A gyerek felnevelésének olyanfajta előnyei lesznek, ami a társadalomnak is hasznos. Interjú.
„Az elmúlt évek intézkedései főként a családok anyagi helyzetére, lakhatására fókuszáltak. A nemzetközi tapasztalatok szerint melyek lehetnek hatékony ösztönzők a gyermekvállalás növelésére?
A modern társadalom alaphelyzete, hogy a nők és a férfiak iskolai végzettsége növekszik, és azért tanulnak, hogy majd jó állásuk legyen, hogy megélhetésüket biztosítani tudják. Ez igaz nőkre és férfiakra is. Elképzeléseikben központi szerepet tölt be a kétkeresős családmodell, bár néha hajlanak annak támogatására, hogy valamelyik fél, többnyire a nő, részmunkaidőben dolgozzon. Ahhoz, hogy emellett gyermekek nevelkedhessenek, mert ahogy mondtam, a fiatalok szeretnének gyermeket is, a család és a munka összeegyeztetése a kritikus pont. Hogyan tudja egy fiatal család összeegyeztetni, hogy megfeleljen a munkahelyi kívánalmaknak és saját családi elvárásainak is. Nyilván két keresővel lehet a legjobban biztosítani a megélhetést, kevesen akarják és kevesen engedhetik meg maguknak, hogy az apa tartsa el a családot. Ugyanakkor a gyermekneveléshez is kell idő, mégpedig sok idő!
Vagyis a nempénzbeli intézkedéseknek, környezet kialakításának van nagyobb hatása. Ez lehet a nulladik pont. De mi sorolható még ezek közé a soft tényezők közé?
Hadd kezdjem magunkon. Kulcskérdésnek tartom, hogy a férfiaknak milyen a részvétele a gyereknevelésben. Életmódkérdés is a férfi és a nő közötti feladatelosztás és munkamegosztás. Talán ez járul hozzá ma leginkább ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott családmodell tudjon működni.
De az is nyilvánvaló, hogy minden olyan állami intézkedés, ami segíti a család és a munka összeegyeztetését, és csökkenti a gyermekvállalás költségeit, segíti a gyermekvállalási tervek valóra váltását, hiszen a gyerek minden kétséget kizáróan költség is a boldogság mellett. A népesedéspolitika, a gyermekvállalás támogatása a közösség érdeke is, hiszen a gyermek a társadalom számára is meg fog térülni, a gyerek közjószág is, mert a gyerek felnevelésének olyanfajta előnyei lesznek, ami a társadalomnak is hasznos: dolgozni fog, adót és járulékot fizet és ő is gyermeket vállal a későbbiekben. Emellett részt vesz az innovációban, a felfedezésekben, kreatív munkát végez.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
Nyíltan elmondta a rapper, mi számít igazán az életben.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
Ezeket az eredményeket nehezen tudják majd a szájuk íze szerint keretezni a független-objektív sajtó munkatársai.
„Anyukám, nem tudom, hogy mikor foglak tudni hívni, mert szétszórtak bennünket” – mondta a szívbeteg férfi a telefonba, aki napokkal elrablása után vesztette életét.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
