A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
Amerikai és európai magyar professzorok írtak levelet Lovász Lászlónak.
A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak – hangsúlyozzák Lovász Lászlónak, az MTA elnökének írt levelükben amerikai és európai magyar professzorok.
Mint írják, „aggodalommal figyeljük az MTA jövője körüli fejleményeket és tárgyalásokat. Ehhez a párbeszédhez szeretnénk konstruktívan hozzájárulni néhány tény közreadásával". A levél aláírói a fizikai tudományok területén évtizedek ót dolgozó amerikai és svájci egyetemi professzorok. Az aláírók közül többen start-up vállalkozások alapítói.
„Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma" – olvasható a levél legfontosabb gondolatait összegezve az MTA csütörtöki közleményében.
Az MTA honlapján is olvasható dokumentum szerint a professzorok egyetértenek abban, hogy Magyarországon fontos erősíteni az innovációs törekvéseket, viszont az innováció fejlesztése egy „komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva". „Az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja" – írják a professzorok.
Kitérnek arra is, hogy az alapkutatás döntéshozói a jelentősebb nyugati országokban a tudósok. A parlamenti költségvetés keretszámai szabják meg, hogy az adófizetők pénze milyen arányban kerül alap- és alkalmazott kutatásra. Azonban e kereteken belül már nem az állam, hanem kutatói tanácsok és programmenedzserek döntenek arról, hogy az alapkutatásban melyik kutató, kutatócsoport és projekt kapjon támogatást – fejtik ki.
Rámutatnak arra, hogy az innovációs kutatások bevételei a működési költségeknek csak nagyjából 1 százalékát képesek fedezni. Emiatt Nyugaton nem is teszik a kutatócsoportok működését vagy struktúráját függővé az innovációs tevékenységüktől és szabadalmaik számától.
„Az innováció vállalkozói szférája rendkívül kockázatos és csak egy kifejlett vállalkozói ökoszisztémán belül működik" – olvasható a levélben, amelynek aláírói azt remélik, hogy gondolataikkal segíteni tudnak abban, hogy az magyarországi „párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve".
(MTI)