Az Országgyűlés alelnöke szerint minden remény megvan arra, hogy az első nagyszabású projekt után újabbak következzenek, bizonyítva, szakmai alapokon a közelmúlt más, vitatott dokumentumai is feltárhatóak, bemutathatóak. Kiemelte: az ilyen tudományos munkák nem csak a két ország közötti párbeszédet segítik, hanem a magyar társadalom "információs kárpótlását" is. Fontos, hogy mindenki tanuljon a kollektív emlékezetté összeálló egyéni életutakból, hogy az elődeink által elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg – emelte ki Latorcai János.
A kartonokból kiderülhet, hol halt meg a fogoly
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság magyar társelnöke előadásában elmondta: 1939 után a II. világháborús hadi események miatt a Szovjetunióban mintegy hatmillió ember került fogságba. 15 százalékuk magyar nemzetiségű volt. A hatmillió embert körülbelül négyezer lágerben helyezték el.
Elmondta, a kartonokon – amelyeket majd ezután ad át Oroszország – 18 releváns információ van. Az adatok között szerepel például a fogoly neve, apja neve, a születési év, a láger neve. Szabó Csaba kiemelte, ha az adatok feldolgozásával végeztek, meg tudják majd mondani, hogy a fogoly hol halt meg, de akár azt is, hogy hol lett eltemetve.
Sok munka van még hátra