Nem koncentráltunk eléggé a zöld ügyekre – Schmuck Erzsébet LMP-társelnök a Mandinernek

2019. december 14. 17:00

Ambíciózus terveket dédelget, több mint tíz százalékos eredményt szeretne elérni 2022-ben az LMP új társelnöke. Schmuck Erzsébet ennek érdekében visszatérítené a pártot az ökopolitizálás útjára, ugyanis szerinte ez az egyetlen politikai irány, amely megoldást tud adni az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokra, a klímaváltozásra, a migrációra és gazdasági problémákra. Amennyiben ez nem sikerül, beláthatatlan következményei lesznek – mondja. Interjúnk.

2019. december 14. 17:00
null
Pálfy Dániel Ábel

Nehéz örökséget vesz át az LMP társelnökeként. A párt az elmúlt két évben számos problémával, belső konfliktussal küzdött, amelyeknek egyik fő okaként sokan a párt hatékonyságát csökkentő bázisdemokratikus működését jelölték meg. Ezen most változtatni készülnek. Nem lenne itt az ideje új nevet találni a pártnak? Még mindig hisznek benne, hogy lehet más a politika?

Valóban javítanunk kell a párt politikai hatékonyságán, de nem hiszem, hogy a bázisdemokratikus működés lenne a probléma. Az elhúzódó döntési folyamatok és a nem megfelelő hatáskörök valóban eredményeztek komoly nehézségeket. Ezeken változtatnunk kell, és változtatni fogunk a végrehajtás módján is.

Az LMP ökopolitikai pártként jött létre, de az utóbbi években nem koncentráltunk eléggé a zöld ügyekre.

A közelmúltban e téren váltás történt, és a májusi EP-választáson egyetlen pártként a klímaváltozás témáját tette a programja fókuszába. Azzal, hogy a párt engem tett meg társelnöknek szintén a zöldpártiság mellett tette le a voksot, hiszen több évtizede környezetvédelemmel, ökopolitikával foglalkozom. A tisztújításnál kértem a küldötteket, hogy azok szavazzanak rám, akik egy erős zöldpártot szeretnének.

A környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem egyre hangsúlyosabb, mondhatni divatos témává vált a politikában. Olyan pártok is zászlajukra tűzték, amelyeknek programjában korábban nemhogy hangsúlyos szerepe nem volt, de közük nem volt az egészhez. Nem fél, hogy elveszik az LMP kenyerét?

Amennyiben ezek a pártok őszintén foglalkozni akarnak ezekkel a kérdésekkel, és nem csak tüneti kezelés szintjén, hanem a probléma okainak feltárásával és azok kezelésével is erőfeszítéseket tesznek a megoldásért, akkor még örülök is ennek a trendnek. Mert itt az európai és a magyar társadalom jövőjéről, a magyar emberek mindennapi életéről is szó van. A légszennyezettség, vagy a felmelegedés már ma is mindennapi életünket, egészségi állapotunkat befolyásoló problémák. Az aszály, csapadék a területi és időszaki mértékének változása a mezőgazdaságra is hatással van.

Ezek nem a jövő, hanem a ma problémái. Itt már nem babra megy a játék!

Nagyon komoly lépéseket kell tennünk. Sokáig elhittük, hogy a tudomány majd megoldja ezeket a problémákat, de mára kiderült, hogy ez nem így van. Változtatnunk kell az eddigi, a fogyasztói társadalomban megszokott életmódunkon, és sokkal bölcsebben, a jövőt szem előtt tartva kell élnünk.

Nagyon szépen hangzik, hogy a közbeszédben is egyre inkább jelen van a környezetvédelem témája, de sokszor azt érzem, hogy látszatmegoldásokkal nyugtatják magukat az emberek. Elektromos autóval járnak, pedig a lítium-ionos akkumulátorok ökológiai lábnyoma óriási. Pár hétig slágertéma és óriási probléma, hogy égnek az erdők Amazóniában, a Facebookon adományoznak némi pénzt – amit, mint kiderült, a gyűjtő szervezetek nem is ennek megakadályozására használnak fel – és úgy érzik tettek valamit. Pedig nem. Ma már senki nem beszél a „föld tüdejéről”, pedig az erdők még mindig égnek Brazíliában.

A világ ebből a szempontból jelenleg fordulópont előtt áll. Minden ilyen átmeneti időszakban jelen van a múlt, de megjelenik a jövő. A fiatalok százezrei legalább felismerték, hogy baj van és a jövőjük a tét. Nem a fiatalok feladata a problémák megoldása, de a maguk részét kicsiben megtehetik. Kimennek az utcákra, megpróbálnak – sokszor sikerrel – nyomást gyakorolni a döntéshozókra, csökkentik az ökológiai lábnyomukat, bölcsen használják az erőforrásokat. Nem kell a hűtőszekrényt, a telefont háromévente lecserélni. Ezzel a cégeket is rá lehet kényszeríteni egy újfajta üzletpolitikára.

Hogyan értékeli az önkormányzati választások eredményét az ellenzék, illetve az LMP szempontjából?

Az LMP nagyjából ugyanolyan eredményt ért el, mint a legutóbbi, 2014-es önkormányzati választáson. Ez, az EP-választási eredményeink ismeretében, számunkra egyértelműen pozitív. A zöldpolitika szempontjából is pozitív eredmény, hiszen ahol önkormányzati képviselőink vannak, mindenhol benyújtottuk a klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó javaslatunkat, amit a legtöbb helyen el is fogadtak. A képviselőink, alpolgármestereink sok helyen környezetvédelmi bizottságokban kaptak helyet, ami zöld ügy települési szintű képviseletének erősítését eredményezi. Budapestnek is zöld polgármestere lett, így sokkal nagyobb figyelmet kaphat ez a téma, mint az előző ciklusban.

Mit jelent a klímavészhelyzet a gyakorlatban? Milyen konkrétumokról van szó?

Külön kell választani az országos és a települési szintű cselekvési terveket. Az LMP az országgyűlésben benyújtotta a klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó javaslatunkat. Ebben kértük a kormányt, hogy kezdjen neki Magyarország klímatörvénye megalkotásának, ami azért fontos, mert a célok kitűzése, az eszközök és a források biztosítása a törvény erejével megoldható. El kell kezdenünk felkészülni az időjárás drasztikus megváltozásához való alkalmazkodásra. Ez az élet szinte minden területére érvényes, az ellátórendszerek, egészségügy, közlekedés, stb… és például a mezőgazdaság szintjén ugyanúgy tudnunk kell alkalmazkodni például a nyári hőhullámokhoz, az aszályhoz, vagy épp az árvizekhez.

Az ellenzéki politikusok egy része az elmúlt két évben egyre többször látványos, provokatív akciókba kezdett – gondolok itt többek közt az MTVA épületénél történtekre, Hadházy Ákos táblás akciójára, Jakab Péterre, aki beleült a miniszterelnök székébe, vagy Tordai Bence szinte bármilyen megnyilvánulására. Mintha a figyelemfelkeltés fontosabbá vált volna, mint a gyakorlati munka. Mit gondol, célravezető politika ez?

Szerintem meg kell vizsgálni az okokat. Én 2014-ben kerültem be a parlamentbe, és azzal a reménnyel kezdem meg az országgyűlési munkát, hogy itt az emberek életét befolyásoló fontos kérdésekről érdemi vitát fogunk folytatni. Az, hogy egy párt kétharmados többséget szerez az országgyűlésben, nem azt jelenti, hogy képviselői minden kérdésre tudják tökéletes megoldást.

A kormánynak meg kellett volna adni a lehetőséget az ellenzéknek az érdemi vitában való részvételre,

és megfontolhatná az emberek javát szolgáló ellenzéki javaslatokat. Ezzel szemben rendre azt tapasztaltam, hogy egy törvényjavaslat elfogadásánál nem az volt a szempont, hogy tartalmilag jó, vagy szükséges-e, hanem az, hogy az ellenzék, vagy a kormánypárt kezdeményezte. Két kivételre emlékszem: az egyik a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos LMP-s javaslat, és egy másik, amelyet ugyan nem fogadott el a kormány, de a tartalmát beépítette a saját indítványába. Egy ilyen helyzet frusztrálja az ellenzéki pártokat, mert egy idő után azt érzik, hogy semmilyen lehetőségük nincs arra, hogy képviseljék az őket parlamentbe küldő embereket. Ha ez nem így zajlana, biztos vagyok benne, hogy az ellenzéki politikusok sem mentek volna bele ilyen akciókba. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértenék ezekkel, vagy azzal a stílussal, amit sokan megengednek maguknak a parlamentben. Hadházy Ákos táblás akciójánál én túlzásnak éreztem a trágár feliratokat, ez számomra elfogadhatatlan, ugyanakkor az, hogy valaki értelmes szövegű táblával tiltakozik az ellen, hogy a kormány nem enged érdemi kérdésekben vitázni, szerintem belefér.

Mit gondol a házszabály szankcióinak szigorításáról, amelyet részben az említett esetek hatására kezdeményeztek?

Ez szerintem tipikus tüneti kezelés. Nem számolja fel az okokat, nem szünteti mag a valódi problémát, azt, hogy az országgyűlésben nem folyik érdemi vita a képviselők között. Ennek nem így kellene lennie. Az országgyűlési munka a közös gondolkodásról, érdemi vitákról, kompromisszumokról kellene álljon.

Az ellenzék a korábbiakhoz képest jobb eredményt ért el az idei önkormányzati választásokon. Ez az „ellenzéki összefogásnak” köszönhető? Elfogadható ár volt ezért az összefogás?

Ez az egész összefogás annak a következménye, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel megváltoztatta a választási szabályokat, ebben a rendszerben pedig így lehetünk eredményesek. Márpedig

a társadalom egy nagyon jelentős része megelégelte a 2010 óta zajló Fidesz-kormányzást, és változást szeretne.

Meddig működhet a választásokat követően az ellenzéki pártok együttműködése? A Momentum és az MSZP valamint a DK közt több helyen már látszanak is a törésvonalak.

Az elkövetkező évek közös munkája jó iskola lesz az ellenzéki pártok részére, hogy az emberek érdekében történő együttműködést élesben gyakorolja. A cél, hogy a következő országgyűlési választásokra egy olyan ellenzéki együttműködés jöjjön létre, amely képes nem csak a kormányváltásra, hanem a közös kormányzásra is.

Lehetséges valódi – nem választási, hanem gyakorlati, akár kormányzati – együttműködés egymással homlokegyenesen más elképzelésekkel rendelkező pártok között? Vegyük például a neoliberális gazdaságpolitikát képviselő Momentumot és az LMP-t.

Azt, hogy 2022-ben milyenek lesznek a politikai viszonyok, még senki nem tudja megmondani, de az valószínű, hogy valamilyen ellenzéki együttműködésre, koordinációra szükség lesz a győzelemhez. Társelnökké választásom után elmondtam, hogy 2020 elején elkezdjük kidolgozni a választási programunkat. Szerintem a többi pártnak is ezt kell tennie, és majd a programok alapján lehet dönteni, hogy milyen közös formáció elképzelhető.

Az EP-választás után átalakultak az ellenzéki pártok erőviszonyai. Az MSZP és a Jobbik mellett az LMP támogatottsága is drasztikusan visszaesett, és az önkormányzati választásokkal kapcsolatos ellenzéki egyezkedéseken már jóval kevesebb lapot osztottak önöknek. Ahhoz, hogy 2022-ben ez ne így legyen, komolyan meg kellene erősödniük.

Az országgyűlési választásokig még több mint két évünk van. A Momentum 2018-ban nem érte el a 4 százalékot, egy évvel később pedig több mint 10 százalékos eredményt értek el. A körülmények és helyzet nagyon gyorsan változhatnak.

Nemrég arról beszélt, hogy 10 százalékos eredményt szeretne elérni az LMP-vel 2022-ben. Reális ez? Erre garanciát vállalt a pártja előtt?

Több mint 10 százalékot szeretnék elérni,

ezt megvalósíthatónak érzem. Milyen garanciát vállalnék? Az ember dolgozik, legjobb tudása szerint és elér valamilyen eredményt. A politikai felelősséget természetesen vállalom az általam beterjesztett társelnöki programért. Olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyekre csak a zöldpolitika tud válaszokat adni.

Mennyire célravezető az, hogy számos újonnan felállt ellenzéki többségű önkormányzat saját politikusai, tisztviselői fizetésének nagymértékű emelésével kezdte a munkát? Jó üzenet ez a választók felé?

Az önkormányzati fizetések mértékének határait törvény szabályozza. Amennyiben a fizetéséért egy politikus tisztességesen megdolgozik, az embereket szerintem nem a béremelés fogja érdekelni. Akkor van baj, ha a teljesítmény nem arányos a kifizetett pénzekkel, de ezt majd a választók fogják megítélni.

 A klímaváltozás, a környezetvédelem mellett várhatóan továbbra is a migráció kérdése lesz az egyik legfontosabb téma a politikában. Mi az LMP álláspontja, programja ebben a kérdésben?

Ökopolitikusként az az alaptézisem, hogy az embereknek a lakóhelyükön kell biztosítani a megélhetést. A migráció egyik fő kiváltó oka az éghajlatváltozás. Az elsivatagosodás, a természeti erőforrások, a víz és az élelem hiánya élhetetlenné tesz bizonyos területeket. Ha az európai és világpolitikai szinteken nem leszünk képesek tenni ez ellen és a környezetünk védelméért, akkor a népvándorlás olyan mértékűvé válik, ami már kezelhetetlen. Emberek millióinak az életét fogja teljesen megváltoztatni.

Ami most történik, csak a kezdet.

Kérdés, hogy milyen felelőssége és feladata van Magyarországnak ezen a téren és mekkora ez a volt gyarmattartó államok, a gazdag, széndioxid-kibocsátásban élen járó nyugati országok felelősségéhez és persze lehetőségeihez képest.

Egyes országok felelőssége valóban a múlt miatt is megkerülhetetlen és óriási, de ez nem ment fel bennünket. Van felelősségünk, hiszen a magyar társadalom ökológiai lábnyoma is nagyobb, mint amit az ország ökológiai kapacitása lehetővé tesz. Magyarország az Európai Unió egyik tagállama, és az EU világpolitikai szereplő, tehát megvan a saját feladatunk is.

Például át kellene vennünk bevándorlókat, hogy tehermentesítsük Olaszországot és Görögországot?

Nem. A helyes ökopolitika a legfontosabb, hogy mindent megtegyünk azért, hogy

a kibocsátó országok élhetők maradjanak, hogy az emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni.

A gyakorlatban ez például a szabadkereskedelmi eljárások megvétózását, a természeti, környezeti katasztrófák áldozatainak megsegítésére tett gyors intézkedéseket, a CO2-kibocsájtás csökkentését jelenti. Vagy azt, hogy átadjuk a tudományos tapasztalatainkat a fejlődő országoknak, szakemberekkel tudással támogatjuk őket például a vízgazdálkodás javítása érdekében. Magyarországnak részt kell vennie az Európai Unió ökopolitikájának alakításában.

Mit gondol arról az elképzelésről, amely bizonyos általános jogállamisági kritériumoknak való megfeleléshez kötné az uniós források elosztását a tagállamok között?

Az uniós források mindig célzott támogatások. Amennyiben egy támogatás a jogállamiság erősítését szolgálja, akkor ezeket a szempontokat kell figyelembe venni, de ha például az elmaradottabb régiók felzárkóztatása a cél, akkor más feltételek alapján kell döntést hozni. Nem lehet minden uniós forrás kifizetését azonos feltételekhez kötni.

Mit vár az új Európai Bizottságtól? A választási kampányban hangzatos kijelentéseket tettek a multik megregulázásától kezdve a klímaváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem erősítéséig. Tényleg megvalósulnak ezek, vagy csak ígéretek maradnak?

Csak azt tudom mondani, hogy nagyon szeretném, hogy ezek a tervek megvalósuljanak. Az idő majd hamar eldönti, hogy erre az útra lépnek-e. Az új EB sincs könnyű helyzetben, mert az unió továbbra is sokféle problémával küzd. Az éghajlatváltozás és a migráció mellett az uniós gazdaság és a világgazdasági környezet alakulása is komoly kihívást jelentenek. Egyre több felől hallani egy esetleges gazdasági válság közeledéséről. Számomra kérdés, hogy az EU meg tudja-e találni a megfelelő válaszokat ezekre a kihívásokra.

Képek: Ficsor Márton

Összesen 116 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Karácsony Szilvi
2020. január 16. 06:52
Duma, duma. Egyeztetni kell, vitázni kell, elmarasztalni kell, vészhelyzetet hírdetni, TENNI VISZONT egyik balos klímáért aggódó sem tesz!!! Lásd karigeri és Budapest esete.
yes_we_can
2019. december 15. 16:52
Mint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára(2002-2003)?
Hoked_ly
2019. december 15. 15:25
Bizony mondom néktek felebarátim, agy nélkül, nehéz lehet "koncentrálni"!
BossN
2019. december 15. 07:07
Az LMP egy szakértők és programnélküli párt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!