A Kommentár folyóirat legújabb száma bemutatójának adott otthont szerda este a Városliget Café. A patinás étterem rendezvénytermében Békés Márton történész és főszerkesztő, a Terror Háza kutatási igazgatója Kiss Viktor politológust, Gerő András történészt, a Habsburg Történeti Intézet igazgatóját, illetve Veszprémy László Bernát történészt, a folyóirat állandó munkatársát köszöntötte vendégként.
Békés elmondta: a Kommentár folyóirat legfrissebb blokkjának témája a forradalom, illetve konkrétabban az 1848-as, az 1918-as és az 1968-as forradalom kerek évfordulói.
Gerő András arról beszélt, hogy a március 15-re való megemlékezést deklaráló törvénypasszus a forradalom és szabadságharc kifejezést használja, ám ez nem fejezi ki annak egész, komplex lényegét. A történész egyfajta alternatívát képviselve az „emancipációs áttörés” kifejezés mellett érvelt, mely szó értelmeit
az egyenjogúsítás, a felszabadítás és az önállósodás
fogalmaiban nevezte meg. A korabeli szóhasználatban éltek még a függetlenségi harc, vagy az önvédelmi háború kifejezésekkel is (Kossuth például elutasította a „forradalom” szót a ’48-as eseményekre). Gerő szerint ’48-49-ben számos emancipációs folyamat lezajlott. A történész beszélt a társadalmi emancipációról, amikor is a magyar emberek többsége megszabadult a rájuk rótt fizetési terhek nagy részétől, azaz köznyelven a jobbágyfelszabadításról. Gerő ezek mellett említette még az országot államjogi emancipációját, azaz függetlenedését, illetve a nemzeti emancipációt, mely során francia mintára az európai nemzetek sorába emelték a magyar nemzetet. Az emancipációban, mint fogalomban, a történész szerint sokkal több használati lehetőség van. Gerő a visegrádi négyek példájával élt, mely az EU keretin belül egyenjogúvá teszi a tagországokat.
Kiss Viktor, aki deklaráltan baloldali politológusként vett részt a rendezvényen, arról beszélt, hogy 1968 kapcsán mit lenne érdemes újragondolnia a jobboldalnak a baloldal perspektívájából, illetve a baloldalnak mit érdemes újragondolnia a jobboldali kritika alapján. Mint deklarálta, a Kommentár folyóiratba nem az egyetértés, hanem az értelmes eszmecsere céljából írt esszét, melyben igyekezett megkérdőjelezni ’68 konzervatív értelmezését. Kiss szerint két pont van, amelyek alapján
a jobboldalnak újra kellene gondolnia a ’68-hoz való viszonyát.