A miniszter a high-tech beruházások „termőre fordulásával”, az alkalmazott magas technológiával és a nagy termelékenységgel indokolta az eddig jellemzően együtt mozgó magyar és a német gazdaság pályájának eltérését, és felidézte, hogy Magyarországon a második negyedévben 5,2 százalékos volt a gazdasági növekedés szemben a németországi 0,4 százalékkal. Palkovics László megjegyezte, hogy a magyar járműipar élen jár: 620 hazai járműipari vállalat van, köztük a világ 20 meghatározó cége. Hozzátette: egy legutóbbi IMF-felmérés szerint Magyarországon a high-tech-beruházások aránya 70 százalék, ezen a területen Magyarország a legnagyobb exportáló az Európai Unióban.
Michele Melchiorre, a gyár igazgatója azt közölte, hogy a debreceni BMW autógyár építési munkálatai 2020 tavaszán kezdődnek. Hozzátette: már 250 BMW- alkalmazott dolgozik a debreceni gyár munkálatainak előkészítésén, augusztusban az első négy HR-munkatárs is csatlakozott a céghez, a munkavállalók toborzása is megkezdődött. Debrecenben már irodát nyitottak, a leendő munkatársaikat nagy gondossággal választják ki, ugyanis a képzett munkaerő a legfontosabb – jegyezte meg az igazgató. Debrecenben akkumulátoros és belső égésű motorral szerelt gépkocsikat fognak előállítani.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a BMW-beruházás nemcsak Debrecennek, hanem az egész megyének, a Tiszántúlnak „szab új irányt”, aminek a hatása a határon túli területekre is kiterjed. Jelezte: Hajdú-Bihar megyében az elmúlt öt évben 40 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye. Magyarország ma évente 500 ezer személygépkocsit és 2,5 millió motort állít elő, a BMW gyárral a magyar autógyártás „újabb koronaékszerrel gazdagodik” – mondta.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a város története legnagyobb fejlesztésének nevezte a BMW-beruházást, amely a gazdaság mellett a munkahelyteremtésben, az oktatásban és a közlekedési infrastruktúrában is új távlatokat nyit a térségben.
(MTI)