Tedd fel a kezed, mutasd a jelet,
Itt van a helyed! Kiáltom Veled:
Hiszünk és teszünk! Gyere most velünk!
Számít a szavunk, szabadok vagyunk!
A számokban nem kivagyiságból vannak idegen szavak,
A szókincs bővítése az érveléshez alap.
Mert, ha csak öncélúan, simán vagánykodni akarnánk,
Akkor végig kb. például ilyeneket mondanánk:
„Irreverzibilis, ha a zsurnaliszta glosszája nem akceptál,
Csak vulgarizál és zupásként destruál.”
De ne fosszunk meg egy országot az idegen szavaktól!
És háborodjunk fel, ha hülyeség folyik le a falakról.
A noÁrnál a plakátokon versidézetek lennének.
Vagy infók, mi lenne, hogyha kevesebb marhát ennénk meg.
Ha bejön a noÁr, máris mondom, hogy mit tehetünk,
Első lépésként cselekvő polgárok lehetünk.
A noÁr Te vagy, ha nem hiszel el mindent, amit mondanak,
És higgadt maradsz, hogyha agresszívan neked rontanak.
Állj ki egy ügyért, amit Te választasz magadnak,
És élharcosa leszel egy cselekvő csapatnak.
Mozogj, edzz , ússz, fuss, boxolj táncolj, bringázz!
A telefon lehet börtön, de nézd, a világ színház.
És ha engeded a költészetet szabadon ragyogni,
Ady etalon lesz, s nem tántorít el Tandori.
Támogass civil szervezetet, de nem kell csak pénzzel,
Mert a pénz helyett a szíveddel néha sokkal többet érsz el.
A noÁr részese vagy, ha számít neked a környezet.
Az ebéded helyett pedig posztolod a kedvenc könyvedet.
Talán lesz kitűzőnk, de nem így leszel a tagja:
A noÁr szellemiségének a tett és a hit az alapja,
Hiszünk abban, hogy az erőnket a tudás adja,
És az ország pillérét polgárok sora tartja,
Itt nem számít vagyon, vallás, Mi nem vagyunk senki ellen,
De a kürtőskalács után hungarikum legyen a jellem!
Ha jellemed eleme az önzetlen tetted,
És két pár zokniból az egyiket olyannak vetted,
Aki rászorul, vagy a babakocsit leemelted
A buszról, simán mondhatjuk a noÁr üzenetét vetted.
Tedd fel a kezed, mutasd a jelet,
Itt van a helyed! Kiáltom Veled:
Hiszünk és teszünk! Gyere most velünk!
Számít a szavunk, szabadok vagyunk