Az EP-csúcsjelöltek szerdán ütköztették álláspontjukat Európa legfontosabb kérdéseiben. A migráció, a nagyvállalatok megadóztatása és a kisebbségi jogok mellett Orbán Viktor is téma volt.
Csúcspontjához érkezett az EP-választás kampánya: megkezdődött az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek vitája.
Az először a 2014-es EP-választáson alkalmazott csúcsjelölti rendszer lényege, hogy az EP-választások eredményei alapján az Európai Parlament az Európai Tanács javaslatára várhatóan a legtöbb támogatást szerzett pártcsalád csúcsjelöltjét választja meg az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
A megválasztáshoz egyszerű többség, azaz (miután a Brexit eredményeként a britek nélkül 705 főre csökkent az Európai Parlament létszáma) 353 képviselő támogatása szükséges.
Az Európai Néppárt (EPP) Manfred Webert, a néppárt EP-frakcióvezetőjét választotta vezető jelöltjének, az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét jelölte a vezető jelölti posztra, a Reformerek Európai Szövetsége (ACRE) Jan Zahradilt nevezte meg vezető jelöltjeként.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) – mivel a pártcsalád elutasítja a csúcsjelölti rendszert – hét jelöltből álló „Európa-csapatot” jelölt az európai választásokra, ők képviselik a pártot a kampányban. Az Európai Zöld Párt (EGP) két vezető jelöltje Ska Keller és Bas Eickhout. Az Európai Baloldal Pártja Violeta Tomicot és Nico Cuét választotta csúcsjelöltjének.
Klímavédelem, nagyvállalatok, na meg persze Orbán Viktor és a populisták
Nico Cué hangsúlyozta, hogy maga is bevándorlók gyermeke. Édesapjának, aki munkás volt a Franco-diktatúra alatt el kellett hagynia Spanyolországot, ő pedig Belgiumban nőtt fel és ez a befogadás meghatározó volt az életében. Szakszervezeti vezetőként szolidáris Európát szeretne a jövőben, mert
Ska Keller a legsürgetőbb és legfontosabb problémának a klímavédelmet nevezte. A klímaváltozásnak nem mondhatjuk, hogy várj egy kicsit – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a Zöldek célja, hogy Európa olyan kontinens legyen, ahol a nagyvállalatok is adót fizetnek, a szabadságjogok érvényesülnek, a nőket egyenlő módon kezelik, a kisebbségek jogait tiszteletben tartják.
Jan Zahradil szerint lejárt módszerekkel nem lehet megfelelni a 21. század kihívásainak, szerinte
és minden tagállamot kellő megbecsüléssel kezel, függetlenül attól, hogy az Nyugat-, Közép-, vagy Kelet-Európához tartozik.
Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikai biztosa kiemelte, el kell érni, hogy a nagyvállalatok betartsák a versenyszabályokat, fontosnak nevezte a nők jogainak érvényesítését a klímaváltozás elleni harcot, a technológiai fejlesztéseket és a jogállamiságot.
Manfred Weber kijelentette, nem ért egyet Jean-Claude Juncker kijelentésével, miszerint a következő Európai Bizottság „az utolsó esély Bizottsága” lenne. Szerinte a következő Európai Bizottság „a friss indítás Bizottsága, egy új korszak Bizottsága” lesz, amely megmutatja a világnak, hogy az európaiak képesek együtt megoldani a dolgokat
Frans Timmermans szerint tévednek azok, akik szerint Európa érdekét az Európai Unió „lebontása” szolgálja, de azoknak sincs igazuk, akik nem változtatnának az EU működésén.
de a férfiak és nők egyenjogúságának érvényesülését és klímavédelmet is fontos megoldandó problémának nevezte.
A felszólalók Zahradil kivételével mind hangsúlyozták a populisták elleni fellépés fontosságát is, többen név szerint is említve Matteo Salvinit és Orbán Viktort. A csúcsjelöltek a vita végén mind arra biztatták az Európai Unió állampolgárait, hogy mindenképpen menjenek el voksolni a május 26-i EP-választáson.
***
Az Eurobarometer legfrissebb közvélemény-kutatásai szerint az Európai Néppárt (EPP) számíthat a legnagyobb támogatásra a május 26-i EP-választáson.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
