Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének körülbelül egynegyedét kell klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokra fordítani.
Több feltétel teljesítésével Magyarország nem esélytelen a klímasemlegesség elérésére 2050-re – jelentette ki a köztársasági elnök az 57. Közgazdász-vándorgyűlés szombati záró plenáris ülésén, Nyíregyházán. Áder János szerint ehhez többek között az áramtermelés közel száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére, az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására, a szén kivezetésére és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség.
Az államfő előadásában elmondta, technológiaváltás kell az úgynevezett szén-dioxid-intenzív iparágakban, azaz a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban, az agráriumban pedig a metánkibocsátás mérséklése, a műtrágyák hatékonyságának javítása és az erdőtelepítési program folytatása szerepel a feladatok között.
„Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén Magyarország teljesen reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemleges legyen” – fogalmazott Áder János. A Nyíregyházi Egyetemen tartott prezentációjában az államfő az áramtermelés átalakítása kapcsán Paks 2 megépítését és a naperőművek kapacitásnövelését jelölte meg teljesítendő feltételekként.
Mint mondta, a naperőművek energiatermelése a mostani tervek szerint – csakúgy, mint az elmúlt négy évben – minden évben megduplázódik majd, ezzel és a paksi atomerőmű új blokkjának felépítésével 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Áder János szerint javítani kell az épületek energiahatékonyságát, aminek technikai feltételei már rendelkezésre állnak. Jelezte, legalább harminc százalékos hatékonyság-javulásra lesz majd szükség, ami megítélése szerint teljesíthető lesz 2050-ig. Az államfő különösen reménykeltőnek és izgalmas próbálkozásnak nevezte azt a tervet, amely a távfűtési szolgáltatásnál a hőenergia egy részét a geotermikus energia segítségével szeretné megoldani. Azt még nem lehet tudni, hogy a szén kivezetése mikor történik meg, de ez az egyik elengedhetetlen feltétele a klímasemlegességnek – tette hozzá.
A teendők
A közlekedés környezetszennyezésére utalva kifejtette, az autózásban, az áruszállításban és a tömegközlekedésben is elérhetőek már az alternatív meghajtási technológiák. Vélekedése szerint a következő évek egyik kérdése már csak az lesz, hogy az elektromos, földgázüzemű és hidrogénhajtású járművek kombinációja, vagy ezek egyike tud-e uralkodóvá válni és alakítani az autógyártást és a közlekedést. A köztársasági elnök a kibocsátás mérséklése érdekében hangsúlyosnak nevezte a szén-dioxid-aktív iparágakban az energiaigényesség mérséklését, vagy más energiával történő kiváltását, az agráriumnál a kérődző állatok által kibocsátott metánmennyiség mérséklését sürgette.
Megjegyezte, a tudósokra és a kutatókra vár annak az eljárásnak a kidolgozása, amely lehetővé teszi majd a nitrogén műtrágyáknak a növények általi jobb hasznosítását, hatékonyságuk javítását. Az erdőtelepítési program folytatásától azt várjuk, hogy Magyarország jelenlegi 21 százalékos erdősültsége 27 százalékra emelkedik – mondta.
Az európai perspektíva
Kitért arra, köztudott, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének körülbelül egynegyedét kell klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokra fordítani, de azt még nem lehet tudni, hogy a korábbi vállalásaikat nem teljesítő országok kapnak-e valamilyen szankciót, vagy valamilyen módon ösztönzi-e majd őket az unió. Hozzátette, az is kérdéses egyelőre, hogy milyen célra, milyen mértékben és eljárásrendben lehet majd igénybe venni a klímasemlegességi célok elérésére szánt forrásokat.
Az európai országok klímateljesítményét és gazdasági fejlődését összehasonlítva hangsúlyozta, a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását úgy, hogy közben a magyar GDP 29 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó kibocsátás Magyarországon 5,4 tonna, ami jóval kevesebb a nyolctonnás európai átlagnál és jóval kedvezőbb az ennél is nagyobb kínai vagy amerikai adatoknál. „Amikor arról beszélünk, hogy történelmileg kinek milyen felelőssége van és mit kell tenni ahhoz, hogy a közös hajó se süllyedjen el, akkor az elszámolások készítésekor ezt az adatot is mérlegre szükséges tenni” – figyelmeztetett.
Az államfő előadásában arról is beszélt, a klímaváltozás egyaránt hat a természet, a társadalom és a gazdaság működésére, amelyek egységes, egymástól el nem választható rendszert képeznek. A klímaváltozás következményeit akkor tudjuk jól felmérni, ha képesek leszünk egyidejűleg számba venni a társadalmi tőke, a humán tőke, a természeti tőke, az épített tőke és a pénztőke változásait, ezek együttesen mutatják egy ország vagy közösség fejlődését – jelentette ki a köztársasági elnök.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
