Kövér: Kiemelt szerepük volt a szakkollégiumoknak a rendszerváltás előkészítésében

A szakkollégiumok – köztük a Bibó István szakkollégium – és a különböző értelmiségi csoportok szerepét emelte ki a rendszerváltás előkészítésében Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Ludovika Szabadegyetem kedd esti rendezvényén, Budapesten.

'81 után elindult egy szellemi enyhülés

A fideszes politikus szellemileg nagyon izgalmas időszakként jellemezte az 1980-as éveket. Kiemelte, hogy az egyetemi világban megpróbáltak ehhez szakkollégistaként maguk is hozzájárulni. 1981 után elindult egy olyan szellemi enyhülés, amelyben egyre több információhoz lehetett legálisan hozzáférni, egyre több mindenről lehetett beszélni, és ebből részt vállalt az egyetemi és akadémiai élet is – fejtette ki.

Elindult egy olyan gondolkodás, szellemi pezsgés; arról szólt, hogy „valami baj van”, és egyetemistaként igyekeztek széles kapcsolatrendszert kiépíteni azokkal, akik komolyan hozzájárultak a rendszer fellazulásához. Egyik ilyen személyiségként említette Sólyom László volt köztársasági elnököt. 1987-ben ugyanakkor egyáltalán nem gondolták azt, hogy három év múlva választások lesznek és összedől a kommunista rendszer – jegyezte meg Kövér László

Fiatalság, bolondság

A Fidesz választmányi elnöke kitért a Bibó szakkollégium elindítására is, és azt mondta: önképzőkörszerűen kezdődött a tevékenységük. Nem vettek tudomást a létező jogszabályokról, például arról, hogy nem a kollégium közössége választja az igazgatót, ők megtették. Az akkori egyetemi vezetőség hagyta mindezt a fiatalság, bolondság jegyében – idézte fel. Olyan közösség alakult ki, amelyben a demokrácia napi gyakorlatát elemezték – mondta.

Az 1980-as években elkezdtek szaporodni országszerte az önképző körök, egyre több diáklap jelent meg. 1985-ben döntöttek úgy, hogy tartsanak egy diáktalálkozót, amelynek témái feszegették az akkori nyilvánosság határait. Ezek között szerepelt a környezetvédelem, Bős-Nagymaros, a határon túli magyarok, a szegénység, a technológiai elmaradás, a jog és autonómia kérdésköre – emlékezett vissza. Hozzátette: 1956 óta egyetlen diákösszejövetelre sem kerülhetett sor engedély nélkül, ezért a találkozót úgy szervezték, mintha nem az első, hanem a negyedik lett volna, hogy ne legyen probléma. Ez a szarvasi tábor volt a Fidesz fogantatása, a párt végül 1988-ban született meg – mondta.

Kövér László – aki a Fidesz egyes számú pártkönyvének tulajdonosa – kitért arra: amikor elindultak az értelmiségi „mozgolódások”, akkor vetődött fel egy független ifjúsági szervezet megalakításának igénye is. Orbán Viktor ugyanakkor ezt nem tartotta jó ötletnek, azzal, hogy ki fog egy szocialista ifjúsági közösséghez csatlakozni. Hosszú hetekig egyeztettek, majd hét szakkollégiumból hívtak meg résztvevőket. Végül arról döntöttek, hogy egyrészt nem hívják magukat szocialistának, másrészt megalakult politikai szervezetként a Fidesz. Ők voltak az első ellenzéki politikai szervezet a rendszerváltás történetében – emelte ki a házelnök. Megjegyezte: bár hivatalosan nem ismerték el őket, egyre beljebb haladtak a legalitás felé. Sehol sem találtak tiltást a jogszabályokban, hogy a KISZ mellett más ifjúsági szervezet nem alakulhatna meg, és ennek alapján követelték jogaikat.

Nem megbocsátható, hogy nem büntették meg azokat, akiknek vér tapad a kezükhöz

Arra a kérdésre, lát-e elszalasztott történelmi lehetőséget, azt mondta: ambivalens érzései vannak. Kifejtette: a szovjet rendszer összeomlott, világos volt, hogy nincsenek tartalékai, és innentől elindult a két világhatalom közti egyezkedés, aminek a tétje a közép-európai tábor lett. „Az elvtársak is innentől kezdtek felkészülni az átalakulásra” – fogalmazott –, de a kommunisták úgy képzelték mindezt, hogy minél kevesebbet adnak át a hatalmukból. Az ugyanakkor nem megbocsátható, hogy nem büntették meg azokat, akiknek vér tapad a kezükhöz – mondta, példaként említve a Biszku-ügyet. Ez nemcsak a rendszerváltó pártok, hanem a bírói, ügyészi társadalom szégyene is – jegyezte meg.

Kérdésekre válaszolva többi között azt mondta, hogy a finnek ne oktassanak ki bennünket demokráciából, jogállamiságból, miközben Finnországban például Alkotmánybíróság sincs. Szerinte a mai fiatalok nagyon komoly küzdelem elé néznek, ha meg akarják őrizni az állam szuverenitását, és ehhez az egyes országok közötti együttműködésre is szükség lesz. Hozzátette: a kormánypártiak sok hibát elkövettek Budapesten is, nem mindenki érezte úgy, hogy veszíthet. Ha Csepelen lehet nyerni, akkor talán máshol is lehetett volna, ha az embereik elhiszik, hogy veszíteni is lehet – mondta.

(MTI)