Ez valószínűleg azért van – fűzi tovább a cikk – mert a kapott pénzt elköltik, ugyanis a megtakarításra képes háztartások is alul vannak reprezentálva ebben a csoportban (25,1, illetve 28,7 százalék). A cikk ezután megállapítja: a fogadó háztartások azonban nemcsak fogyasztásra, hanem hiteltörlesztésre is többet költhetnek, ugyanis a fogadó háztartások között 2017-ben a lakáshitellel rendelkező és a fizetési elmaradással rendelkező is több volt a statisztikai adatok szerint.
Bár a tanulmány ezt így ebben a formában nem említi meg, de arra következtet a szerző, hogy a 2009-ben indult második hazautalási hullám egybecseng a devizahitelesek kálváriájának kezdetével is, így valószínűleg a devizahiteles családok egy részének a külföldi munkavállalás volt a megoldás a törlesztő drasztikus megugrására.
De mint azt a cikk írója megjegyzi, az is érdekes, – és erre a jelenségre a tanulmány nem ad magyarázatot –, hogy a legnagyobb arányban a legjobban kereső nagyjából 400 ezer háztartás között voltak azok, amelyek hazautalt pénzt kaptak.