5., Berlin
A kétoldalú kormányfői találkozó fő célja a lassan lezáruló magyar uniós elnökség értékelése, illetve hátralévő teendőinek megvitatása volt. Orbán Viktor stratégiai fontosságúnak nevezte a német-magyar gazdasági kapcsolatokat, valamint Horvátország uniós csatlakozását és a Balkán jövőbeli uniós felzárkóztatását. A miniszterelnök a német gazdasági vezetők fórumán a magyar gazdaság- és pénzügypolitika fő irányairól beszélt – azt ígérte, hogy 2014-re az államadósság szintjét 65-70 százalékra csökkentik, és hogy 2020-ra teljesülhetnek az euró bevezetésének feltételei.
2012. október 11., Berlin
A találkozón Angela Merkel „nyílt megbeszélést” folytatott Orbán Viktorral, hogy
A kancellár úgy vélte, hogy fontos, hogy a magyar kormány változtatott azokon a törvényeken, amelyekkel kapcsolatban bírálat érte Magyarországot az európai partnerek részéről. Orbán Viktor a találkozón jelezte, hogy Magyarország nem veti el, de jelenleg nem is foglalkozik az euró bevezetésével, valamint a német vállalatok dinamikus magyarországi befektetéseit dicsérte.
2014. március 22., Brüsszel
Az Európai Tanács találkozójának keretében találkozott a miniszterelnök a német kancellárral, a megbeszélés témája az ukrajnai helyzet volt, különös tekintettel a német és a magyar kisebbségeket érintő kérdésekre.
2014. május 8., Berlin
Angela Merkel a berlini látogatáson gratulált Orbán Viktornak az újabb nagyarányú választási győzelemhez, de a kormányzati felelősségre is figyelmeztette.
és kiemelten foglalkoztak az orosz-ukrán válsággal és az energiaunió létrehozásáról szól lengyel javaslattal.
2014. október 8., Milánó
A foglalkoztatási EU-csúcstalálkozó programjai mellett került sor a rövid kétoldalú megbeszélésre, amelynek kül- és energiapolitikai kérdések voltak a témái. Merkel az orosz-ukrán helyzetről egyeztetett Orbánnal, és a közös európai energetikai erőfeszítésekről is beszéltek. A miniszterelnök itt jelezte, hogy 2015-től kezdve teljes kapacitással működik majd a magyar-szlovák összekötő gázvezeték, és ezzel Magyarország energiabiztonsága megoldott.
Angela Merkel és Orbán Viktor az Ázsia-Európa Tanácskozás brüsszeli csúcstalálkozóján 2018. október 18-án
2015. február 2., Budapest
Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát, az ukrajnai konfliktust csak tárgyalásos úton lehet rendezni – ez volt Angela Merkel és Orbán Viktor közös álláspontja a német kancellár budapesti vizitjén, amelynek fő témája az orosz-ukrán katonai konfliktus volt. A miniszterelnök elmondta: Magyarország számára három szempont miatt is kulcsfontosságú a válság rendezése: Ukrajna Magyarország szomszédja, Magyarországra Ukrajnán keresztül érkezik a gáz, illetve 200 ezer magyar él Ukrajnában. Merkel a találkozón köszönetet mondott azért, hogy Magyarország folyamatos gázszállítással segíti Ukrajnát, ugyanakkor burkolt bírálatot is megfogalmazott: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell.
2015. október 15., Brüsszel
Az Európai Tanács ülése előtt Orbán Viktor találkozott az Európai Néppárt vezetőivel, és külön találkozott Angela Merkellel is. A migrációs válság volt a megbeszélések elsődleges témája. Előzőleg Merkel szeptember 5-én négyszemközt telefonon beszélt a magyar kormányfővel,
A német kormány közleményében az állt, hogy mind Magyarország, mind Németország betartja uniós kötelezettségeit, így a dublini megállapodásból származó kötelezettségeket is.
2018. július 5., Berlin
A berlini találkozón komoly véleménykülönbség mutatkozott Angela Merkel és Orbán Viktor között a migránsválság és az alkalmazott megoldási módszerek megítélését illetően. A miniszterelnök szerint Magyarország déli határának védelmével egyúttal Németország és Ausztria is védve van, ha pedig Németország az első belépési pontra akarja visszaküldeni a területéről a migránsokat, akkor nem Magyarországra, hanem inkább Görögországba kellene küldenie őket. Ezzel szemben Merkel azt hangsúlyozta, hogy bár a külső határok védelme fontos, nem szabad megfelejtkezni a humanitásról sem. A német kancellár egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar kormány nem fogadta konstruktívan a Velencei Bizottságnak a magyarországi jogállamiságról tett megállapításait.
2019. augusztus 19., Sopron
valamint a kereskedelmi együttműködés, a gazdasági kapcsolatok erősítését szorgalmazta. Orbán Viktor szintén jelezte, hogy Magyarország első számú kereskedelmi partnere és befektetője Németország, és azt is, hogy 30 évvel korábban a magyarok azért bontottak le egy falat, hogy a keletnémetek is szabadok lehessenek, most pedig azért húztak fel egyet, hogy a németek is megőrizhessék biztonságukat a migrációs hullámoktól.
Fotók: MTI
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Az uniós csúcs végén nem az eredeti forgatókönyv valósult meg.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Romanowski szerint a bíróság új döntése vádirat az igazságügyi minisztérium jelenlegi vezetése és Donald Tusk miniszterelnök kormánya ellen.
Letiltás, betiltás, tagadás – ezt tudja produkálni a Tisza-vezér, ha számára kellemetlen információk kerülnek napvilágra.
