Mi lesz most az LMP-vel? Keresztes László Lóránt a Mandinernek

Az LMP a hivatalos kommunikációja szerint azért szakított Puzsér Róberttel, mert nem vesz részt az előválasztáson; ő azonban azt mondja nem teljesültek az általa meghatározott feltételek. Az LMP nem volt tisztában Puzsér feltételeivel, amikor beálltak mögé? Ha tudtak róla, most miért bontottak szerződést?

Mélységesen egyetértek Puzsér Róberttel abban, ahogyan ő az ellenzéki politizálás megújítását elképzeli. Véleményem is van a történtekről, de vidéki tagként a jelenlegi zűrzavaros körülmények között nem szeretnék a budapesti tagtársaim dolgába beleszólni, ezért a főpolgármester-választás ügyében inkább nem válaszolnék.

Túl vannak már az EP-választás eredménye okozta sokkon?

Igen, azt hiszem, lassan túl leszünk rajta. Valóban sokkoló, totális kudarc volt az EP-választás eredménye, hiszen a közvélemény-kutatási eredményekből nem következtettünk arra, hogy egy ekkora fiaskót szenvedünk. Az elmúlt év eseményei, az etikai bizottság döntései, kilépések, kizárások után végre nyugodtabb időszak következett, nem hallatszott ki tányércsörömpölés a pártból, nem szivárgott ki több balhé, fegyelmezettebb lett a pártunk és végre tudtunk politikai munkával foglalkozni. A mérések szerint öt százalék körül stabilizálódott a párt és mi mindig híresen jó hajrázók voltunk. A kampányban rendesen és becsületesen dolgoztunk, és annyit mindenképp sikerült elérnünk, hogy fő kampánytémánk, a klímaváltozás kérdése bekerült a közbeszédbe, de ezt nem sikerült szavazatokra váltani. Ezen kell dolgoznunk, elérni, hogy bízzanak bennünk az emberek, elhiggyék, hogy a problémákra van válaszunk.

de a legtöbben már arról beszélnek, hogy hogyan tovább, mit kell tennünk.

Hogyan tovább? Egyáltalán van még tovább?

Természetesen igen, megyünk tovább. Május 26-án vasárnap este tartottunk egy rögtönzött elnökségi ülést, ahol eldöntöttük, hogy lemond a teljes elnökség; hiszen az a minimum, hogy a politikai felelősséget vállaljuk az eredményekért. Július 6-án tartunk egy gyors, jól megtervezett tisztújítást. Fontos, hogy minél előbb túllépjünk azon, ami történt, és a politikai munkára tudjunk koncentrálni, hiszen ősszel önkormányzati választás lesz.

A választás estéjén

Minek tulajdonítják elsősorban a vereséget?

Amellett, hogy kevés pénzből kampányoltunk, a mozgósításunk sem volt sikeres és elképzelhető, hogy olyan taktikai szavazási szempontok is közrejátszottak, amelyek alapján

Valamint az elmúlt évek belső viharainak hatása is érezhető volt, ezek miatt sokan elpártoltak tőlünk, és az ő bizalmukat még nem sikerült visszaszerezni. Sokan azt gondolják, hogy a 2018-as kampányban felvetődött esetleges ellenzéki összefogás körüli konfliktusok okozták az LMP visszaesését, de a Jobbik és az MSZP is összeomlott, pedig a szocialisták szinte csak arról beszéltek, hogy közös listát kell állítani.

Ez így van, de míg az LMP-brand egyik alapvető összetevője a „különutas párt” karaktere volt, az MSZP sosem zárkózott el az ellenzéki együttműködéstől. Nem lehet, hogy az LMP szavazók elbizonytalanodtak abban, hogy a párt valóban komolyan gondolja-e amit kommunikál?

Egyik oldalról azt kaptuk támadásként, hogy miért nem működünk együtt a baloldali ellenzékkel; másik oldalról pedig azt, hogy miért működünk együtt velük. Nem hiszem, hogy az összefogás kérdése volt a döntő a támogatottságunk alakulását tekintve. Szerintem sokkal több kárt okozott – és általában is kárt okoz egy szervezetnek –, hogy belső feszültségek, belső küzdelmek híre nyilvánosságra kerül. Nyilván itt a 2018-ban történt etikai, fegyelmi ügyek voltak. Bár az utolsó kilépés ősszel történt, utána rendeztük a sorokat és ezzel párhuzamosan a közvélemény-kutatások eredményei sem voltak gyászosak. Ezért, amikor ráfordultunk a kampányra, nem lehetett arra számítani, hogy nagy hátránnyal indulnánk. Mindenképpen meg fogjuk vizsgálni, hogy mi okozta ezt a borzalmasan rossz eredményt. De nagyon fontos, hogy a párt elnöksége vállalta ezért a felelősséget és lemondtunk.

Érez személyes felelősséget az LMP eredményéért?

Természetesen.

Számomra nem volt kérdés, hogy lemondok.

 Elindul újra az elnökségért?

A következő tisztújításon biztosan nem indulok el, és az elnökségben sem fogok szerepet vállalni.

A választás estéjén a tagok közül többen arról beszéltek, hogy a Momentum csábíthatta el az LMP szavazóit. Egyetért ezzel?

Igen, ez valószínűleg erősen közrejátszott az eredményben. A Momentum – bár nem tudok pontos számokat – valószínűleg jobb anyagi helyzetben volt, de látszott, hogy ügyesebben csinálták a szavazók mozgósítását. Valószínűleg nagyon sok korábbi LMP-szavazó átszavazott a Momentumra, de ennek egy része taktikai szavazás lehetett. A kampány végén nagyon sok olyan cikk látott napvilágot, hogy a Momentum bejut, az LMP pedig nem, ezért a szavazók jó része azt gondolhatta, legalább az egyik párt jusson be, és arra szavaztak, akit esélyesebbnek éreztek.

Az LMP vezetése a választási estén

Mit üzen az LMP – most valószínűleg csalódott – szavazóinak?

Először is nagyon köszönjük mindenkinek, hogy minden problémánk gyengeségünk és hibánk ellenére kitartottak mellettünk.

A tapasztalatainkra építve visszahelyezzük az LMP-t a pártot megillető helyre, hiszen Közép-Európa legerősebb zöldpártja voltunk, és remélem, leszünk is.

Nem lehet, hogy az LMP kampánya, amelynek fókuszába a környezetvédelmet és a klímaváltozás elleni küzdelmet helyezték, nem kínált választ minden választókat foglalkoztató kérdésre?

Az LMP ökopolitikai párt, és az ökopolitika messze nem csak a környezetvédelemről, hanem a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság kérdéseiről szól. Arról lehet vitatkozni, hogy az ökopolitikán belül a klímaváltozás elleni küzdelem témájával egy túl szűk területet céloztunk-e meg a kampányban, de az LMP kongresszusának kollektív döntése volt a kampánytémák meghatározása. Úgy érzem, ez az üzenet – köszönhetően a kampányban a párt által elvégzett becsületes és kemény munkának – befogadásra talált. Szakmai értékelésnek kell eldöntenie, hogy ez kevés volt-e, és esetleg több dolgot kellett volna megjeleníteni a párt politikájából. Én egyébként azok közt voltam, aki azt mondták, hogy az ökopolitikai összefüggéseket más fontos témákban, például a migráció témájában is meg kellene jeleníteni. A migrációs válság napjaink politikájának egyik legfontosabb témája, de a migráció jelenségének okai között számos ökopolitikai szemléletmóddal orvosolható probléma, például az ivóvízhiány, a globális felmelegedés, a termőterületek csökkenése is szerepelnek.

Miért nem beszéltek erről a kampányban?

A párt közössége úgy döntött, hogy nem erre kell helyeznünk a hangsúlyt, és én ezt természetesen tiszteletben tartottam. Beszéltünk a bevándorlásról is, de jellemzően reaktív módon – például, amikor a téma felvetődött egy parlamenti vitában, mindig elmondtuk, hogy milyen módon lehetne kezelni a migrációt okozó problémákat. Elmondtuk, hogy,

Lehet, hogy többet kellett volna ezekről a kérdésekről beszélnünk, de azt hiszem, ma már nem ezzel kell foglalkozni. Meg kell vizsgálnunk, hogy mi okozta ezt az egészen borzalmasan gyászos eredményt. A hibák kijavítása pedig már az új vezetőség feladata lesz.

Mit szól a párt budapesti elnöke, Moldován László lemondásához? Lehet köze a döntésnek ahhoz, hogy az etikai bizottság vitatott döntései idején ő volt a testület elnöke?

Ezt a kérdést neki kell megválaszolnia.

Megkérdeztem, nem kívánt nyilatkozni.

Moldován László nagyon sokat dolgozott budapesti elnökként, de az LMP, amely tradicionálisan erős volt a fővárosban, most itt is gyenge eredményt ért el.

Nem tudom, miért mondott le, de a budapesti eredmény önmagában is indokolhatja ezt.

Mit gondol Hadházy Ákos és Szél Bernadett kommentárjáról, akik azt mondták, hogy logikátlan, nehezen érthető, téves döntések sorozata vezetett az LMP vereségéhez?

Nem igazán értem, hogy mire gondoltak, de ha azt etikai, fegyelmi ügyekre, a párt belső ügyeinek kikerülésére, sajtóban való megjelenésére, a belső „tányércsörömpölés kihallatszódására” utalnak, akkor egyetértek, ezek rendkívül rombolók lehetnek egy pártra nézve. A rossz politikai döntéseknél is károsabb, ha a pártban nincs egység.

A „tányércsörömpölés” vagy az, ha „kihallatszik”?

A belső harcok sem jók – persze vitákra szükség van –, de ha egy párt úgy jelenik meg a nyilvánosság előtt, hogy nem a saját politikájával, hanem a belső vívódásával foglalkozik, az rendkívül negatív hatású.

Szélnek és Hadházynak van felelőssége abban, hogy ennyire visszaesett a párt támogatottsága?

Nem szeretném az ő felelősségüket elemezni, hiszen már távoztak az LMP-ből. Nyilván követjük – és néha értetlenül figyeljük – az ő politikai tevékenységüket, de az ő felelősségükről nincs értelme beszélni.

Mit ért ezalatt? A Momentumhoz való közeledésükre gondol?

Mindenki ismeri az LMP elveit, globalizációkritikus, zöld értékek iránti politikai elköteleződését. Nem mindig érthető, hogy volt LMP-s politikusként merre tartanak, de semmiképp sem szeretném a politikai munkájukat minősíteni. A Momentumról pedig azt gondolom, hogy mint párt nagyon más jellegű politikai elveket képvisel, mint az LMP. A Momentum politikusai az ALDE frakciójába ülnek be az EP-ben. Egy olyan pártcsaládhoz csatlakoznak, amelyet a Monsanto és sok egyéb multicég is támogatott. Sokszor elmondtuk, hogy ezek a befolyásos multinacionális cégek, hogy hajtják a saját profitjuk megtermelésének szolgálatába akár a munkavállalói érdekeket, akár a környezeti szempontokat.

Szél Bernadett a paksi bővítés elleni kampányunk arca és hangja volt, a Momentum pedig kifejezte, hogy ők nem atomenergia-ellenesek. Ezek az LMP és a Momentum közt lévő igen jelentős politikai különbségek mondatják velem, hogy értetlenül figyelem a politikai tevékenységüket, de semmiképp nem kívánom kritizálni azt.

Az LMP és a Momentum közti különbségek és az önök szavazóinak hozzájuk való átpártolása közt látszólag ellentmondás feszül. Lehetséges, hogy a szavazókat az ökopolitikai szempontoknál jobban érdekelte az, hogy melyik pártot látták esélyesebbnek a mandátumszerzésre?

A Momentum ügyesen kampányolt, jó arculati elemekkel, fiatalosságukat, frissességüket hangsúlyozva léptek fel, de nem fogalmaztak meg politikai állításokat. Nem álltak bele politikai vitákba. Ha jól emlékszem volt egy közös interjú Cseh Katalin és Vágó Gábor részvételével, amelyben jól kijöttek a két párt közti finom, de nagyon fontos politikai különbségek, de úgy tűnik a szavazók tényleg nem ilyen szempontok alapján döntöttek. Valószínűleg egy olyan pártot láttak bennük, akiket még nem terhel semmilyen felelősség, korábbi hibákért.

Még mindig úgy gondolják, hogy lehet más a politika? 

Be fogjuk bizonyítani, hogy igen!

Nyitókép: Keresztes László Lóránt, Facebook, fotó: Bankó Gábor