Most már biztos: az idei volt a Föld legmelegebb júliusa

2019. augusztus 05. 14:45

Magasabb volt a hőmérséklet, mint 2016 júliusában.

2019. augusztus 05. 14:45

A valaha mért legmelegebb július hónap volt a világon 2019 júliusa, amely páratlan hőhullámmal párosult Európában - jelentette be hétfőn a Copernicus európai kutatóintézet. A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet, ám abban az évben erős volt az El Nino-hatás.

A Copernicus kutatóinak mérései szerint 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap. „Július hónap általában a legmelegebb hónap világszerte, ám a mi adataink szerint az eddigi legmelegebb hőmérsékleteket mérték 2019 júliusában” – közölte Jean-Noël Thépaut, az intézet igazgatója hétfőn.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása folytatódásának és hőmérsékletek növekedésének hatásai miatt a rekordok folyamatosan dőlnek meg – tette hozzá. Kutatók már kimutatták, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén.

A szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentése szerint „a 2019. júliusi hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt a kontinentális Nyugat-Európában, hogy az elért csúcsértékek a klímaváltozás nélkül teljességgel elképzelhetetlenek lennének”.

A júliusi hőhullám többek között új németországi melegrekordot hozott: a hőmérő elérte a 42,5 Celsius-fokot. Emellett egyes országokban, például Belgiumban és Hollandiában a hőmérséklet az időjárási feljegyzések kezdete óta először emelkedett 40 Celsius-fok fölé.

(MTI)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sztd
2019. augusztus 06. 01:05
Nem a kötözködés miatt, de nehéz elhinni. Rettenetesen rossz idő volt sok esővel, kánikula sehol. Vajon mindenholva innen szökött a meleg, mert ide nem igazán jutott belőle.
zakar zoltán béla
2019. augusztus 05. 18:07
Néhány idióta kliMAXOLÓnak ajánlom: "Volt egy gimnáziumi osztálytársam aki műszaki pályára készült. Harmadikos korában készített egy olyan bukósisakot, melynek a tetején egy villámhárító volt. Ezt mondta:-Csak november 30-tól február 28-ig használom, mert akkor biztonságos. Szökőévben is, 29-én nem. Végül biológus lett, s a csalán február 29/március 1-november 30. között megvédte mindenfajta mínkűcsapástól." -Szeretettel nem Csekk Kata a nem botsáskamixer
patkánynak sem nevezhető férgek
2019. augusztus 05. 17:24
Az itt humorizáló, magukat hihetetlenül okosnak képzelő prolikat kérdezem: ti ugye sokkal okosabbak vagytok, mint a szakemberek? Beböfögitek a tutit, tagadjátok a nyilvánvalót, és büszkék vagytok magatokra? Ez egy kurva komoly probléma, csak nem kell belőle olyan álszent hisztériát csinálni, mint a libsi banda.
lendvaiildiko
2019. augusztus 05. 17:15
Olvassátok el a "Titokzatosságok a Fertő-tó életéből" cikket az internetről. Ezt olvasva biztos vagyok, hogy állandó a globális felmelegedés, kihűlés. Olyan ostoba tyúkok, mint Schuck Erzsébet és kakasok, mint Tordai Bence klimavészhelyzetet vizionál... és megkérdik, mit kellene tenni: válasz, bányászokat elbocsájtani.... A Fertő és a tó környéke ma természetvédelmi terület, melyet még nem is olyan régen, évtizedekre vasfüggöny szelt ketté. Történelme, ökológiai különlegességei, természeti egyedisége tették rejtélyessé és titokzatossá. Hol kiszáradt, hol megáradt Az elmúlt évszázadokban a Fertő vidékén élők nemigen találtak erre a furcsa jelenségre magyarázatot, a tó időről időre szinte eltűnt, teljesen kiszáradt, aztán nagyon feltelt, kiöntött. Az itteni emberek úgy tartották, ilyen különös és rejtélyes események mindig 7 évente következnek be. A tó mindenesetre - évszázados periódusokban - valóban képes volt elapadni. A Bécs felé nyomuló törökök vélhetően boldogan vették tudomásul, hogy száraz lábbal kelhetnek át a tavon, pontosabban annak a helyén, 1683-ban. A Fertő teljes kiszáradásának krónikái között a legutóbbi, egyben a legjobban dokumentált, már a 19. század derekáról, a tavon éppen a vitorlázást és a polgári üdülési kultúrát meghonosítani szándékozó Széchenyi idejéből való. Ekkor a tó gyakorlatilag teljesen eltűnt, egykori medrében a területeket felosztották és mezőgazdasági művelés alá vették. Sőt, rendszeres kocsis járatokat indítottak Ruszt és Illmitz települések között. Egyébként, amikor a tóban volt víz, élénk vízi közlekedés zajlott ezen települések között, s mindkét helynek révjoga is volt. Titokzatos jelenség volt, hogy aztán a víz újra elkezdett szépen lassan felgyűlni és a tó "visszatért."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!