Újabb öt évre Baán László lesz a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
A Szépművészeti Múzeum főigazgatói álláshelyére kiírt pályázat eredményes lezárultát követően Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere újabb öt évre, 2024. november 30-áig, Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum jelenlegi főigazgatóját bízta meg az intézmény vezetésével – tudta meg a Mandiner. Az Emmi által jegyzet közleményből kiderül: Baán László 2004 óta vezeti a Szépművészeti Múzeumot, ezen időszakban az intézmény a leglátogatottabb magyar múzeummá vált.
Mint írják, „Baán László vezetése alatt számos, nemzetközileg is rangos nagykiállításnak adott otthont a Szépművészeti Múzeum. Ezek közül is kiemelkednek a Van Gogh Budapesten, a Lélek és test - Kertésztől Mapplethorpe-ig, a Turner és Itália, a Botticellitől Tizianóig, a Cézanne és a múlt, az Egon Schiele és kora, a Caravaggiótól Canalettóig, a Toulouse-Lautrec világa, a Rembrandt és az arany évszázad festészete s legutóbb A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet című kiállítások”, amelyeket összesen „több mint másfél millió látogató tekintett meg”.
Kiemelik: a Szépművészeti szervezésében az elmúlt években több jelentős nyugat-európai múzeumban és kiállítóhelyen is bemutatkozhattak önálló kiállításon a budapesti múzeum műtárgyai, illetve a magyar képzőművészet jeles alkotásai. Így a londoni Royal Academy of Arts-ban, a bécsi Kunstforumban, a római Modern Művészeti Nemzeti Galériában, a párizsi Musée d'Orsay-ban, a milánói Palazzo Reále-ban vagy a madridi Thyssen-Bornemissza Múzeumban összesen több százezren találkozhattak a magyarországi remekművekkel.
Bűvös hetes
Kitér arra is a közlemény, hogy hét éve, 2012-ben a Szépművészeti Múzeum újraegyesült az abból 1957-ben leválasztott Magyar Nemzeti Galériával: ezt követően megújult a Galéria állandó kiállítási egységeinek szinte teljes köre és jelentősen megnövekedett a múzeum látogatószáma is, köszönhetően az olyan nagy sikerű magyar és nemzetközi témájú kiállításoknak, mint a Derkovits, az El Kazovszkij, a Bálint Endre, az Ország Lili és a Korniss Péter életmű kiállítások, a Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet 1920-1990 valamint a Picasso, a Modigliani, a Chagall, a Frida Kahlo, a Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című tárlatok.
Mint írják, „tavaly ősszel befejeződött a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb, több mint három évig tartó rekonstrukciója: az azóta eltelt időszakban már több százezren csodálták meg a múzeum megújított tereit, köztük a több mint hetven évig a közönség elől elzárt, s most eredeti szépségében helyreállított Román Csarnokot”. A rekonstrukcióval párhuzamosan felépült az európai rangú múzeumszakmai háttérintézmény, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amely a jövő év elejétől otthont ad a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként működő Közép-európai Művészettörténeti Központnak (KEMKI) is.
Bővülő műgyűjtemény, nagyszabású kiállítások
Természetesen szó esik a közleményben arról is, hogy az elmúlt időszakban több rendkívüli értékű műtárggyal is gazdagodott a múzeum gyűjteménye, ezek közül is kiemelkedik Van Dyck: Stuart Mária Henrietta esküvői portréja, valamint Renoir: Fekvő női akt című festménye.
De nem csak a múlt lehet sikeres, hanem az előttünk álló jövő is, hiszen – mint írják – az újraegyesített Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria kiállítási terveiben az elkövetkező években is nagy érdeklődésre számot tartó tárlatok szerepelnek: egy egyiptomi fáraósír feltárását bemutató kiállítástól El Grecón, az angol preraffaelitákon és Matisse-on át Gulácsyig. 2023-ra pedig a Liget Budapest projekt keretében elkészül az Új Nemzeti Galéria világszínvonalú épülete, amely a legkorszerűbb bemutatási körülményeket fogja biztosítani az újraegyesített intézmény 19-20. századi és kortárs, magyar és nemzetközi anyagának.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés. Emellett nem kell többet papírokat sem szkennelni, iratokat e-mailen vagy messengeren küldözgetni.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
