Tizenöt európai állam- és kormányfő támogatta Alexander Van der Bellen osztrák államfő kezdeményezését, amelynek célja a klímaváltozás elleni küzdelem erősítése. A nemzetközi közösséghez intézett felhívás támogatói között van Áder János magyar államfő is.
A nyilatkozat pénteken jelent meg Alexander Van der Bellen hivatalos Facebook-oldalán, azzal kapcsolatban, hogy a lengyelországi Katowicében december 3-14. között tartják az ENSZ 24. Klímakonferenciáját (COP24). A csúcstalálkozóra több mint 30 ezer résztvevőt, köztük állami vezetőket várnak a világ közel kétszáz országából. A tanácskozás előkészítő ülései november 26-án kezdődnek, az állam- és kormányfők ezt megelőzően fogadták el a közös kezdeményezést. A nyilatkozatot Ausztria, Ciprus, Finnország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, illetve Szlovénia állam-, illetve kormányfői írták alá, köztük Áder János.
A kezdeményezés mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás korunk legnagyobb kihívása. „Generációnk szembesül először a Föld hőmérsékletének gyors emelkedésével, és valószínűleg a mi generációnk az utolsó, amelynek még lehetősége van hatékonyan szembeszállni a közelítő a globális klímakatasztrófával” – mutattak rá az aláírók. A klímaváltozás hatásai bizonyítottak, és a világ minden pontján érezhetőek: a hőhullámok, az árvizek, az aszályok, a sárlavinák előfordulásának, a gleccserolvadás és a tengerszint-emelkedés drámai növekedése. A közvetlen következményeket mutatják például a vízhiány, a terméskiesések, az azt követő éhínség és a kényszerű migráció. A klímaváltozás hatásai már idény nyáron Európában is érezhetőek voltak: a hőhullámok, a Görögországtól az Északi sarkvidékig előforduló erdőtüzek számos életet követeltek, és elpusztították sokak megélhetését.
A nyilatkozat kifejti azt is, hogy a globális felmelegedés visszaveti a világgazdaságot. Veszélyeztet számos szektort, köztük a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a turizmust, az energia-és vízellátást, és komoly veszélyt jelent a világ stabilitására és békéjére. A deklarációt aláíró állam- és kormányfőknek meggyőződése, hogy a klímaváltozás elleni hatékony fellépés önmagában is szükséges, de ezen túl hozzáadott értéket és új lehetőségeket is teremt a gazdaságaink és a társadalmaink számára. Bíznak benne, hogy jelentős lépésekkel a Föld biztonságos, békés és fejlődő pályára állítható. A kezdeményezés támogatói felhívták a figyelmet arra: a lengyelországi COP 24 felelőssége óriási, mivel a katowicei klímakonferencián állapodnak meg majd a párizsi klímamegállapodás aláírói az egyezmény részletes szabályairól. Ennek keretében nemcsak a 2025-re és 2030-ra meghatározott nemzeti vállalásokról, hanem a Párizsi Egyezmény hosszú távú céljairól is tárgyalnak.
Az osztrák elnök és a tizenöt másik európai állam- és kormányfő azzal a kéréssel fordul a nemzetközi közösséghez és a Párizsi Egyezmény aláíróihoz, hogy együtt lépjenek fel a globális klímaválság megállítása érdekében. A 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.
(MTI)
(MTI)
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
Schaller-Baross Ernő szerint „Ausztria egykori zöld, szocialista elnöke figyelmen kívül hagyja a nép akaratát”.
Nem a győztes pártot kérte fel kormányalakításra Alexander van der Bellen.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
