Putyin: Görögország részese lehet a déli irányú európai gázszállításoknak

Putyin nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Dél-Európát Görögországon keresztül csatlakoztassák a Török Áramlat gázvezetékhez. Mint mondta, Moszkva erről mind Athénnel, mind Ankarával egyeztet. Emlékeztetett rá, hogy gyakorlatilag már megépült a Görögországból Oroszországba vezető csővezeték, de gáz azon egyelőre nem halad át. Ciprasz szerint műszakilag megoldható, hogy az eredetileg azerbajdzsáni gáz szállítására tervezett Transz-Adriai Csővezeték (TAP) orosz gázt is fogadjon, ami szerinte az európai gazdaság hasznára válhat. A görög miniszterelnök kifogásolta, hogy az Európai Unió „kettős mércét” alkalmaz a Török Áramlat Görögország és Olaszország irányába történő meghosszabbításával kapcsolatban, egyfelől ösztönözve, másfelől pedig akadályozva azt. Felajánlotta, hogy hazája hídszerepet töltsön be az EU és Moszkva között. 

Putyin kifejezte reményét, hogy a két ország „lapozni tud” a hagyományosan jó kétoldalú viszonyt júliusban megbolygató incidens után, amely során Athén - a görög-macedón viszonyba és a görög belügyekbe való beavatkozás címén - két orosz diplomatát kiutasított, két másik beutazását pedig megakadályozta. A vád szerint Moszkva a volt jugoszláv köztársaság NATO-belépését igyekezett akadályozni görögországi tiltakozó megmozdulások támogatása révén. A témakörben egyébként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Efimerida ton Szintakton című görög napilapban megjelent interjújában ismét Oroszország aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a NATO és az EU fokozza a balkáni régió „birtokba vételét” célzó  erőfeszítéseit. Ez az orosz diplomácia vezetője szerint újabb választóvonalak megjelenéséhez és Európa destabilizálódásához vezet, mert a régió államait hamis válaszút elé állítják: vagy Moszkvával, vagy Washingtonnal és Brüsszellel kel tartaniuk.

Az orosz elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta az orosz-görög  gazdasági, mindenekelőtt az energetikai kapcsolatok fontosságát, a görög kormányfő pedig szintén arról beszélt, hogy nyáron kirobbant konfliktust követően előre kell tekinteni. (A Görögországban felhasznált gáznak egyébként több mint a fele, az olajnak  pedig mintegy 10 százaléka orosz importból származik.)

Moszkvai látogatását megelőzően Ciprasz a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva kifejezte reményét, hogy Oroszország stratégiai beruházásokat hajt majd végre a görög infrastruktúrába, feldolgozóiparba, mezőgazdaságba és élelmiszeriparba, valamint az energiaszektorba. A közös sajtótájékoztatón Putyin kijelentette, hogy a görög gazdaság megerősödésével párhuzamosan az orosz befektetési tevékenység is erősödni fog. Ciprasz megköszönte, hogy Putyintól teljes körű tájékoztatást kapott a Kercsi-szoros közelében november 25-én lezajlott orosz-ukrán tengeri incidensről, rámutatva, hogy az ügy Görögország számára nagy jelentőséggel bír, mert az Azovi-tenger partján fekvő ukrajnai Mariupol városban 130 ezer görög származású lakos él. A görög kormányfő mindemellett aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszország Sz-400-as légvédelmi rendszereket ad el Törökországnak.  

A két vezető megvitatta az EU és Oroszország viszonyát, valamint a ciprusi rendezés kérdéseit is. A sajtótájékoztatón egyébként ismét szóba került a görög kormányfőnek az szokása, hogy nem köt nyakkendőt. Ciprasz korábban megfogadta, hogy addig nem visel nyakkendőt, amíg hazájának gazdasági helyzete jobbra nem fordul, a nyakbavalót a görög nép nyakába vetett hurokhoz hasonlítva. Moszkvában pénteken megjegyezte ugyanakkor, hogy ha az orosz elnök ajándékozná meg egy nyakkendővel, akkor azt lehet, hogy a következő találkozójukra fel is venné. „Megegyeztünk!” – válaszolta Putyin. Ciprasz moszkvai vizitje kapcsán a két fél négy kormányközi megállapodás született, a szervezett bűnözés elleni fellépés, a sport, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a vámügy területén való együttműködésről.

(MTI)