Gulyás-Koltay: „A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a mindenkori kormány kedvenc egyetemének kell lennie”

Fideszes káderképző, Orbán kedvenc egyeteme, két marékkal szórja az uniós pénzt, képzi a NER-nek az utánpótlást – ezt olvasni az interneten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (továbbiakban: NKE). Milyen érzés egy ilyen egyetem rektorának lenni?

Dr. Koltay András: Ezek a vélemények torz képet festenek a valóságról. Az egyetem képzései sajátos feladatot töltenek be, hiszen hallgatóink elhelyezkedése a munkaerőpiacon az állam különböző szerveinek szolgálatát jelenti, legyen szó a közigazgatás, a honvédelem, vagy a rendvédelem területéről. Ebből fakad, hogy az egyetem és a mindenkori kormány közötti kapcsolat szükségszerűen erősebb, mint egy hagyományos felsőoktatási intézmény esetében. Ez nem egy politikailag terhelt viszony, hanem az egyetem feladatrendszeréből adódó szükségszerűség.

2018 óta a Miniszterelnökség az egyetem fenntartója. Mi biztosítja azt, hogy a Miniszterelnökség nem fog beleszólni az egyetemen folyó oktatási és tudományos munkába?

Gulyás Gergely: Korábban is a kormány volt a fenntartó, csak ezt a fenntartói jogot több minisztériumon keresztül gyakorolta. A tudományos kérdések természetesen az egyetem hatáskörébe tartoznak. A kormány úgy ítélte meg, és az Országgyűlés úgy döntött, hogy még eredményesebb lehet a működés, és világosabbak a felelősségi viszonyok, ha egy fenntartó van. Azt pedig az előző kérdésére válaszolva teszem hozzá,

hiszen az intézmény – ahogyan rektor úr is fogalmazott – a közigazgatás bázisát jelenti. A közigazgatásnak pedig nem csupán a jelenlegi, hanem a mindenkori kormányhoz kell szakszerűen és lojálisan viszonyulni.

Bárándy Gergely volt MSZP-s képviselő úgy fogalmazott, hogy az NKE-n egyenesen elvárás az oktatók részéről a politikai lojalitás. Igaz ez?

Dr. Koltay András: Nem igaz. Az egyetemi oktatók munkája teljesen szabad. Ahogy az egyetemi oktató belép a tanterembe és találkozik a diákokkal, akkor a hallgatókon kívül senki más nincs ott, senki más nem hallja, hogy mit mond, miről beszél. Ezt hívják oktatási szabadságnak, vagy másként a tudomány szabadságának, ami a mi egyetemünkön is maximálisan érvényesül. Nem tudom, hogy a munkatársak milyen világnézetűek, milyen politikai meggyőződést vallanak. Egy dolog biztos: az egyetemnek van egy világos, szilárd és nyilvánosan deklarált értékrendje. Az egyetem világnézeti, politikai értelemben semleges, értékrendjében viszont értelemszerűen nem lehet az. Ez az értékrend ugyanis a magyar állam, a magyar emberek, a közösség szolgálata köré szerveződik, az egyéni szabadság védelme és a közjó gyarapítása érdekében. Aki ezt az értékrendet vallja, az tudományos érdemei által az egyetem oktatója lehet. Semmi más kvalifikációra nincs szükség.

Orbán Balázs parlamenti államtitkár egy tavalyi interjúban arról beszélt, hogy olyan elméket képeznek az NKE-n, akik alapvetően minden körülmények között magyar gondolkodásúak. Miben lesz magyarabb gondolkodású egy NKE-s hallgató, mint egy ELTE-s?

Gulyás Gergely: Nem más egyetemekhez viszonyítva hirdetnék versenyt. Ha valaki az NKE-re megy, azért teszi ezt, mert a magyar állami közszolgálat részese kíván lenni, ezért természetes, hogy gondolkodásának kiindulópontja a nemzeti érdek.

Osztatlan, 10 féléves államtudományi képzés indult az NKE-n. Miben más ez, mint egy klasszikus jogászképzés?

Dr. Koltay András: Az államtudományi képzés a jogászképzéssel tartalmilag részben átfedésben, részben attól eltérően, ugyanakkor párhuzamosan működött már a második világháború előtt is. Az államtudományok jelentős része az alkotmányjog, a közigazgatási jog és hasonló jogterületek köré szerveződik, de van egy markáns eltérés: aki az államtudományok területén végez tudományos tevékenységet, az a mindenkori magyar állam mibenlétéről, szerkezetéről, működéséről gondolkodik, aki az államtudományok doktora lesz, az képessé válik arra, hogy a magyar állam működésében érdemi szerepet vállaljon.

Ez a képzés ugyanúgy doktori címet ad, mint a klasszikus jogászképzés. Sokan ezzel szemben is kritikát fogalmaztak meg, mondván, ha egyre többen tudnak doktori címet szerezni, az csökkenti a doktori cím értékét.

Dr. Koltay András: Kevés olyan ország van a világon, ahol a felsőoktatásából kilépve a jogászok automatikusan doktori címet kapnak. Engem 24 évesen, doktorként mindenki körbeünnepelt a nemzetközi konferenciákon, hogy ilyen fiatalon máris tudományos karriert futottam be, holott csupán végzett jogász voltam. Ilyen szempontból a jogászok ellenkezése némileg nehezen magyarázható. A doktori cím szimbolikus felemelése az osztatlan, ötéves mesterképzésünknek. Az az elképzelés áll mögötte, hogy a NKE-n a magyar állam és a magyar társadalom leendő vezetőit képezzük. 

Mindketten jogászok, ráadásul ugyanazon az egyetemen végeztek. Az NKE-n jelentősek a fejlesztések, világszínvonalú infrastruktúra áll rendelkezésre, miközben más egyetemek nem biztos, hogy megkapják mindezt. A többi jogi kar hogyan viszonyul ehhez a jelenséghez?

Gulyás Gergely: A jogi egyetemen végzettek közül mindig lesznek olyanok, akik vezető szerepet játszanak az államéletben, de egy jogtudományi képzés mégis inkább a klasszikus jogi pályákra készít fel, vagy éppen a gazdasági életben hasznosítható tudást biztosít. Ezért

Ennek ellenére, ha ebből egy nemes versengés alakulna ki, amely erősíti az államtudományi képzést a jogi karokon, akkor azt én még helyesnek is tartanám. Ám, ha valaki megnézi a magyar munkaerőpiac helyzetét, akkor azt látja, hogy ha valaki diplomát szerez és nyelvet beszél, akkor igen jó esélye van a gyors elhelyezkedésre.

Dr. Koltay András: Két különböző dologról kell beszélni. Az egyik az infrastrukturális fejlesztés, ami valóban páratlan volt az elmúlt években az NKE, valamint az egész magyar felsőoktatás életében, a másik pedig az egyetem működési költségei. Az infrastrukturális fejlesztésnek jelentős része, így a Ludovika Akadémia épületének a felújítása a magyar állam morális kötelezettsége volt. 2010 után jutott el a kormány oda, hogy ezt a morális kötelezettségét teljesíteni tudta. A Ludovika mint honvédtisztképző intézmény múltjához való viszonyulás sem spórolható meg, a történelmi örökség erre érdemes elemeit ezen az új egyetemen kell tovább éltetni. Az infrastruktúrafejlesztés tekintetében valóban kivételezett helyzetben volt az NKE, de működési célú költségvetési támogatása más állami egyetemek támogatásának mértékéhez illeszkedik. Ez azért árnyaltabb kép annál, mint ami a csillogó, új épületekből önmagában kitűnik.

Hogyan áll az NKE hazai, illetve nemzetközi versenyképesség tekintetében?

Dr. Koltay András: Nehezíti a választ, hogy a felsőoktatási rangsorban az almát és körtét hasonlítják össze. Nehézséget okoz, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban egyáltalán szóba jöhessünk, hiszen ott a klasszikus tudományegyetemek versengenek egymással, nem rendőrtiszteket, honvédtiszteket, közigazgatási munkatársakat képző egyetemek. Vannak viszont objektív mérőszámok, mint például a tudományos teljesítmény, vagy az oktatói kiválóság. Ebben Magyarországon jól szerepel az intézmény.

Mit tud még tenni az állam a közszolgálati képzés erősítése érdekében?

Gulyás Gergely: A legfontosabb, hogy vonzóvá teszi magát a közszolgálati életpályát. Ha a legjobb egyetemet hozzuk létre, de utána nincs olyan közszolgálati életpálya, amely a kiváló eredménnyel végzett egyetemistákat a közszolgálatba vonzza, akkor minden egyetemi törekvésünk hiábavaló. Az új Kit. (kormányzati igazgatásról szóló törvény – a szerk.) elfogadása ahhoz járul hozzá, hogy ma már lehet a közigazgatásban is életpályában gondolkodni. A minisztériumoknál és a minisztériumok háttér intézményeinél jelentős béremelésre, bérrendezésre került sor. Ha valaki ma egy minisztériumban főosztályvezető, akkor a jövedelme akár versenyképes is lehet a civil szférával. Ami pedig az egyetemi fejlesztéseket illeti, nem csupán a Ludovika Campus újult meg 2014-ben, hanem például az egyetem főépülete is. Jelenleg folyamatban van a vívóterem fejlesztése, elkészült az uszoda, a kollégium, valamint a tornacsarnok, amely az egyik legjobb adottsággal rendelkező egyetemi sportcsarnok. A következő évek nagy feladata lesz a honvédtiszti képzéshez szükséges épületek kialakítása, ezen kívül már javában zajlik a katasztrófavédelem új oktatási épületének tervezése is.

Mit üzenne a tehetséges fiataloknak, akik pályaválasztás előtt állnak 18-19 évesen, jó érettségivel, nyelvtudással? Miért az NKE-t válasszák?

Dr. Koltay András: Ha valaki az NKE-t választja, nem értéksemleges döntés hoz, nem azért jön ide, mert valahol lennie kell 18-19 évesen. Valamit lát abban, hogy a magyar állam, a magyar társadalom, a magyar közösség szolgálatát végző embereket képeznek ezen a helyen. De ez önmagában természetesen nem elegendő arra, hogy egy adott generáció elitjét jelentős számban az egyetemünk hallgatóinak sorai közé csábítsuk. Azt vélelmezem, hogy ami a mai hallgatóknak kiemelten fontos, az a magyar felsőoktatási intézmények  nemzetköziesedése. Erre azt tudjuk mondani, hogy az egyetem a nemzetközi térben is létezik, bekapcsolódunk az európai szellemi vérkeringésbe. Nem abból a célból, hogy aki nálunk végez, az majd könnyebben hagyja el Magyarországot, hanem éppen azért, hogy Magyarországon találja meg azt az európai szemléletet, értékrendet, hagyományt, amit mi is őrizni igyekszünk. Azt gondoljuk, hogy létezik egy európai kulturális hagyomány, létezik egy európai közös gondolat, ami az európai egyetemeket összefűzi, ennek a hagyományos megközelítését valljuk magunkénak. Vannak Európában professzorok, egyetemek, intézmények, amelyek hasonlóan gondolkodnak. Velük kell partnerséget, szoros együttműködést kialakítanunk.

Európa itt van, nem kell hozzá elmenni, nem kell hozzá feltétlenül külföldi egyetemeken tanulmányokat folytatni.

Az egyetem kiemelt projektje az Eötvös József Kutatóintézet. Mi a feladata ennek a szervezetnek?

Dr. Koltay András: Az Eötvös József Kutatóközpont egy kutatóintézeteket összefogó intézmény, ami semmiképpen nem keverendő össze az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal. Olyan kutatásokat végzünk ezekben az intézetekben, amelyek stratégiai fontosságúak a magyar állam identitására, jövőképére, jövőbeli feladataira vonatkozóan. Olyan kérdéseket feszegetünk, amelyekre a magyar államnak, a magyar állam különböző szerveinek releváns és aktuális válaszokat kell adni a 21. században.

Mi a helyzet Tisza István Programmal?

Dr. Koltay András: A Tisza István-programot a száz évvel ezelőtt mártírhalált halt miniszterelnökre emlékezve indítottuk el, akiről egyébként kevesen tudják, hogy tudományos tevékenységet is végzett és államtudományi diplomát szerzett. A Tisza István-program egy fejlesztési program, amellyel szeretnénk új szintre emelni az egyetemet, mind a tudományos kutatások, mind a képzések tekintetében. A program év elején indult, 2021 végéig tervezzük első szakaszát.

És a Diplomáciai Akadémia? Ott mit oktatnak a jelentkezőknek?

Dr. Koltay András: A Diplomáciai Akadémia az ősz folyamán jön létre. A Külgazdasági és Külügyminisztériummal szoros együttműködésben a diplomáciai kar utánpótlását szeretnénk biztosítani. A szakmai tartalmat a külügyminisztérium felügyeli majd, ugyanakkor természetesen ezen a területen is tudományos, oktatási autonómiát élvez majd az intézmény. Nagyon izgalmas feladat, amely már több évtizede, a rendszerváltás óta meg nem valósult álma a mindenkori külügyi kormányzatnak és örülök, hogy az a döntés született, hogy  nálunk talál otthonra.

Tavaly felmerült egy javaslat, miszerint állami vezetői pozíciót csak olyan ember tölthessen be, aki elvégezte az NKE-n az államtudományi képzést. Ebből végül mi lett? Valósággá vált vagy elvetették?

Gulyás Gergely: Miután az állami vezetők politikai tisztséget töltenek be, ott semmilyen végzettségbeli megkötés nem lehet. Egyelőre a közigazgatási vezetőknél sincs ilyen szabály.

De lesz?

Gulyás Gergely: Nem fordítanám meg semmiképpen a sorrendet. Először oda kell eljutni, hogy a közigazgatás színvonala olyan magas, és maga a közigazgatási életpálya olyan vonzó legyen, hogy az önmagában indokolttá, szükségessé tegye ezt a változtatást. Ha ide eljutottunk, akkor érdemes ezt megvitatni. Jó irányba haladunk, de még nem tartunk itt, úgyhogy ne a gombhoz varrjuk a kabátot.

A Diplomáciai Akadémia és a magyar diplomácia között várható ilyen kapcsolat? Lesz olyan előírás, hogy csak az jelentkezhet diplomatának, aki elvégzi ezt az akadémiát?

Gulyás Gergely: Azt el tudom képzelni, hogy valamilyen képzést a Diplomáciai Akadémián mindenkinek el kelljen végezni azt megelőzően, hogy külszolgálatba megy, de ilyen szabály sincs egyelőre. Ha eljutunk oda, hogy a Diplomáciai Akadémia működik, lehet értelme a felvetésnek, hiszen kiválthatná azt a képzést is, amelyet a külügy saját maga folytat és kötelezően előír minden diplomatának. Ha ma valaki külszolgálatra jelentkezik, annak a külügyben le kell tennie számtalan vizsgát, mert vannak a diplomáciai szolgálatnak olyan alapjai, amelyet minden külszolgálatot teljesítő köztisztviselőnek ismernie kell. Ezt ideális esetben egy professzionális diplomáciai képzés keretében lehetne elsajátítani. Ezért is fontos a Diplomáciai Akadémia.

Fotók: Ficsor Márton