Mint azt a cikk szerzője ismerteti, egy gazdasági kutató, Kajdi Lászlónak 2018-ban megjelent kutatásából – a portál szerint leegyszerűsítve – az derült ki, hogy a Magyarországra érkező támogatásokat leginkább a fiatal kivándorlók küldik otthon maradt idősebb szüleiknek, és hogy a legszegényebb magyarok számára a hazautalások komoly bevételi forrást jelentenek. Egy újabb kutatásból Kajdi és szerzőtársai arra a következtetésre jutottak, hogy – megerősítve a 2018-as adatokat – jellemzően tényleg a szegényebb jövedelmi tizedekbe tartozó háztartások részesülnek hazaküldött jövedelemben.
Megállapítja a cikk szerzője azt is, hogy a fogadó háztartásokat a hazautalt pénzben nem részesülő háztartásokkal összehasonítva is látszik, hogy alapvetően a szegényebb háztartások kapnak külföldről pénzt. Ennek bizonyságául azt az adatot emeli ki, hogy a fogadó háztartások között több volt az olyan, ami nem volt képes egy váratlan 70 ezer forintos kiadás fedezésére (49,8-a a háztartásoknak igen, 53,2 százaléka nem).
Ez valószínűleg azért van – fűzi tovább a cikk – mert a kapott pénzt elköltik, ugyanis a megtakarításra képes háztartások is alul vannak reprezentálva ebben a csoportban (25,1, illetve 28,7 százalék). A cikk ezután megállapítja: a fogadó háztartások azonban nemcsak fogyasztásra, hanem hiteltörlesztésre is többet költhetnek, ugyanis a fogadó háztartások között 2017-ben a lakáshitellel rendelkező és a fizetési elmaradással rendelkező is több volt a statisztikai adatok szerint.
Bár a tanulmány ezt így ebben a formában nem említi meg, de arra következtet a szerző, hogy a 2009-ben indult második hazautalási hullám egybecseng a devizahitelesek kálváriájának kezdetével is, így valószínűleg a devizahiteles családok egy részének a külföldi munkavállalás volt a megoldás a törlesztő drasztikus megugrására.
De mint azt a cikk írója megjegyzi, az is érdekes, – és erre a jelenségre a tanulmány nem ad magyarázatot –, hogy a legnagyobb arányban a legjobban kereső nagyjából 400 ezer háztartás között voltak azok, amelyek hazautalt pénzt kaptak.