Tudta? Európa és Magyarország jóval zöldebb, mint egy évszázada!

Az amazonasi erdőtüzek ügye az elmúlt hetekben sokakat késztetett arra, hogy a közelgő apokalipszis rémét fessék a falra. Ahogy elemzésünkben részletesebben kifejtettük: nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy azt a mainstream média érezteti velünk, de a brazíliai erdőtüzek és -irtások komoly veszélyeket hordoznak magukban.

Emelkedjünk el azonban Amazóniától, és vizsgáljuk meg, globális szinten milyen képet mutat az erdők helyzete!

Biztató adatok

A Földön összesen 148,94 millió négyzetkilométer szárazföld található, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO jelentése szerint ennek 2015-ben 30,6 százalékát fedte erdő. Az 1990 után eltelt huszonöt évben az ő számításaik szerint kereken egy százalékkal csökkent a globális erdőterület, ez pontosan 129 millió hektáros – nagyjából Dél-Afrika területével megegyező nagyságú – csökkenést jelent.

a vizsgált időszak végére: míg a kilencvenes években ez a ráta 0,18 százalék volt, 2010 után már csak 0,08. Ha csupán az összes erdő 93 százalékát kitevő természetes erdőket nézzük, azt látjuk, hogy ezek vesztesége a kilencvenes évekbeli évi 10,6 millió hektárról évi 6,5 millió hektárra mérséklődött.

A Marylandi Egyetem kutatói, Xiao-Peng Song és Matthew Hansen a Nature folyóiratban közölt 2018-as tanulmányukban viszont azt állítják: a világ fákkal borított területe 2,24 millió négyzetkilométerrel növekedett az elmúlt 35 évben – ez akkora terület, mint Texas és Alaszka együttvéve. A trópusi faállományban esett jelentős veszteségeket (Brazília 399 ezer négyzetkilométernyi erdőt veszített, ezzel élen jár a világ országai között) a szubtrópusi, mérsékelt és a fagyosabb régiókban található faállomány növekedése ellensúlyozza.

A tudósok hangsúlyozzák: a faveszteség nagyságával kapcsolatos adataik jórészt megegyeznek a FAO-éival, az eltérő végkövetkeztetés a vizsgált időperiódus és az erdő definíciójának különbségeiből fakad. Arra is rámutatnak: hiába a többlet, a legsokszínűbb növény- és állatvilággal rendelkező trópusi és szavannaerdőkben súlyos károk estek.

Ezzel együtt nem túlzás kimondani, hogy

A Capx szerzője, Alexander Hammond a „deforesztációs mítoszról” szóló írásában hangsúlyozza: a leggazdagabb régiókban, például Európában mára egyenesen jóval több erdő van, mint az iparosítás előtt.

Erdők aránya az EU országaiban 2015-ben

Nem bonyolult az erdősödés magyarázata: a korábbi évszázadokban az ember jóval inkább rá volt szorulva a faanyagra az építkezésektől a hajózáson át a fűtésig, mint ma; miközben mára a vidékek elnéptelenedésével, a fafelhasználási igények csökkenésével és az intenzívebb mezőgazdasági módszerekkel bőséges hely nyílik a visszaerdősítésekre.

A brit kormány 2013-ban kiadott tanulmányában arról írtak, hogy az Egyesült Királyság területének 10 százalékát takarja erdő, ez körülbelül akkora arány, mint a 14. század végén, amikor Chaucher megírta a Canterbury meséket. A kormány előrejelzése szerint 2060-ra a brit erdőállomány elérheti az 1250-es szintet, vagyis a 12 százalékot. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg az Egyesült Államokban is.

erről a Washington Post közölt infografikákat. Az EU területének 42 százalékát takarja ma erdő.

Így zöldül vissza Európa egy évszázada

Gazdasági fejlődés = kevesebb erdőirtás

Hogy mi ennek a magyarázata? A közgazdaságtanban ismeretes a „környezeti Kuznets-görbe” nevű, sokat vitatott hipotézis, miszerint a gazdasági fejlődés eleinte a környezet pusztítását hozza magával, egy bizonyos fejlettségi szintet elérve – az urbanizáció, a mezőgazdaság háttérbe szorulása és egyébek faktorok nyomán – viszont megfordul ez a folyamat.

Ez az átmenet pedig az erdők esetében is megmutatkozik: egy kutatás szerint azokban az országokban, ahol az egy főre eső GDP elérte a 4600 dollárt – és ezek közé tartozik már Banglades, Vietnam vagy India is –,

A Helsinki Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a magasabb nemzeti bevétellel bíró országokban 1990 és 2015 között 0,5-1,31 százalékkal nőtt az erdőtakaró.

Ebből persze még nem szabad túl messzemenő következtetéseket levonni a világszintű visszaerdősödést illetően, hiszen az sok más – politikai-gazdasági – tényezőtől is függ, de a trend biztató. 

Erdősültség Magyarországon

És a magyar helyzet?

Hazánk erdőterülete a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan növekszik, miközben egyre több helyen foglalkoznak a szakemberek az örökerdő-gazdálkodással is. A faállománnyal borított erdőterület 2017-ben 1 869 200 hektár volt

Erdősültség tekintetében hazánk elmarad a 41,7 százalékos uniós átlagtól, az Eurostat szerint 

ezzel az adattal az Egyesült Királyság és Belgium között helyezkedünk el.

Hozzá kell tenni: természetes, hogy a magyar erdőterület nagysága nem vetekedhet az északi országok végtelen tajgaerdőségeivel, ahogy a hegyvidéki országok logikusan nagyobb erdős felületeivel sem – és még ki sem tértünk arra, hogy mégis csak közel 10 millió embernek kell elférnie 93 ezer négyzetkilométeren, s egyébként Európa legjobb, s ezért nyilván megművelhető és megművelendő termőterületei közé tartoznak Kis-Magyarország földjei.

Szégyenkezni így sincs okunk: Trianon óta,

A Trianon utáni Magyarországon megmaradt nagyjából 10 százaléknyi erdőterületet azóta jóval 20 százalék fölé tornászták, az erdőterület lassan, de biztosan növekszik, a cél a 27 százalék elérése.

Nagy István agrárminiszter augusztusban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány hazánk eddigi legnagyobb erdőtelepítési programját indítja el: kétszeresére emelik az erdőtelepítésre adható támogatások összegét.