Látta már Magyarország boldogságtérképét? Tudja, hogy a környezetében boldogok-e az emberek? Ön például az? Oláh Attila pszichológus, az ELTE egyik kutatásvezetője, hazai szaktekintély a boldogság témájában adott elő Budapesten; mi is ott voltunk. Gacsályi Sára tudósítása.
Van a boldogságnak titka? Lehetünk túl boldogok? És egyébként mire is gondolunk pontosan, mikor a boldogságról beszélünk? – merülnek fel sorra a kérdések a budai Neuschloss Palotában Oláh Attila előadásán.
Az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetője a Mindset Pszichológia rendezvényén megosztotta, mit gondol ma a tudomány a boldogságról, milyen stratégiákkal érhető el és tartható fenn az örömteli állapot, majd megmutatta azt is, hogyan fest Magyarország boldogságtérképe.
Rögtön a rendezvény elején egy érdekes jelenségről értekezett a professzor:
miközben a boldogság definiálása is komoly fejtörést okoz?
Persze nézőként furcsának hatott ez, hiszen azt, mi a boldogság, mindenki tudja – mégis, gondolkodjunk el egy pillanatra: hogyan is tudnánk úgy-ahogy professzionálisan megfogalmazni?
Mi fán terem a boldogság?
Az előadásban több megközelítést is hallhattunk: Kosztolányi szerint a boldogság „mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelen elmúlik”; a hedonisták szerint az élvezetből, gyönyörből fakad; míg az eudaimonikus szemlélet szerint a lelki örömökből, a belső békéből származik. Persze, mint arra felhívta a figyelmet az előadó, nehéz egy olyan fogalmat definiálni, ami szinte mindig más tartalmat hordoz: gondoljunk csak bele,
boldogok vagyunk, ha meglátogat egy vendég, aztán milyen boldogok, amikor végre hazamegy!
A tengeren túl sokat kutatták, mi fán terem a boldogság, főleg a pozitív pszichológia úttörői, Martin Seligman és – az egyébként magyar származású, világhírű – Csíkszentmihályi Mihály. Ahogyan az a pszichológiában többször megesett már, a kutatók tíz év után arra jutottak, a boldogság fogalma értelmét vesztette, mert mindenkinek mást jelent.
Külön jó kérdés, hogy nekünk magyaroknak mit jelent. Etimológiai megközelítésből vizsgálva például azt látjuk, hogy a boldog szó a Halotti Beszéd és Könyörgésben tűnik fel először, Boldog Mihály arkangyal – vagy ahogy az eredeti szöveg nevezi „boudog Miháël ȧrhȧngyël” – jellemzőjeként.
Ebben az értelemben tehát
A boldogság tudománya
Ahogyan idéztük, a boldogság kutatásának mérföldköve a pozitív pszichológia megjelenése, a máig hatást gyakorló Seligman és Csíkszentmihályi munkássága. Míg a magyar származású kutató eredményeiről inkább a flow-élmény kapcsán érdemes beszélni, Seligman fontos megállapításokat tett az általános boldogságról – illetve arról az érzésről, amit boldogságnak címkézünk.
Seligman maga 2012-ben kijelentette, hogy undorodik a boldogság szótól, és bevezette az élettel való elégedettség és a szubjektív jóllét fogalmait. Az amerikai kutató szerint az élettel való elégedettség érzéséhez három dolog vezet: (1) a pozitív érzelmek, (2) az elmélyülés bizonyos dolgokban, a flow megtapasztalása, illetve (3) az értelmes célok meghatározása, amik felé kormányozhatjuk életünket.
A titok tehát ez:
Amint az előadó is felhívta a figyelmet: fontos, hogy mindhárom elem jelen legyen, mégpedig megfelelő arányban ahhoz, hogy valóban elégedettek lehessünk az életünkkel.
Az este során még egy boldogsággal kapcsolatos elméletről hallhatott a közönség, a Nobel-díjas Kahneman csúcs-vég szabályáról. Kahneman szerint az embernek van egy tapasztaló énje, aki megéli az eseményeket; és egy emlékező énje, aki később eldönti, milyen is volt az adott történés, amit átélt. „A tapasztalati én öröme azonban nem vezet az emlékező én öröméhez” – szögezte le Oláh.
Mint elmondta, az emlékező én örömét két dolog határozza meg: az, milyen volt a legjobb, illetve a legutolsó élményünk az eset kapcsán (innen a csúcs-vég elnevezés). Egy példával szemléltetve egyszerűbb megérteni a jelenséget: ha egy kéthetes nyaralásra gondolunk, aminek utolsó napján kiraboltak bennünket és minden igazolványunk odalett, ami sok későbbi galibát okozott, később nem feltétlenül fogjuk szép emléknek tartani a nyaralást – akkor sem, ha annak 13 napja csodás volt.
A boldogság egészséges?
Az előadás címében azt olvashattuk, a boldogság egészséges. A téma kapcsán Oláh arról beszélt,
Mint megtudhattuk, a kutatók definiáltak a virágzás fogalmát: ez az állapot lényegében a mentális betegség tükörképe, olyan élethelyzet, melyben kibontakozunk, a legtöbbet tudjuk kihozni magunkból. Ilyenkor pedig, köznapian szólva, boldogok vagyunk – hiszen a szubjetkív jóllét megélése lényegében boldogság. A jóllétet növelő cselekedetek hormontermelést indítanak, ami érzelmeket vált ki, így tevékenységünkkel a jóllét növeléséhez járulunk hozzá.
Arra is választ kaphattunk, hogyan juthatunk el, majd tarthatjuk fent a virágzás állapotát. Elsődlegesen a stresszt kell leküzdenünk, majd olyan tevékenységeket végezni, melyekben erősségeinket alkalmazhatjuk, flowt élhetünk át, szeretetet gyakorolhatunk – úgy általánosan boldogok lehetünk.
A virágzás-skálán mi is elhelyezkedünk valahol: vajon éppen a virágzás, a mérsékelt egészségesség, vagy a levertség állapotában vagyunk a legtöbbször?
A bemutatott statisztikák szerint az emberek 20 százaléka a virágzást, 60 százaléka a mérsékelt jóllétet és ismét 20 százaléka a bágyadtságot tapasztalja sokszor. Persze ez országonként is eltérő: Dániában például 40 százalék fölött vannak a „virágzó emberek”, míg Magyarországon 12,7 százalékban.
Hazánkkal kapcsolatban az ország boldogságtérképével is megismerkedett a közönség: egy ábrával, ami összegzi, melyik térségben mennyire érzik jól magukat az emberek. Mint kiderült: Nyugat-Dunántúlon a legboldogabbak az emberek, Közép-Magyarországon már jóval kevésbé, Észak-Magyarország lakói pedig a legboldogtalanabbak országszerte. Ezen kívül Oláh megosztotta, hogy hazánkban
Aki erről részletesebben olvasgatna, itt megteheti.
A World Happiness Report éves jelentéseiből egyébként kiderül: ugyan továbbra sem vagyunk a boldogság rózsaszín ködös szigete, de évről évre emelkedik a mért boldogság szintje Magyarországon. A 2018-ban kiadott jelentés szerint Magyarország már a 69. helyet foglalja el a 156 országot rangsoroló listán, ahol 2012-ben még a 110., 2013-ban a 104., 2016-ban a 91., 2017-ben pedig a 75. helyen állt.
Az előadás végén mindenkit megnyugtattak: alapvetően saját „boldogság-termosztátunk” 60 százalékban meghatározza, hogy vagyunk, de minden tényezőtől függetlenül van 40 százaléknyi játékterünk boldogságot generálni!
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Szalah tizenegyest hibázott. Vajon marad Arne Slot?
Az egykori tévést többek között arról kérdeztük, hogy a magyar társadalomban lévő árkok valaha betemethetők lesznek-e. Interjúnk.
Orbán Viktor akkor is megadta a tiszteletet Donald Trumpnak, és kiállt mellette, amikor a nyugat-európai politikai elit ennek az ellenkezőjén versengett. Stumpf István írása.
„A panaszkodás helyett a cselekvés visz előre” – véli a TV2 Tények című műsorának arca, aki őszintén vallott a Mandinernek családról, munkáról, közéletről és társadalmi feszültségekről egyaránt. Interjúnk.
A másként gondolkodókat szalonképtelennek nyilvánították, és kirekesztették az általuk fősodorként definiált gondolkodásból. Giró-Szász András írása.
Az alkotás rendhagyó road movie formájában dolgozza fel Földes László Hobo életművét, és bár főleg az archív bejátszások miatt érdekes, nem ad hozzá túl sokat a már jól ismert portréhoz. Az Úton lenni boldogság február 13-án, a főszereplő 81. születésnapján debütál a Dunán.
A Patrióta birtokába került egy videó, amelyen Magyar Péter arról beszél, hogy „geci nagy háborúra lesz”.
A miniszterelnök a beszélgetés során többek között elárulta, hogy mit tart az elmúlt 16 év legnagyobb eredményének. De a hiányosságokról is szót ejtett.