Megépítjük a magyar egészségügy zászlóshajóját – Bedros J. Róbert a dél-budai szuperkórházról

Amíg nincs ct, addig nincs szuperkórház – szögezte le  Karácsony Gergely főpolgármester. Veszélyben a 2025-re tervezett egészségpláza?

Akkor meg is volnánk, hiszen a főváros huszonhárom kerületében huszonnyolc állami finanszírozású ct-, valamint tizennyolc mri-berendezés működik. Mi továbbra is eltökéltek vagyunk. A Dél-budai Centrum építéséért és működtetéséért felelős miniszterelnöki megbízotti kinevezésem óta nem kaptam más utasítást. Tesszük a dolgunkat, hogy megépítsük a magyar egészségügy zászlóshajóját. Annak a fontosságát pedig, hogy egy ilyen egészségügyi centrum Magyarországon megépüljön, minden ember tudja és érzi.

Szép dolog az eltökéltség, de az önkormányzati választás óta egyre hangosabbak a kétkedők. Először László Imre, a  XI. kerület új polgármestere nevezte pazarlónak és feleslegesnek a szuperkórházat, most pedig a főpolgármester jelentette ki, hogy nem kér a létesítményből.

Egyáltalán nem gondolom, hogy a kétkedők többen volnának. Ahogy Churchill mondta: „Nincsen olyan, hogy közvélemény! Csak közzétett vélemény van.” Biztos vagyok abban, hogy sokkal kevesebben vannak azok, akik megkérdőjelezik az új kórház létjogosultságát, mint akik támogatják. Számunkra az a legfontosabb feladat, hogy amennyiben a kétkedők, ne adj Isten, betegek lesznek, a szuperkórházban gyógyulva egészségesen és elégedetten távozzanak. Nem az én tisztem eldönteni, kinek mi legyen a véleménye a szuperkórház felépüléséről, az én dolgom, hogy a rám bízott feladatot elvégezzem. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy szükség van olyan egészségügyi intézményre, amelyben a legmagasabb szintű ellátás érhető el bármilyen betegségcsoportban. Abban is biztos vagyok, ha megépül az új kórház, bizonyára lesznek fanyalgók, akik majd azt is firtatják, hogy az ablakok miért jobbra vagy balra nyílnak, miért ilyen vagy olyan a fal színe, de ezzel számolni kell. A legfontosabb, hogy az egészségügyi ellátás területén a lehető legjobbat adjuk az ott élőknek. És itt nemcsak az 1,2 millió lakosról beszélek, az új egészségpláza a tervek szerint bizonyos szakmai profilokban országos hatáskörű ellátást fog nyújtani.

Nem elég egy fővárosnak negyven kórház közel 20 ezer ággyal? Mi szükség van új intézmények felépítésére költeni?

A fővárosi egészségügyi intézmények nagy része az épületi struktúrát tekintve elavult. Ha megnézzük a kórházépítéseket és fejlesztéseket, az elmúlt száz évben nem volt a magyar egészségügyben olyan zöldmezős beruházás, amely új kórházat hozott volna létre. Természetesen voltak és vannak kórház-, gép- és műszerparkfejlesztések, de egyik sem válthatja ki egy vadonatúj kórház felépítését. Látni kell: a világban az a trend, hogy az egészségügyi ellátást jól megközelíthető centrumkórházakba helyezik át. Nagyon helyes döntés, hogy az elkövetkező évek egészségügyi átalakításait mi is ebbe az irányba visszük, és olyan intézményeket hozunk létre, amelyek a kor követelményeinek a legjobban megfelelnek, élen járnak a tudomány, az orvostechnológia, a gyógyítás és az ápolás területén. A legmagasabb szintre kell emelnünk a sürgősségi ellátást, a kórházi kezelés időtartamát le kell csökkentenünk, és növelnünk kell az úgynevezett egynapos sebészeti ellátások számát.

A XI. kerületben, a létesítmény tervezett helyétől mindössze öt kilométerre található a Szent Imre-kórház. Nem lenne olcsóbb és egyszerűbb továbbfejleszteni a már meglévő kórházat?

A Szent Imre fürdőkórházból vált közkórházzá. A mai napig kitűnő szakemberekkel látja el azon feladatait, amelyek a mintegy 350 ezer ember általános egészségügyi ellátásához szükségesek. Ám ebbe a kórházba már a kezdetekben sem tervezték be azokat a profilokat, amelyek a többmilliós lakosság sürgősségi ellátásához szükségesek. Fizikai képtelenség egy 1,2 millió lakos ellátását biztosító, 156 ezer négyzetméteres kórházat a 44 ezer négyzetméteres Szent Imre-kórházban létrehozni. Nem is beszélve olyan profilokról, mint például a szívsebészet, melynek a komplett megvalósítása is elképzelhetetlen akadályokba ütközne ott. Ahogy mondani szoktam, a felújításnál a falak, a régi fűtési rendszerek szabják a határt, egy ultramodern beruházásnál pedig csupán a szakmaiság, a tervek és az anyagi lehetőségek. Tudomásul kell venni, hogy a régi kórházakból nem éri meg újat csinálni. A Szent Imre társkórházként fog működni a Dél-budai Centrum mellett, itt látják majd el a krónikus, továbbá a műtét előtti előkészítésre és a műtét utáni rehabilitációra szoruló betegeket.

A szuperkórház látványképe

Még egy kapavágás sem történt a régi tőzegmocsaras, laza altalajú területen – állítják a kétkedők. Mocsárlecsapolásra és aknamentesítésre is szükség lesz? Hol tart a folyamat?

Ha valaki házat épít, először elkészíti a terveket. Egy ilyen hatalmas intézmény tervezése – beleértve az orvostechnológiai és számtalan más funkciót – időt vesz igénybe. Már rég lezárult a tervpályázat, a két nyertes közül közbeszerzési eljárással választottuk ki a végleges terv elkészítőjét, tehát a kórháztervezés valódi folyamata elindult. Ezzel párhuzamosan szakértői csapatunk folyamatosan felügyeli a tervezést, és segíti a munkákat, hogy a legmodernebb, csúcstechnológiájú kórház épüljön meg. Nagyon fontos, hogy az építkezés megkezdése előtt az ingatlanon lőszermentesítést és régészeti feltárást kell végezni. Jelenleg ezek az elkövetkező hónapok feladatai.

Korábban arról cikkeztek, hogy megkezdték a géppark,  a ct- és mr-készülékek beszerzését. Miért kellettek készülékek, ha még a falak sem állnak?

Gondolkodjunk reálisan: ha ön házat épít, először megtervezi, majd megépíti, nem pedig tűzhelyet és hűtőt vásárol. Semmilyen eszközvásárlás nem történt, nem is történhetett, hiszen egyrészt egyelőre nincs is miből vásárolni, másrészt a jövő eszközparkját építjük az új kórházba, amihez elengedhetetlen, hogy a legmodernebb eszközöket akkor vásároljuk meg, amikor itt van az ideje. Úgy kell megterveznünk a kórházat, hogy az átadás pillanatában azt tudjuk mondani – mind az ápolás, mind az orvostechnológia területén –, hogy a legkorszerűbb.

Mikorra lesz kész a kórház az ütemterv szerint?

A Dél-budai Centrumkórháznál kisebb kaliberű osztrák Krankenhaus Nord kórházat öt évig tervezték, majd hét évig építették. Mi szeretnénk másfél, két év alatt készre tervezni, majd három év alatt megépíttetni. Vagyis a végleges átadás legkésőbbi határideje – a közbeszerzések és egyéb szabályok maradéktalan betartásával – jelenleg 2025. A mi ütemtervünk harmadannyi idővel számol, mint az osztrákoké.

Mennyire volt reális a 100 milliárd forintos költség?

Amikor 2015-ben először hangzott el a szuperkórház ötlete és a várható 100 milliárd forintos bekerülési költsége, még nem volt látható a tervezett végleges ágyszám és a tényleges szakmai feladatkör. Azzal is kalkulálni kell, hogy folyamatosan nőnek a bekerülési költségek; a 2015-ös kalkuláció a pontos feladatkör ismeretének hiányában alultervezett volt. Mára kikristályosodott az intézmény feladatköre és az ahhoz szükséges több mint  150 ezer négyzetméteres területe is.

Tömegközlekedési eszközökkel nehezen megközelíthető  – ezzel is szoktak támadni a szuperkórház-ellenzők. A nem autóval és nem mentővel érkező betegek hogyan fogják megközelíteni a komplexumot?

A területválasztás át lett gondolva: az M1 és az M7 autópálya közös szakasza jól megközelíthető mind gépkocsival, mind tömegközlekedéssel, valamint légi úton is. Az itt közlekedő huszonkét buszjáratnak külön kórházi megállókat tervezünk. Az M1 bevezető szakaszáról és a régi 7-es útról külön lehajtó épül majd, sőt a bevezető szakaszoktól a kórházig külön mentősávot építünk. Gyors reagálású intézményként fogunk funkcionálni, hiszen minden nyert perc életeket jelenthet, ezért lesz saját mentőállomás és két heliport is.

Hogyan képzeli a betegellátást öt év múlva? Milyen lesz  az új kórház?

Lézerrel tájékozódó robotok fogják végezni a gyógyszer-, étel- és szennyesszállítást. A betegek egyágyas kórtermekben fekszenek, ahol ott lehetnek a családtagjaik is. Ezáltal nemcsak otthonosabb lesz a kórházban töltött idő, de számos  egészségügyi előnye is lesz, jelentősen csökkenni fog a fertőzésveszély kockázata, és elkerülhetők lesznek a gyógyszerelési hibák. A szuperkórházban közösségi tereket, illetve munkaállomásokat alakítunk ki az orvosoknak és a szakdolgozóknak,  a hagyományos értelemben vett orvosi szobák megszűnnek. Lényeges továbbá, hogy papírmentes kórházat tervezünk.  A kórtermekben nem tévék, hanem olyan okoseszközök kapnak helyet, amelyeken lesz internet. A beteg az okoseszköz segítségével tud konzultálni az orvosával, hívhatja a nővért, valamint a leleteihez is hozzáfér majd. Emellett a Dél-budai Centrumkórház saját mélygarázzsal rendelkezik majd, a betegek és a hozzátartozók számára fenntartott parkolóhelyekkel. Az intézmény területén hatvanfős bölcsőde és ugyanekkora óvoda áll majd rendelkezésre a dolgozók gyermekeinek.  Azt is szeretnénk, hogy a kórházi tartózkodása alatt a beteg és a családtagjai ne zökkenjenek ki a hétköznapjaikból, ezért az egészségplázában éttermeket, boltokat, bankokat, fodrászatot és postát is tervezünk.

Egyes kritikák szerint ez olyan intézmény lesz, ahová csak az elit juthat be…

Szó nincs erről! Ez állami közkórház és sürgősségi intézmény,  a polgárok kórháza lesz. Mindenki előtt nyitva áll majd, és mindenki ugyanolyan magas színvonalú, szállodai körülmények között ugyanolyan jó orvosi, egészségügyi ellátásban részesül majd. Az ember egészen addig nem látja az egészségügyi ellátás minőségének fontosságát, amíg nem beteg. Mihelyst beteg lesz ő vagy a hozzátartozója, teljesen másképp látja az egészségügyet. Kórházba kerülve nagyon fontos tudnia az embernek, hogy a legjobb körülmények közé jön, a legjobb orvosokhoz. Kezdetek óta jelentős érdeklődést tapasztalunk az egészségügyi dolgozók részéről, hogy szeretnének a szuperkórházban dolgozni. Nemcsak itthoni, hanem külföldön dolgozó magyar orvosok jönnének haza komplett csapatokkal az új körülmények,  a legmodernebb digitális és ápolástechnikai eszközök közé.  Jó csapattal márpedig öröm dolgozni.

Elegendők ezek a megkeresések, meg tudják majd tölteni  a kórházat orvossal és szakdolgozóval?

Meg.

Honnan lesznek orvosok? Más kórházakból?

A Dél-budai Centrum humánerőforrás-kérdését nem lehet önmagában kezelni. Az elkövetkező öt évben jelentős átalakításoknak kell végbemenniük az egészségügyben.  Ha a centrumkórházak – és első helyen a Dél-budai Centrum – megépülnek, számolni kell bizonyos mértékű humánerőforrás-vándorlással. Az is várható, hogy ezek a nagy centrumok a fővárosban és az agglomerációban olyan funkciókat vesznek majd át, amelyek a kis kórházakban nem vagy csak hiányosan voltak meg.

Nem fognak kiürülni az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő kórházak? Nem kell majd intézményeket bezárni?

Szó nincs bezárásokról. Csupán arról van szó, hogy ha a világtrendnek megfelelően nálunk is egyre inkább a centrumok fogják ellátni a betegek nagy részét, úgy lesznek majd kórházak, amelyek esetleg profilváltásra kényszerülnek.

***

Bedros J. Róbert

A Dél-budai Centrum építéséért felelős miniszterelnöki megbízott, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója. Többdiplomás, több szakvizsgás orvos, egészségügyi szakközgazdász, címzetes egyetemi tanár, a katonai és műszaki tudományok doktora. Sikeresen és gazdaságilag stabilan vezette a BM-kórházat, a Flór Ferenc-kórházat és jelenleg a Szent Imre-kórházat. Az elhízástudomány vezető társaságának, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságnak az alapító elnöke. Nevéhez fűződik az obezitológia egyetemi oktatásának és az obezitológusképzésnek a bevezetése. Több neves társaság mellett a MTA köztestületének tagja. Számos elismerésben részesült, ilyen volt például a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany fokozata, a Szent László-érdemjel, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje és a Magyar Érdemrend tisztikeresztje.

Interjúfotók: Földházi Árpád.