A „globalista utópizmus áfiumáról” tartott előadást Szájer József

Kecskés Csoma tudósítása

Az előadás előtt köszöntőjében Balog Zoltán „végvári vitéznek” nevezte Szájert, aki a „brüsszeli birodalmi központban” zajló hatalmi és szellemi harcban állja a sarat a szélsőséges globalista álláspontot képviselőkkel szemben.

Szájer előadásában először a címadásra tért ki. A Zrínyi művére való utalással célja, hogy párhuzamot vonjon a 17. századi töröktől fenyegetett magyarság és a 21. századi Magyarországot érő kihívások között. „Az európai keresztény kultúra megtörésére felsorakozó bandériumok akkor is, és ma is Magyarország és a nemzetállamok szuverenitására törnek” – hangsúlyozta. 

Ma a politika klasszikus jobb-baloldali felállása egyre inkább elmosódik, és az új hatalmi felosztásban

A 2015-ös „nagy európai népvándorlás” hozta meg a fordulatot, itt valósult meg a két erő összecsapása és rajzolódtak ki igazán a szemben álló felek. A harc tétje pedig nem kevesebb, mint maga az identitásunk. 

Míg nyugaton az események következményeinek felismerése egy fokozatos folyamat, nálunk, közép-európaiaknál gyors és nagy hatást váltottak ki. Az állampolgárok politikában megrendült bizalmát itthon a határvédelemmel sikerült visszaszerezni. A globalisták azonban eltávolodtak a nép akaratától, és hamar eljuthatunk oda, hogy a nemzeti ellenállások letörése érdekében nekimennek a népen alapuló demokratikus berendezkedésnek – fejtette ki az Európai Parlament képviselője.

Magyarország és különösen a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor gyakran válik a „globalista utópizmus céltáblájává”. A cél, hogy elvegyék mások kedvét attól, hogy a magyarokat kövessék, és ez a törekvés nem teljesen sikertelen – jegyezte meg.

A globalista erők célja a határok és a nemzetek eltörlése. Jelenleg ők vezetik az Európai Uniót, azonban májusban ez változhat. „A szuverenista oldalon felsorakozó, többnyire konzervatív-jobboldali pártok, és más antiglobalista mozgalmak ugyanis nyerésre állnak Európában: Olaszországtól Ausztrián át Lengyelországig függetlenségpárti kormányzatok alakultak, és ez a folyamat világviszonylatban is egyre jelentősebb.”

Az áfium orvossága – Zrínyi szavaival élve az antidotum – nem más, mint a nemzeti erők együttműködésének a megszilárdítása, a családi, közösségi összetartozás megerősítése.

– jelentette ki Szájer József. „Erős Európa csak erős nemzeteken alapulhat.”

Az EP-választás tétje, hogy létre lehet-e hozni a „józan kiegyezést” a nemzeti kormányzatok és a brüsszeli központ között, vagy helyrehozhatatlanul birodalmi irányba mozdul-e el a kontinens – zárta gondolatait a politikus.