A faluba 1919. április 19-én, húsvét nagyszombatján bevonuló román csapatok és félkatonai alakulatok Köröstárkányon 91 magyar polgári lakost, Kisnyégerfalván pedig 17 magyart lőttek le.
A lakosságot megtizedelő 1919-es román vérengzésre emlékeztek az erdélyi Köröstárkányon pénteken, a tragédia századik évfordulóján. A faluba 1919. április 19-én, húsvét nagyszombatján bevonuló román csapatok és a velük tartó román félkatonai alakulatok Köröstárkányon 91 magyar polgári lakost, a Fekete-Körös másik oldalán fekvő Kisnyégerfalván pedig 17 magyart lőttek le.
A megemlékezés a református templomban kezdődött, ahol Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hívta fel a figyelmet az emlékezés fontosságára. Megjegyezte: az eltagadott, elfelejtett dolgok megbosszulják magukat, és mindig bántani fognak. A vérengzés emlékfala mellett pénteken, a magyar közösséget megosztó belső ellentét miatt, külön megemlékezést tartott az emlékműállító Pro Tarchan Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a református egyházzal együtt emlékezett.
Helyettes államtitkár: A köröstárkányiak az emlékezés falának a megépítésével elzárták a félelmet és a gyűlöletet
Az utóbbi rendezvényen tartott beszédében Sölch Gellért, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára elmondta: az egykori áldozatok előtti közös főhajtás teszi a nemzeti emlékezet részévé a száz évvel ezelőtti tragédiát. "Nagypéntek alkalom szembenézni azzal, hogy életünk véges, és alkalom szembenézni azzal is, hogy a világban jelen van a gonosz. Ugyanakkor tudnunk és hinnünk kell, hogy nagypéntekre húsvét következik, van feltámadás" - jelentette ki Sölch Gellért. A helyettes államtitkár szerint a köröstárkányiak az emlékezés falának a megépítésével elzárták a félelmet és a gyűlöletet, mert nem akarják, hogy része legyen az életüknek, de sosem felejtik a történteket.
A Pro Tarchan Egyesület megemlékezésén felszólaló Csomortányi István, a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke úgy értékelte: Magyarország száz évvel ezelőtti szétdarabolását a nyugati nagyhatalmak félelme okozta, hogy Magyarország esetleg erős versenytársukká válhat. Hozzátette: Köröstárkányon is kicsiben ez történt. A köröstárkányi magyarok azért váltak ellenséggé, mert szorgalmukkal, munkájukkal kiemelkedtek a környezetükből.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke felszólalásában úgy vélekedett, hogy leginkább a megosztottság veszélyezteti ma a köröstárkányi magyarságot, és azt kérte Csomortányi Istvántól, hogy engedjék át az egyháznak a megemlékezések szervezését, és szüntessék meg a megosztottságot. Csomortányi válaszában helyeselte, hogy induljon el erről párbeszéd, de - mint fogalmazott - "ne a színjáték kedvéért".
Három napi szabadrablás és gyilkolás
A belényesi medence magyar falvaiba azt követően vonult be 1919 húsvétján a román hadsereg, hogy a helyi lakosság által is támogatott Székely Hadosztály katonái feladták védelmi vonalaikat és visszavonultak. A román hadsereg alakulataival a településre a környező román falvakból verbuválódott félkatonai alakulatok is bevonultak, amelyek három napi szabadrablásra és gyilkolásra kaptak engedélyt. A vérengzésnek a Fekete-Körös két partján álló településeken összesen 108 magyar civil, köztük nők és gyermekek estek áldozatul. A köröstárkányi magyarok számára fájó emlék, hogy a környék román lakossága nem állt ki mellettük, amiként a szomszédos Várasfenesen történt.
A vérengzésről Köröstárkányon csak 1990 után szabadott megemlékezni. A helyi Pro Tarchan Egyesület 1999-ben állíthatott emlékfalat a református templom közelében, amelyre a vérengzés valamennyi áldozatának a neve és életkora felkerült.
(MTI)
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
Fel is szólította az új kormányt.
A megjelenített tájkép megegyezik egy hivatalos Tisza-promóciós képpel.
