Az Antal-Lusztig-gyűjteményből válogattak a kiállítás szervezői.
Bozsó János, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta: a modern magyar festészet egyik vezéralakját, Rippl-Rónai Józsefet és művészetét bemutató válogatás érdekessége, hogy egy gyűjtő szemszögéből mutatja be az életművet. A több mint 4500 darabból álló Antal-Lusztig-gyűjtemény ugyanis számtalan olyan művet rejt magában, amely megkerülhetetlen egy-egy fontos alkotói pálya bemutatásakor.
A kiállítási anyag válogatásában részt vevő Plesznivy Edit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának vezetője megerősítette: a Bozsó Gyűjteményben látható 49 mű alkalmas arra, hogy keresztmetszetét adja a művész munkásságának. Az Antal-Lusztig-gyűjteményből szemezgetve a festő minden korszakából és változatos anyaghasználatából – olaj, pasztell, tus, diópác, ceruza - találhatunk reprezentatív alkotásokat – fogalmazott.
Plesznivy Edit elmondta: a kecskeméti tárlaton látható lesz Rippl-Rónai József „fekete” korszakának egyik főműve az 1892-ben született Bánat című festmény. Ugyancsak a párizsi időszak egyalakos képsorozatának megragadó példája a Lazarine a kandalló előtt című mű. A művész enteriőr korszakából valók a Piacsek bácsi poharazgat, a Képek között és a Reggeli után című értékes darabok. A festő szeretett családtagjait láthatjuk az Apám, az Édesanyám betegen, valamint a Rónai Ödön a műgyűjtő című képeken.
A „kukoricás”" korszak kiemelkedő műve a közeli festőbarát, Kunffy Lajos feleségét megörökítő, élénk színvilágú, Kunffy Lajosné napernyővel című festmény vagy a Hegyoldal piros tetejű házzal című olajkép. A banyuls-i hónapokat reprezentálja a Táj fával című kompozíció, és az első világháború megpróbáltatásait idézik az 1914-ben született Ágyúállás, Páris és a Madame Ricard című művek. A Rippl-Rónai által oly kedvelt pasztell technikával készült női portrék közül pedig a Párizsi nő fátyolos kalapban, az Idős nő arcképe csipkegallérral, a Zwickeres öregasszony, valamint Lőwy Ernőné portréja látható.
Mint kiemelte, a magyar képzőművészetben Rippl-Rónai József azon kevesek közé tartozott, akik szervesen kapcsolódtak a korszerű európai mozgalmakhoz. Egyéni hangvételű képei naprakész festői problémák és friss impulzusok nyomán formálódtak.
(MTI)
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
