Orbán Viktor fontos téma volt a csúcsjelöltek EP-vitájában

Csúcspontjához érkezett az EP-választás kampánya: megkezdődött az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek vitája.

Az először a 2014-es EP-választáson alkalmazott csúcsjelölti rendszer lényege, hogy az EP-választások eredményei alapján az Európai Parlament az Európai Tanács javaslatára várhatóan a legtöbb támogatást szerzett pártcsalád csúcsjelöltjét választja meg az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

A megválasztáshoz egyszerű többség, azaz (miután a Brexit eredményeként a britek nélkül 705 főre csökkent az Európai Parlament létszáma) 353 képviselő támogatása szükséges.

Az Európai Néppárt (EPP) Manfred Webert, a néppárt EP-frakcióvezetőjét választotta vezető jelöltjének, az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét jelölte a vezető jelölti posztra, a Reformerek Európai Szövetsége (ACRE) Jan Zahradilt nevezte meg vezető jelöltjeként.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) – mivel a pártcsalád elutasítja a csúcsjelölti rendszert – hét jelöltből álló „Európa-csapatot” jelölt az európai választásokra, ők képviselik a pártot a kampányban. Az Európai Zöld Párt (EGP) két vezető jelöltje Ska Keller és Bas Eickhout. Az Európai Baloldal Pártja Violeta Tomicot és Nico Cuét választotta csúcsjelöltjének.

Klímavédelem, nagyvállalatok, na meg persze Orbán Viktor és a populisták

Nico Cué hangsúlyozta, hogy maga is bevándorlók gyermeke. Édesapjának, aki munkás volt a Franco-diktatúra alatt el kellett hagynia Spanyolországot, ő pedig Belgiumban nőtt fel és ez a befogadás meghatározó volt az életében. Szakszervezeti vezetőként szolidáris Európát szeretne a jövőben, mert

Ska Keller a legsürgetőbb és legfontosabb problémának a klímavédelmet nevezte. A klímaváltozásnak nem mondhatjuk, hogy várj egy kicsit – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a Zöldek célja, hogy Európa olyan kontinens legyen, ahol a nagyvállalatok is adót fizetnek, a szabadságjogok érvényesülnek, a nőket egyenlő módon kezelik, a kisebbségek jogait tiszteletben tartják. 

Jan Zahradil szerint lejárt módszerekkel nem lehet megfelelni a 21. század kihívásainak, szerinte

és minden tagállamot kellő megbecsüléssel kezel, függetlenül attól, hogy az Nyugat-, Közép-, vagy  Kelet-Európához tartozik.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikai biztosa kiemelte, el kell érni, hogy a nagyvállalatok betartsák a versenyszabályokat, fontosnak nevezte a nők jogainak érvényesítését a klímaváltozás elleni harcot, a technológiai fejlesztéseket és a jogállamiságot.

Manfred Weber kijelentette, nem ért egyet Jean-Claude Juncker kijelentésével, miszerint a következő Európai Bizottság „az utolsó esély Bizottsága” lenne. Szerinte a következő Európai Bizottság „a friss indítás Bizottsága, egy új korszak Bizottsága” lesz, amely megmutatja a világnak, hogy az európaiak képesek együtt megoldani a dolgokat

Frans Timmermans szerint tévednek azok, akik szerint Európa érdekét az Európai Unió „lebontása” szolgálja, de azoknak sincs igazuk, akik nem változtatnának az EU működésén.

de a férfiak és nők egyenjogúságának érvényesülését és klímavédelmet is fontos megoldandó problémának nevezte.

A felszólalók Zahradil kivételével mind hangsúlyozták a populisták elleni fellépés fontosságát is, többen név szerint is említve Matteo Salvinit és Orbán Viktort. A csúcsjelöltek a vita végén mind arra biztatták az Európai Unió állampolgárait, hogy mindenképpen menjenek el voksolni a május 26-i EP-választáson.

***

Az Eurobarometer legfrissebb közvélemény-kutatásai szerint az Európai Néppárt (EPP) számíthat a legnagyobb támogatásra a május 26-i EP-választáson.