Sorra deklarálták a klímavészhelyzetet a fejlett világ önkormányzatai és egyes parlamentjei 2019-ben. A klímavészhelyzetnek ugyanakkor nincs egységes definíciója, és általában konkrét, azonnali intézkedéseket sem jelent, pusztán szimbolikus jellege van – Budapesten sincs ez másként.
Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterré választása és az új budapesti közgyűlés fölállása után rögtön megszavazta a közgyűlés a klímavészhelyzetet.
Hogy mit értett ez alatt Karácsony? A Portfólió szerint „Karácsony Gergely korábban arról beszélt, hogy a klímavészhelyzet kihirdetése alatt azt érti: a város kinyilvánítja, hogy érzi ennek a súlyát, illetve ez egyfajta iránymutatás arra, hogy minden döntésük a klímával kapcsolatban a jövőben a klímaváltozás elleni küzdelmük alá van rendelve.”
Miután Áder János köztársasági elnök a Kossuth Rádióban pusztán retorikai fogásnak nevezte a klímavészhelyzet kihirdetését, Karácsony Facebook-oldalán azzal reagált: az nem retorikai fogás volt, ugyanakkor azt elismerte, hogy valódi lépések helyett a klímaválság csak az „új városvezetés tervezési döntéseiben élvez prioritást”.
Eddig a világ 1250 helyi önkormányzata hirdetett klímavészhelyzetet, ahogy 2019 novemberének végén az Európai Parlament is. Emellett 16 olyan ország van, ahol egyes régiók hirdették ki a klímavészhelyzetet, és kilenc olyan ország, ahol a parlament állapította azt meg: Argentína, Ausztria, Banglades, Franciaország, Írország, Japán, Málta, Portugália és Spanyolország (valamint tizedikként a Szentszék).
Ha ránézünk a térképre, elég egyértelmű, hogy klímavészhelyzetet a nyugati világban és a fejlett országokban szeretnek hirdetni, Európa, illetve Észak-Amerika és Ausztrália nagyvárosaiban, kerületeiben, régióiban.
Afrika, Dél-Amerika és Ázsia szinte teljesen hiányzik a klímavészhelyzetet hirdetők listájáról. A legnagyobb kibocsátók közül Kína és India sehol nincs.
Az első a sorban Melbourne egyik külvárosa, Darebin volt 2016 decemberében, ahol úgyszintén egy frissen megválasztott önkormányzat hirdette ki a klímavészhelyzetet Trent McCarthy zöld párti tanácsos vezetésével.
Darebin, az élcsapat
Hogy mit jelentett ez Darebinben? Sok papírmunkát és bizottságosdit: a klímaváltozási akciótervet (Climate Change Action Plan) átnevezték Klímavészhelyzeti Tervre (Climate Emergency Plan), a klímavészhelyzetet az önkormányzat 2017 decemberében elfogadott stratégiai tervének első sorába vették bele, létrehoztak egy klímavészhelyzet-ügyi tanácsadói bizottságot, bevezettek egy klímavészhelyzet-ügyi képzést az önkormányzatnál, 2018-ban rendeztek egy konferenciát a klímavészhelyzetről, amiről aztán számos egyéb dokumentumot is publikáltak.
Illetve tettek még két dolgot: engedélyezték az első elektromosautó-töltőállomásokat, és ajánlásokat fogalmaztak meg az ausztrál szövetségi kormánynak a teherautók széndioxid-kibocsátásának szabályozására vonatkozóan.
Darebin ajánlásokat is készített a világ egyéb helyi önkormányzatainak. Eszerint először deklarálni kell a klímavészhelyzetet, utána pedig klímavészhelyzeti tervet kell írni.
Hogy konkrétan mit kell tenni? Száz százalékban át kell állni a megújuló energiára; le kell állni a fosszilis energiákkal; energiahatékonnyá kell tenni az épületeket; az önkormányzat működését zölddé kell tenni; olyan gazdálkodást kell kidolgozni, amiben a zéróhoz közelít a szeméttermelés; növelni kell a városi erdők és zöldterületek felületét; oktatni kell a lakosságot. A darebini klímavészhelyzetről és akciótervről az eredeti tervek szerint készült volna egy kritikus riport 2019 októberére, de ennek nem találtuk nyomát a világhálón.
A klímavészhelyzet kinyilvánításának egyébként a legtöbbször deklarált egyetlen konkrét és valódi célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése: a szóban forgó önkormányzatok többnyire 2030-ra kívánnak széndioxidmentesek lenni.
Kik deklarálták eddig?
Nagyrészt balos, zöld és liberális politikusok. A francia parlamentben a macroni neoliberális többség, a kanadaiban a liberális-baloldali többség, az argentinban a kormányzó baloldali elnöki koalíció, a spanyolban a baloldali többség tett ugyanígy. Máltán mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők beálltak a 2019 októberi deklaráció mögé.
Igen érdekes a helyzet a portugál parlamentben, ahol a júniusi szavazáskor a kormányzó középbalos PS a javaslat ellen szavazott, a zöld és baloldali pártok egy része mellette, a kommunista PCP és a jobboldali CDS-PP pedig nem szavazott. A Climaxo portál szerint egyébként ugyan a portugál parlament megszavazta a klímavészhelyzetet, de „tett róla, hogy az ne jelentsen semmit”.
Skóciában Nicola Sturgeon és az általa vezetett Skót Nemzeti Párt dominálta parlament, Walesben a helyi munkáspárti politikus Lesley Griffiths kabinetje tette meg ugyanezt. A londoni brit alsóház 2019 május elsején tette meg a lépést, amikor a konzervatívok kilencfős kisebbségben voltak a testületben. A 2019 május elején hasonló döntést bejelentő, kis britanniai régió, Jersey parlamentje tagjainak többsége független, s Man szigetén is ez a helyzet.
Ausztriában 2019 szeptemberében pusztán négy nappal a választások, tehát feloszlása előtt szavazta meg a parlament a klímavészhelyzetet, amelyre tulajdonképpen minden párt igent mondott, kivéve a Szabadságpártot. Igaz, a deklaráció lényegében csak szimbolikus volt.
Az eddigi utolsó ország, Banglades november 13-án nyilvánította ki a klímavészhelyzetet, ahol masszív kormánypárti többség van a parlamentben: a kormánypárt, a Awami-liga pedig nyugati felfogás szerint középbal eszméket vall.
Városok
A klímavészhelyzetet kihirdető városok közt Budapest mellett ott van Párizs, New York, San Francisco, Brüsszel, Amszterdam, Madrid, Sevilla, majd’ harminc másik amerikai, 384 kanadai és 68 német város. A városok jellemzően balos vezetés alatt deklarálták a klímavészhelyzetet, kivéve például azt a Madridot, amelynek közgyűlésében a Spanyol Néppárt képviselői is megszavazták a kezdeményezést, valamint a PO-s (liberális-jobboldali) vezetésű Varsót.
A felvidéki Aranyosmarót, ahol Dušan Husár a szlovák nacionalista SNS és a nemzeti-szociáldemokrata Smer támogatásával lett polgármester, úgyszintén klímavészhelyzetet hirdetett. Aranyosmaróton van konkrét lépés is: például gyűjtik az esővizet.
A kaliforniai Chico városában elfogadott klímavészhelyzet érdekessége, hogy cselekvési tervének része egy olyan klímavészhelyzeti bizottság felállítása, melyben a népesség „inkluzíven és sokszínűen képviselve van”, olyan átmenet megszervezése, amely „jó fizetést garantál”, valamint képviselik a „deliberatív demokráciát”.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Wintermantel Zsolt, a Budapest Műhely önkormányzati szakértője elmondta, miért (lenne) fontosabb a felújítás a kátyúzásnál.
Az egykori MSZP-s képviselő függetlenként indul Budapest 14-es körzetében.
Csak az ürügy kellett nekik.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
„Ha ilyen csekély ütemű lesz az útfelújítás mértéke, ahogy most zajlik, akkor 5-10 éven belül még rosszabb útállapotok lesznek” – vázolt fel egy negatív jövőképet a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója.
A hóhelyzet kezelése megint teljesen kicsúszott a városvezetés kezéből.
Az elnökválasztáson eddig B-tervként tartogatott fiatal politikus előretörhet, miután Le Pent félig már kicsinálta a Macron-féle jogállam.
