Egyedül a nyesedék és a darált hús esetében nem lesz kötelező a feliratozás.
Nemsokára jelentős változással szembesülhetnek a hazai vásárlók, a boltok húspultjaiban ugyanis a korábbinál jóval több információt tudhatnak meg a kínált áruról. Januártól minden kereskedőnek fel kell tüntetnie a friss, hűtött vagy fagyasztott húsok származási országát – ismerteti a pénteki Magyar Nemzet.
A cikk szerint a január 15-én életbe lépő szabályozás szerint a kereskedőknek ezentúl a nem előre csomagolt, friss vagy hűtött hús eredetét is fel kell tüntetniük. A jelölési kötelezettség a sertéshús mellett a juh-, a kecske- és baromfitermékekre is vonatkozik. Egyedül a nyesedék és a darált hús esetében nem lesz kötelező a feliratozás. A jelölést pedig nem lehet letudni olvashatatlan méretű feliratokkal, a rendelet alapján világos háttéren sötét betűszínnel és minimum fél centiméteres betűmagassággal kell megjeleníteni a származási ország nevét.
A kézzel írt vagy nyomtatott cetlik helyett a kereskedők használhatnak elektronikus felületeket is, a lényeg az, hogy a fogyasztók világosan megkülönböztethessék az egyes országokból származó húsokat. A kétszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltoknak pedig az adott ország neve mellett zászlóval is jelölniük kell az áru eredetét. A származási ország helyett egyébként az állattartás helyét, illetve a vágás helyszínét is megadhatják a kereskedők.
Az intézkedésnek köszönhetően tovább erősödhet a vásárlói tudatosság és javulhat a magyar termékek versenyképessége. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy egyre többen keresik a hazai árut. Ugyanakkor, míg az előre csomagolt termékek esetén világosan fel van tüntetve a származási hely, a friss húsoknál eddig a boltok önkéntes jelölésére vagy a hentes elmondására kellett hagyatkozniuk a vásárlóknak.
Különös aktualitást ad az intézkedésnek, hogy nemrég kiderült: egy kiskapunak köszönhetően Ukrajna több ezer tonnányi csirkemellel árasztotta el az Európai Unió piacát. Mindez amellett, hogy az árnyomás miatt nehéz helyzetbe hozta a termelőket, a termékminőség szempontjából is aggályos. A szakemberek elmondása szerint az EU-n kívüli államban korántsem akkora az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szigor, mint a közösség tagállamaiban, ráadásul azt sem lehet pontosan tudni, hogy az állatokat milyen antibiotikumokkal kezelték s mit kevertek a takarmányukba – olvasható a Magyar Nemzetben.
(MTI)
Oroszország a negyedik helyen áll a világ legnagyobb hústermelői között, amit az orosz Vzgljad portál egyenesen csodának minősít. Elemzésükben beszámolnak arról, miképp tudták forradalmasítani az ágazatot, hogyan jutottak el az amerikai csirkecomboktól való óriási függéstől oda, hogy teljesen önellátók legyenek baromfi- és sertéshúsból. Azt is elismerik, hogy a szarvasmarhák területén lenne még tennivaló.
Jelezték, hogy bármelyik Müller üzletbe visszavihető a visszahívott vagdalthús, amelynek az árát blokk nélkül is visszatérítik.
A 444-nél már teljesen kétségbe voltak esve, amiért június óta nem blogoltam.
„Eltöröljük a mentelmi jogot természetesen. Semmi értelme” – így kampányolt még tavasszal a Tisza Párt elnöke.
A Magyar Nemzet a cikkében azt boncolgatja, mi köti össze Óbudát, a főpolgármestert, a Jelen című lapot és az USA budapesti nagykövetségét.
Újabb leleplező cikket közölt a Magyar Nemzet.
A Manchester United leendő vezetőedzője vont párhuzamot a legendával.
Peking felszólította a hazai autóipar képviselőit, hogy fektessenek be többet azokban az uniós országokban, amelyek a vámok ellen szavaztak.
