A szeretet a létezés végleges alapját teremti meg – Hamvas Béla és a kereszténység

2019. szeptember 28. 18:50

„A szeretet nem erkölcsi erény és nem vallásos érték és nem érzelem, hanem a létrontás erőinél magasabb erő – erőtlenség –, amely nem a lét alapállását igazítja helyre, hanem a létezés végleges alapját teremti meg.” Hogyan is viszonyult a magyar filozófus-író a kereszténységhez? Weiner Sennyey Tibor előadásán jártunk a fasori evangélikus templomban.

2019. szeptember 28. 18:50
Pálfy Dániel Ábel

„…csak akkor lehettem volna boldog, ha egy lettem volna a tizenkettő közül, és őt hallottam volna.” (Hamvas Béla: Unicornis)

 

A témához méltó helyszínen, a Városligeti Fasori Evangélikus Templomban tartotta Hamvas Béla és a kereszténység című előadását Weiner Sennyey Tibor író. Az Ars Sacra fesztivál rendezvényére félig megtelt a templom – 120 ember gyűlt össze meghallgatni,

hogyan is viszonyult a magyar filozófus-író a kereszténységhez.

Szándékosan nem „keresztény vallás” szerepelt a címben, hiszen – amint az előadó író is hangsúlyozta – Hamvas, akinek édesapja egyébként evangélikus lelkész volt, tágabb értelemben szemlélte a kereszténységet. 

Weiner Sennyey Tibor (kép: Schell Gergely)

 

Weiner Sennyey Tibor (1981) költő, író, a DRÓT főszerkesztője. Filológusként diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen. Békássy Ferenc életművének egybegyűjtője és életrajzának írója. Esszé- és novelláskötetei, kisregényei, valamint négy verseskötete után tizenkettedik - Hamvasról szóló esszéit összefoglaló – könyve, a Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve 2019 januárjában jelent meg. Jelenleg a kötet második javított, bővített kiadásán dolgozik. Szentendrén él. 

Előadásában elsősorban az általa Hamvas egyik fő művének tartott Scientia Sacra második, a kereszténységgel foglalkozó részéről beszélt. A második rész valójában a mű harmadik, befejező kötete, és fontos megjegyezni, hogy míg az első kettőt Hamvas a ’40-es években írta, ezt a ’60-as évek elején fejezte be. Az első, „az őskori emberiség szellemi hagyományát bemutató, és a második kereszténységről szóló rész között eltelt húsz év alatt rengeteg minden történt az író életében, ezek – többek közt a II. világháború, a B-listázás és az ezt követő különböző kényszerű foglalkozások – természetesen alapvetően befolyásolták gondolkodását és stílusát, s így a művet.

Az előadó szerint

a könyv – miként Hamvas személye is – megosztó, és sokféleképp lehet hozzá viszonyulni. 

„Lehet szigorúan és szorosan olvasni, lehet lassan, meg-megállva és itt-ott felütve, de legjobb újra és újra elolvasni. Különböző életkorban, más-más élethelyzetekben, mert mást mond e könyv a tegnapi énünknek, és mást fog mondani a holnapinak. Létezik természetesen tudományos és filozófiai megközelítése, hiszen bizonyára érdemes e könyv ontológiai vagy társadalomtudományi vonatkozásain elgondolkodni” – fogalmaz.

Azonban, ahogy szerinte 

egyaránt téves megközelítés Hamvasért rajongani vagy elutasítani,

úgy a Scientia Sacra olvasása esetén sem szabad megakadni a stílusnál. Bár az írói hang változásának van jelentősége, nem az egyesek számára vonzó, másoknak kevésbé tetsző ellentmondást nem tűrő, kinyilatkoztatásszerű „prófétai hang” vizsgálata semmit sem ér.

Weiner Sennyey szerint a legjobb módja a Scientia Sacra befogadásának, ha az ember képzeteit, prekoncepcióit elengedve egyszerűen átengedi magán e hatalmas gondolatfolyamot. „Sem nem igazolni, sem nem megúszni, sem nem elutasítani.”

*

A kereszténység és a keresztény vallás

„Vallás, filozófia, tudomány könnyíteni akar, mint mondják az élet terhein, a hagyomány az embernek visszaadja önmagát.” (Hamvas Béla: Scientia sacra. 2. rész. A kereszténység)

 

Kultúránk, műveltségünk, világunk amúgy is a legtöbb esetben csak néhány szó bűvöletében ég – folytatja Weiner Sennyey Tibor.

Az európai kultúra – Hamvas szerint – a logosz szó körül forog, a kereszténység központi szava a szeretet.

A kereszténység leglényegesebb alapvetése, egyben a hagyomány alapállása az egész, a globális orientáció, a teljesség. Nem csupán egy gyülekezetnek szóló üzenet, hanem minden embert megszólító tanítás – hangsúlyozza. 

„Ilyen értelemben mindenki keresztény, aki a jézusi tanításokat magára nézve kötelező érvényűnek tekinti, azokat komolyan veszi és megvalósítani igyekszik életében, … függetlenül attól, hogy katolikusnak, zsidónak, muszlimnak vagy vallástalannak született!” – fogalmazott az előadó.

Hamvas azonban azt mondja, „amikor a kereszténység vallássá lett, univerzális jellegét elvesztette, mint minden hagyomány, amely vallássá válik. (…) A vallás nem szabadít fel többé, csupán védelmet nyújt, és nem az emberfölötti körökkel való érintkezést hozza, mindössze ezen a világon lehetőleg a terheken akar könnyíteni”.

Tehát Hamvas

világosan különválasztja a kereszténységet mint hagyományt és mint vallást,

utóbbit pedig bírálja, talán azért, mert sokszor személytelenné idegeníti el és ezáltal megközelíthetetlenné változtatja a kereszténységet és Jézus alakját is – vélte Weiner Sennyey.

Úgy fogalmazott, „ahhoz, hogy a kereszténységet megértsük, a tudatlanságunkat, a dühünket kell felszámolni, s ezek a lépések azok, amelyek a belátáson keresztül az üdv és egy bölcsebb lét felé vihetnek. Az üdvöt hajszolni azonban ugyanolyan felesleges és téves, mint a megvilágosodást. Az üdv a keresztény beavatás révén érhető el leginkább. A keresztény beavatás kulcsa pedig: a szeretet”.

Majd Hamvast idézve hozzátette, „a szeretet nem erkölcsi erény és nem vallásos érték és nem érzelem, hanem a létrontás erőinél magasabb erő – erőtlenség –, amely nem a lét alapállását igazítja helyre, hanem a létezés végleges alapját teremti meg. (...) A szeretet logikája az egységlogika. (…) A szeretet a létet megnyitó és átvilágító szó. (…) Minden szeretet ősképe a golgotai áldozat: önmagamat maradéktalanul odaadni”.

Ennél többet pedig nem érdemes, nem szabad, nem is lehet erről mondani. Olvassuk csak el a Scientia sacrát – zárta beszédét Weiner Sennyey Tibor. A közönség rövid tapssal próbálta jutalmazni az előadást, de az ezt követő halk szedelődzközésből és a csendes kivonulásból is

érezni lehetett, mennyire jelentéktelen ez a tetszésnyilvánítás az elhangzott mondatok ereje mellett.

Az elhangzott előadás teljes szövegét itt olvashatja el.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 105 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mokány
2019. október 15. 13:50
" ... az egy , a 12 közül ... " , és az evangélikus vallás között eltelt 1500 év. Vagy - vagy , kedves filozófus - író úr .
syphax
2019. október 04. 11:02
"Még az egyszobás garzonban hetven évig özvegykedő Gyarmati Fanni kurázsija jut eszembe." Ezt nem egészen pontosan tetszik tudni. Ugyanis Gyarmati Fanni néni lakása--noha valóban puritán és nagyon szerény volt a Pozsonyi út 2.-ben, de azért NEM(!) egyszobás garzon volt. Főleg az Ő életének az utolsó 30-évébem 2014-ig febr. 12-i haláláig már azért valamellyes jobb szinten tudott élni. A lakásán túl volt egy "bogárhátú" Volkwagen 1300 kcm-es autókája--amelyen nagyon szeretett "furikázni" és "LUDMILLÁ"-nak becézett, és volt egy kis nyaralója is LEÁNYFAU-n. Azonkivül nyaranta 2-2 és fél hónapra--néh, nem minden évben--" kiment" a Krimbe, Szocsi-ba "nyaralni" egy idős szovjet-orosz házaspár barártaihoz. Ezt azután már méginkább megengedhette Magának, miután kinevezett Egyetemi Tanár lett a Szinház- és Filmművészeti Egyetemen orosz-francia nyelvi és versértelmezéstani tudományos területen. Ráadásul BUDAPEST DISZPOLGÁRA IS LETT FANNI NÉNI, talán 2005-ben, és azért "az" is segitett a materiális helyzetén. Korábbi MSZMP-s tagsága--sőt, még korábbi MDP-s tagsága -- ellenére sőt 'amellett tagja volt a Trézvárosi Kis Szent Karmelita Templom hívőközösségének is, ahová már gyerekkoráról kezdve járt gyónni-áldozni-szentmisére. Dacára annak, hogy csak 1943-májusában lettek hivatalosan katolikusok, férjével "Mik"-kel együtt, Ő is, férje is MINDIG KATOLIKUS ÉLETET ÉLTEK! Még akkor is, amikor Kádár meg Aczél is följárogattak Hozzá a Pozsonyi út 2-i kis-.de nem garzon(!)--lakásba. Amit azért a XIII.ker i Tanács viszonylag tűrhetően rendbehozott és valamelyest ki is bővitett a mellette lévő lakás 1 1/2 szobájával, s amelyen MA IS a lakásnévtáblán a DR.RADNÓCZY MIKLÓS név szerepel.
brabant89
2019. szeptember 29. 13:56
Látom, hogy a valláskárosult kommentelők érvelni nem tudnak, csak diszlájkolni. (Ha tudnának érvelni, nem lennének valláskárosultak. :)) ) 8.55-nél írtam, hogy Jézus nem volt keresztény, hanem zsidó volt. Itt van erről egy előadás a Yale egyetem professzorától: https://www.youtube.com/watch?v=d_dOhg-Fpu0
syphax
2019. szeptember 29. 06:17
P.S.: AKÁRHOGYAN IS VOLT-VAN: HAMVAS BÉLA ÉRTÉKE(!) A MAI MAGYAR KERESZTÉNY GONDOLKODÁSNAK IS(!!!), NOHA NEM PROBLÉMAMENTES ÉRTÉKE.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!