Semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a gazdaságfejlesztési programról, a román fél más módon sem fejezte ki beleegyezését – közölte a bukaresti külügyminisztérium .
Semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a Pro Economica Alapítvány révén (Erdélyben, magyar állami támogatással) működtetett gazdaságfejlesztési programról, a román fél más módon sem fejezte ki beleegyezését – közölte a bukaresti külügyminisztérium pénteken a G4Media.ro hírportál megkeresésére válaszolva.
A kommüniké szerint a bukaresti külügyminisztérium – diplomáciai csatornákon és a kétoldalú találkozók alkalmával - több ízben is azt kérte a magyar féltől, hogy ezt a programot átlátható módon, a román törvényeket, az európai uniós belső piaci szabályait és a romániai regionális fejlesztési stratégiákat tiszteletben tartva, diszkrimináció nélkül bonyolítsa le.
„Felhívtuk a magyar fél figyelmét arra, hogy a gazdasági segítségnyújtás a nemzetközi szabványok szerint túlmutat azokon a kiváltságokon, amelyeket egy ország egy másik állam területén élő rokon kisebbségnek nyújthat, következésképpen ilyen intézkedéseket csak a román fél beleegyezésével, bármiféle etnikai alapú megkülönböztetés nélkül lehet csak hozni” – zárul a bukaresti külügyminisztérium válasza.
A G4Media több ízben foglalkozott azzal, hogy Magyarország „több tízmillió eurót fektet be az erdélyi gazdákba". A bukaresti külügyminisztérium válaszát ismertető cikkében arra emlékeztetett: Szijjártó Péter hétfőn bejelentette, hogy Magyarország a – mindeddig Székelyföldre korlátozódó – gazdaságfejlesztési programot „Románia szinte teljes nyugati részére" (a Partiumra) is kiterjeszti.
A külgazdasági és külügyminiszter aradi látogatása alkalmával nagy sikernek nevezte az erdélyi gazdaságfejlesztési program harmadik ütemét, amelynek során Székelyföldről 5291 pályázatot nyújtottak be és összesen 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igényt fogalmaztak meg. Hozzátette: abban állapodtak meg Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, hogy a program következő fázisát a Partiumra fogják kiírni novemberben.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Egyelőre nem tudni, miért veszítette el uralmát a sofőr a jármű felett.
Mindkét áldozatot a combján és a lábszárán harapta meg a nagyvad, az egyikük kéztőcsontja is eltört.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Kérdés, hogy a Tisza Párt képes lesz-e megőrizni az elmúlt évtizedek nemzetpolitikai vívmányait, miközben pragmatikusabb viszonyra törekszik Brüsszellel és a szomszédos fővárosokkal.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
