„Buborékban éltek és próbáljátok magatokat hergelni” – Hollik, Lánczi vs Tordai, Donáth

A Tabumentes Országmentés Csoport „Vánszorgás a forradalomba?!” című rendezvényén jártunk. A két kormánypárti (Hollik István, kormányszóvivő és Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője) és a két ellenzéki (Donáth Anna, a Momentum alelnöke és Tordai Bence, a PM országgyűlési képviselője) vitapartner arra kereste a választ, hogy mit is jelentett 2018 decembere, és vajon miképpen lehet értelmezni a túlóratörvény elfogadása után kialakult megmozdulásokat.  

Az est folyamán viszont sok más témát is érintettek – ráadásul nem teljesen indulatmentesen, a közönség is többször felzsongott. 

Eljön az igazság pillanata

Hollik István kifejtette, hogy a túlóratörvénnyel lehetőséget szeretnének biztosítani azoknak a munkavállalóknak,

Hangsúlyozta: semmilyen kényszerről nincsen szó, a döntést a munkavállaló hozhatja meg, önkéntes alapon.

Tordai Bence szerint a kényszert nem lehet lehetőségnek nevezni. Bár – tette hozzá – ez a „duplagondol” jól működött Orwell 1984 című regényében, „csak ez nem egy irodalmi alkotás, hanem az életünk”. Szerinte a kormány csak a nemzetközi befektetőknek akar kedvezni, de ez egy „zsákutcás politika”, amelynek látszódnak is az eredményei –

Hollik István rámutatott arra, hogy a PM – amelynek Tordai a képviselője – együttműködik azzal az MSZP-vel, amely 2002 és 2010 között komoly károkat okozott a magyar gazdaságnak. A kormányszóvivő kifejtette, hogy jelenleg jó úton jár Magyarország és bár tudja, hogy az ő politikájuk sem tökéletes, de szerinte a tényeket – például azt, hogy megduplázódott 2010 óta a minimálbér összege – nem szabadna letagadni.

Tordai azzal vágott vissza, hogy Mellár Tamás kiszámolta: 2010 és 2017 között a reálbérnövekedés csak 14 százalékos volt, és hozzátette: az, hogy ennyi új munkahely született nem nagy teljesítmény, mert az ország a válságból lábalt ki.

Lánczi Tamás elmondta, hogy hazánkban

Hozzátette: a Századvég számításai szerint 2010 óta 38 százalékkal emelkedtek a reálbérek – Tordai viszont a szavába vágott, hogy „jó lenne, de tizennégyet”. Lánczi visszavágott: az egyik egy kutatóintézet, a másik pedig egy politikus statisztikája. Szóba került az is, hogy egykor Mellár Tamás is dolgozott a Századvégnek, de el kellett hagynia az intézetet. Lánczi szerint azért, mert „alkalmatlan volt a vezetésre és nem tudta megszervezni a munkát”.

Donáth Anna úgy vélte, hogy az egész túlóratörvényes ügy úgy lett beállítva, mintha a kormány részéről mindenki jót akart volna. De feltette a kérdést: akkor miért nem volt a törvény elfogadása előtt társadalmi egyeztetés, és miért három évben van maximalizálva a kifizetés? Felvetette: ha ez egy ilyen jól sikerült törvény, akkor miért voltak ezrek az utcán?

Hollik visszakérdezett: ha a munkavállalók számára ez a törvény annyira elfogadhatatlan, akkor miért néhány száz vagy ezer politikai aktivistát és miért nem a munkásokat látta tüntetni az utcán? Hozzátette:

megérkeznek a fizetések a hónap elején – és kiderül ezzel, hogy ellenzék azon állításai, miszerint a kormány rabszolgasorba taszítja az embereket vagy nem fizetik ki őket, hazugság volt.

Előkerült az Audi-sztrájk ügye is, Donáth Anna szerint a történtek a decemberi megmozdulásokhoz köthetők. Lánczi Tamás viszont nem értett ezzel egyet, ugyanis elmondta: az Audi-gyárban bérvita folyt, aminek kevés köze van a túlóratörvényhez, vagy egyáltalán ahhoz, hogy „ti tüntetettek”. Kifejtette: az ellenzéki pártok megpróbálnak rátelepedni ezekre az alapvetően szűk réteget érintő akciókra, és országos botrányt generálni. „Buborékban éltek és próbáljátok magatokat hergelni” – mondta.

Tordai átalakítaná a CSOK-ot

Lánczi Tamás kisebb bombát robbantott a közönség hangulatában azzal a kijelentésével, hogy az Európai Unióban a magyarok számítanak az egyik legvagyonosabbnak, aminek az elsődleges oka az, hogy 95 százalékunk saját ingatlanban él és nem bérli.

Donáth Anna úgy vélte, hogy manapság frissdiplomásként nagyon nehéz ingatlanhoz jutni, és magasak az albérletárak is – illetve

az úgyis csak leköt – és ezért sem kellene erre a jelenségre, mint „helyes magyar mentalitásra” tekinteni.

Tordai Bence a lakhatási politikával kapcsolatban kijelentette, hogy bár nem szüntetné meg a CSOK-ot, de biztosan átalakítaná, hogy a munkásosztály is hozzáférhessen a támogatáshoz. Amikor Hollik István felrótta neki azt, hogy a PM és az MSZP együttműködik, azt felelte: „A teljes ellenzék szövetségben működik – jobboldaliak, baloldaliak, konzervatívok, liberálisok, zöldek, barnák, sárgák, lilák, pirosak”.

Később hozzátette, hogy a jövőben „kinyitják a parlamentet az utca felé”, és elismerte: „jó mulatság, férfi, női, munka volt az utolsó parlamenti ülésnap”, bár hozzátette: nyilván kérdés, hogy miképpen fogják folytatni, de most előre többet nem árulna el.

Soros György, Birnbaum és a nemzetállamok

Szó esett egy nemrég megjelent cikkről, amelyben George Birnbaum, Arthur Finkelstein üzlettársa nyilatkozott arról, hogy miképpen találták ki a „Soros-kampányt”. Hollik István közölte, hogy a nevezett úr soha nem volt a Fidesz kampánytanácsadója.

A kormányszóvivő hozzátette: bár lehet, hogy Donáth Anna vagy Tordai nem tudja, hogy Soros Györgynek dolgozik, de mégis

Ilyen például az, amikor a közös uniós költségvetés propagálásával az „Európai Egyesült Államok” ideáját támogatják – annak létrejöttével viszont megszűnnének a nemzetállami keretek. Az ellenzéki politikusok viszont úgy vélték: egyes ügyeket könnyebb közösen megoldani. Amikor pedig Lánczi felvetette azt a kérdést, hogy miért találkozik vajon Soros György az Európai Unió vezető politikusaival, Tordai kijelentette: „ő nem Soros szóvivője, ezért nem tud válaszolni”.

Arab tavaszt csinálna a Momentum?

Lánczi Tamás a vita végén nekiszegezte Donáth Annának azt a kérdést, hogy miután Berg Dániel – a Momentum elnökségi tagja – az azonnali.hu-n azt írta, hogy példát lehetne venni többek között az arab tavaszról,

A kérdés hallatán Tordai Bence felnevetett: „Most komolyan azt hiszed, hogy ezt a kérdést bárki is komolyan veszi és megválaszolja?” Szerinte ugyanis nyilván arra gondolhatott Berg, hogy az elnyomó hatalmat elsöpri a nép ereje.

Donáth úgy vélte, hogy kitekerik Berg Dániel szavait – viszont amikor visszakérdezett Hollik, hogy akkor miképpen értsék a sorait, a politikusnő közölte:

De – tette hozzá – pontosan tudja, kikkel van egy elnökségben és nem támogatják azt, hogy az ellenállás odáig menjen, hogy vérnek kelljen folynia, mint ahogy történt az arab tavaszon. Hozzátette: „bár van az a pont, ami után tényleg, bármeddig el tudunk menni”, de hamar kiegészítette, hogy a „bármeddig” alatt azt érti, hogy például napokig az utcán lesznek.

Hollik István azzal a gondolattal zárt, hogy a forradalmaknak van egy nagyon fontos előfeltétele: a szabadság hiánya. Donáth szerint viszont a „szabadság hiánya elkezdett fojtogatni Magyarországon”.