Ki segít kin?
A központban jelenleg nyolcan dolgoznak azon, hogy az ide érkező évi közel 350-400 embert megsegítsék. A sokszínűség a segítőkre és a segítségkérőkre egyaránt jellemző: pszichológusok, jogászok és pedagógusok várják a támaszra szorulókat, akik közül néhányan egy kis értékű lopás, míg mások esetleg egy harminc éve tartó abuzív kapcsolat miatt kerültek mélypontra. „Egészen durva esetekkel is sétáltak már be hozzánk, mi pedig minden helyzetben ugyanoda próbáltunk eljutni: addig a pontig, ahol megerősödött annyira az áldozat, hogy saját maga tudja érvényesíteni jogait” – mondja Zsolt.
Elsőre megüti a fülemet az érdekérvényesítési jog kifejezése, hiszen áldozatok kapcsán elég ritkán emlegetjük ezt a fogalmat. Mintha az elkövetők jogait hangosabban, de mindenképp gyakrabban szajkóznák a közbeszédben. A központ azonban élő bizonyíték arra, hogy
az áldozatoknak is számos joga és érdeke van: például az, hogy túljussanak egy traumán.
„Sok tragédiával találkozunk, hiszen krízishelyzetbe is számtalan módon kerülhet egy ember” – kapom válaszul a kérdésre, hogy kik járnak hozzájuk. A krízishelyzet kinek-kinek mást jelent, mert az érzelmi teherbírás személyenként eltérő; de általánosan elmondható, hogy gyakran találnak a központra a kapcsolati erőszakban bántalmazottak, gyermekzaklatás áldozatai vagy akár hétköznapi lopások károsultjai.