Orbán bebizonyította alkalmatlanságát a vezetésre
Egy fröccsöntő kisiparos is tudja, hogy csak azt érdemes gyártani, amit el is tud adni.
A 2009-ben indult gazdasági ciklus igen nagy hasonlóságot mutat az 1995-ben indulttal.
„Habár a kormányzati narratíva szerint Magyarországon egészen különleges (repkednek a »Trianon óta nem látott«, »Mátyás király óta«, stb. kifejezések) gazdasági növekedés zajlik, valójában a 2009-ben indult gazdasági ciklus igen nagy hasonlóságot mutat az 1995-ben indulttal, amit szeretnék pár grafikonnal röviden demonstrálni.
Mindkét esetben hasonló volt a kiindulási helyzet, ugyanis 1994-re illetve 2008-ra – az összeomlás előtti évekre – durva egyensúlytalanságok alakultak ki a magyar gazdaságban. Mindkét esetben elképesztően megnőtt a költségvetés hiánya (bár a második esetben a költségvetési deficit ledolgozása már korábban, 2006-tól elindult), és a folyó fizetési mérleg is hatalmas negatívumot mutatott, ami azt jelezte, hogy az ország jóval többet költ, mint amit megtermel, és a különbséget hitelekből finanszíroztuk. Amint a nemzetközi helyzet elkezdett fokozódni, és a külső tőke megijedt, azaz nem volt hajlandó tovább finanszírozni az egyre veszélyesebbnek tűnő országot, azonnal államcsődközeli helyzet alakult ki. 1994/95-ben a mexikói válság, 2008-9-ben a globális bankválság nyomott satuféket a külső finanszírozásnak. Mindkét esetben azonnali, nagyon nagy véráldozattal járó alkalmazkodást (magyarul csökkenteni a megalapozatlan túlfogyasztást) kellett kezdeni, ami a grafikonokon jól látszik.”