Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok csütörtök délután a Duna-korzón, Budapesten.
„A mai kor talán semmivel sem írható le pontosabban, mint két kérdőszóval, hogy honnan és hová. Ez az átmenet, amelyet a jövő kész állapotként lát majd” – mondta Simon Márton, aki a Könyvhetet megnyitó beszédében ezután a jelenről a jövőnek írt leveléből olvasott fel.
„Évek óta nem tudtuk úgy újradefiniálni a szabadságot, hogy legalább egy fél évig érvényes legyen, és hónapok óta nem tudtuk, mi lesz a Magyar Tudományos Akadémiával, nota bene Országos Széchényi Könyvtár. Viszont roppant optimistán álltunk a közelgő klímakatasztrófa elébe” – fogalmazott a jelenkorról látleletet felrajzó „levélben”.
„Magyar írónak lenni már megint nagyon erkölcsi kérdés lett. Ami elegáns volt, és kétségbeejtő. Ha színházak, kórházak, iskolák kerültek szóba, elhallgatunk. Ha valaki felhozta Esterházy mondatát, »félek, hogy elhatalmasodik rajtunk a legyintés«, már csak legyintettünk” – tette hozzá.
Simon Márton szerint mindeközben ma a jó irodalom presztízse megingathatatlannak tűnik, tízezrek olvasnak verseket, persze főleg online.