Nem is értem, miért nem akartak ünnepelni a romániai magyarok december elsején, amikor őseiknek olyan óriási szerencséjük volt, hogy az első világháború után Romániához kerülhettek.
„Nem is értem, miért nem akartak ünnepelni a romániai magyarok december elsején, amikor őseiknek olyan óriási szerencséjük volt, hogy az első világháború után Romániához kerülhettek.
Egy hatalmas és erős ország lakóivá válhattak, amely a nagy háború után több mint háromszor nagyobb lett, mint a maradék Magyarország. A legjobb lett volna, ha akkor mindazok, akik nem menekültek el, rögtön románokká válnak. Leszármazottjaik sokkal büszkébbek lehetnének, és önfeledtebben ünnepelhetnének, mint azok, akik még most is nemzeti színű fél téglával verik mellüket, miszerint ők erdélyi vagy romániai magyarok, netán éppenséggel székelyek volnának. Mert ugyebár ezek a maradék magyarok csak azzal tudnak dicsekedni, hogy ezer éve élnek itt, Erdélyben, míg a románok sokkal több, mint kétezer esztendeje, amiről csak azért nincsenek írásos feljegyzések, mert akkor még nem találták volt fel a papírt a kínaiak. (És a papirusz előállításához szükséges nád nem termett vidékünkön.) Aztán a románok büszkébbek is lehetnek a magyaroknál, hisz olyan hadvezért adtak Magyarországnak, mint a törökverő Hunyadi János, aki csak úgy szívességből védte Nándorfehérvárt, a későbbi szerb Belgrádot. ”
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
Egyre elkeseredetteben igyekeznek elkerülni a besorozást az ukrán férfiak.
„Besszarábia egyesülése Romániával az egyházon keresztül történik, és már elkezdődött” – jelentette ki Constantin Olariu.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Ez az arány majdnem kétszerese az európai átlagnak.
Valószínűleg most tört össze a román kormányfő.
Az amerikai elnök fogta azt a szabályozást, amely ötven éven át védte a nőket a negatív diszkriminációtól, és ellenük fordította.
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
