Miután a szlovák parlament úgy döntött, súlyos büntetést kell fizetnie annak, aki csak úgy, külföldi küldöttség hiányában énekli egy külföldi ország himnuszát, polgári engedetlenség indul – ezúttal Magyarországról. A kezdeményezőt, lapunk korábbi főszerkesztőjét kérdeztük a tervezett eseményről.
Egy frissen elfogadott jogszabály szerint Szlovákiában csak akkor lehet más ország nemzeti himnuszát lejátszani és énekelni, ha az adott állam hivatalos küldöttsége is jelen van. E törvény értelmében büntethetővé válik a DAC mérkőzésein is a magyar Himnusz. A javaslatot a Híd képviselői is megszavazták 13-ból 9-en. A törvény magyarellenes élét alátámasztja egyik beterjesztője, Dušan Tittel (SNS) felszólalása, amit a törvény szükségességéről kérdező képviselőtársának címzett: „Ajánlanám magának, hogy menjen el Dunaszerdahelyre egy meccsre, szívesen elmegyek magával, amikor a DAC 9 ezer szurkolója énekli a magyar himnuszt... Kipróbálhatjuk, és nem tudom, hogy jóleső érzése támad-e majd ettől”.
A felháborító döntésről Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója, lapunk publicistája azt írta: „A szlovák kormánykoalíció megtiltotta, amit még a kommunisták sem mertek. Az igazán gyomorforgató a történetben pedig az, hogy ehhez a Híd hat magyar képviselője is asszisztált. Tömören: magyarok szavazták meg a magyar himnusz eléneklésének betiltását, büntethetőségét. Várom, melyikük kér ezért bocsánatot és adja vissza a mandátumát?”
Balogh Ákos Gergely
A Demkó Attila (szintén lapunk publicistája) által írt Máglyatűz geopolitikai regény kiadója, Balogh Ákos Gergely – a Mandiner korábbi főszerkesztője – Facebook-eseményt hirdetett április 27-re, a DAC-Slovan futballrangadóra a dunaszerdahelyi stadionba „7000 eurós közös himnuszéneklés a DAC-Slovan meccsen” címmel. Az eseményt főpróbának szánja a jogszabály hatályba lépése előtt.
Az esemény leírásában az szerepel: „A Szlovákiában elfogadott Lex DAC 1904 alapján a magyar zászló után már a magyar himnusz éneklését is tiltani fogják az országban, többek közt a sporteseményeken is. A büntetés legfeljebb 7000 euró. A ŠK Slovan Bratislava elleni DAC-meccs kitűnő alkalom a főpróbára. Énekeljük együtt!”
Megkérdeztük Ákost, mi vezette az esemény meghirdetéséhez?
„Először a magyar zászlót tiltották be a szlovákiai – nem válogatott – sporteseményeken, és ez az újabb törvény is egyértelműen a magyarok ellen irányul, főleg a dunaszerdahelyi DAC-meccsek miatt. Ezt nem is titkolta a javaslatot beterjesztő nacionalista kormánypárt, az SNS. Dušan Tittel volt válogatott focista, ma SNS-képviselő beszélt erről a liberális Ondrej Dostál tiltakozására.”
Balogh Ákos Gergely szerint biztosan hangosabban fog szólni a magyar himnusz ezen a meccsen. „Mindenkinek joga van hozzá, hogy otthon érezze magát a szülőföldjén. Az otthonosság joga alapvető emberi jog, legalábbis annak kéne lennie. Minden, a nemzeti jelképek használatát korlátozó lépés, legyen szó akár Romániáról, akár Szlovákiáról, csak még dacosabb ellenállást szül, és erősíti a felismerést: elfogadhatatlan, hogy az ott élő magyarok másodrendű polgárnak érezzék magukat.”
Pedig az a remény költözött a szívekbe, hogy egy ilyen összetartó, egyet akaró közösség tartósan, társadalmi méretekben is megteremthető.
Már látszik a fény az alagút végén.
Bekeményítettek a lengyelek.
A Mol leányvállalatain keresztül a régió számos országát látja el üzemanyaggal a Barátság kőolajvezeték, amelyet egyelőre nem is nagyon lehetne pótolni más forrásból. Dr. Toldi Ottó írása.
Sokan mondtak az ügyről sokfélét, egyvalami azonban mintha kimaradt volna: mi is az a nemzeti érzés tulajdonképpen, amit az énekesnő megsértett? Nizalowski Attila írása.
A tűzijáték végén felcsendült a Himnusz, amit együtt énekelt a Duna-parton összegyűlt milliós tömeg.
Több ellenzéki meghívott is megfutamodott, de azért nem fognak unatkozni a résztvevők.
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
