2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súllyal jelenik meg a Kárpát-medence magyarsága mellett.
A diaszpóra magyarsága 2010 óta azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyarsága mellett – hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén.
Semjén Zsolt azt mondta, a szocializmus időszakában még ellenségként tekintettek az emigrációban élő magyarokra, 1990-2010 között pedig „mostohagyerek” volt a diaszpóra magyarsága. Nem foglalkoztak a diaszpórát érintő kérdésekkel, e közösség súlya nem jelent meg kellőképpen a többi magyar nemzetrész mellett.
2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyar nemzetrészei mellett – fogalmazott Semjén Zsolt. Kitért arra, nemcsak a Magyar Állandó Értekezleten vesznek részt a diaszpóra képviselői, hanem speciálisan az ő igényeiknek megfelelően létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és számtalan programot indítottak el.
Véget ért az emigráció
1990 után az emigráció véget ért, hiszen nemcsak mindenki hazajöhet, hanem 2010 óta mindenkit szeretettel is látnak Magyarországnak – mondta. Hozzátette: sikerült az emigráció szervezeteiből olyan magyar tömörüléseket létrehozni a diaszpórában, ami minden magyar otthona.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy mostanra 1,1 millió az új honosított magyar állampolgárok száma, akik megkapták vagy visszakapták az állampolgárságot. A diaszpóra magyarsága nemcsak a parlamenti választásokon, hanem az európai parlamenti választásokon is részt vehet. Mindazon magyarok, akiknek nincs európai uniós lakcíme, voksolhattak az EP-választáson, és ezzel is megtestesülhetett a nemzet egysége a magyar delegációban – közölte.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának azért, hogy mindig kiálltak Magyarország és a magyarság mellett, akkor is, amikor ez nem volt könnyű. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, hogy az idei évben a világ 32 országából közel száz szervezet képviselője van jelen a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.
(MTI)
Neves szaklapban jelent meg egy cikk, ami eddig elképzelhetetlen mélységben elemzi az avarok genetikáját, rokonsági és társadalmi viszonyait, akik makacsul ragaszkodtak hitükhöz, gyökereikhez.
Most mit lehet erre mondani?
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A Kincses város vezetője szerint a helyi magyarok számára fölösleges garantálni a közigazgatási intézményekben az anyanyelvük használatát.
Szerinte egy baromság volt a miniszterelnök beszédében az, hogy a magyarok különlegesek, és birodalmakat élnek túl.
Az újságíró szerint Magyar Péter nem beszél volt fideszesekhez, csak DK-nyugdíjasokhoz.
Nekem ugyan mindegy, hogy a balos-libsi média és elemzővilág segítségével miként nyírják ki az állítólagos balos és libsi ellenzéket.
Erzsébetvárosban a Vitézy Dávidot támogató, korábban civil jelölt indul a Tisza Párt színeiben.
