A megbékélési folyamat kulcspillanata volt, amikor 2013-ban Csúrogon emlékművet állítottak a második világháborúban kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok tiszteletére, amelyet Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb elnök jelenlétében adtak át, és a két államfő közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt.
A negyvenes években történteket nem lehet meg nem történtté tenni, viszont áttörésnek számító eredmény, hogy az akkor történtekről már egymással is tudnak beszélni a magyarok és a szerbek – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett pénteki szabadkai megemlékezésen.
Hozzátette: a magyar-szerb történész vegyes bizottság befejezte a munkáját, és várhatóan egy belgrádi konferencián mutatják be hamarosan az eddigi feltárás eredményeit. Úgy fogalmazott: „ami ebben a pillanatban feltárható volt a levéltári anyagokra támaszkodva és a visszaemlékezők kijelentéseit figyelembe véve, azt rendszerezték, de egy több mint hetven évvel ezelőtti, nagy térségben, nagyszámú embert érintő folyamatnak a teljes körű feltárása biztosan nem történt meg”.
Bármennyire is szeretnék lezárni a vegyes bizottság munkáját, a kutatást folytatni kell, mert feltételezhetően időről időre új elemek fognak felmerülni. Az, hogy egymással is meg tudták beszélni az akkor történteket, „alapfeltétele annak, hogy valamikor ezekkel az ügyekkel kapcsolatban egyfajta békesség alakuljon ki” – húzta alá Pásztor István.
A magyar és a szerb köztársasági elnök 2010-ben megállapodott abban, hogy felállítanak egy akadémiai vegyes bizottságot, amely a második világháborúban és azt követően elkövetett tetteket vizsgálja. A megbékélési folyamat kulcspillanata volt, amikor 2013-ban Csúrogon emlékművet állítottak a második világháborúban kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok tiszteletére, amelyet Áder János magyar és Tomislav Nikolic akkori szerb elnök jelenlétében adtak át, és a két államfő közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt.
Egy évvel később, 2014-ben pedig - hét évtized után - megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a negyvenes években a legsúlyosabban érintett három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Aleksandar Vucic jelenlegi elnök pedig - akkor még miniszterelnökként - részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
A Szabadkán található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a Szabadkáról és környékéről elhurcolt több mint ezer - főleg magyar, horvát és német - embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki a szerb partizánok. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta azonban újabb 156 áldozat maradványait találták meg, és a várakozások szerint már jövőre hat táblával kibővítik az installációt, hogy az újonnan azonosított áldozatok nevei is felkerüljenek a márványtáblákra – emelte ki Bunford Tivadar, Szabadka város közgyűlésének az elnöke. Rámutatott, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem jelentették be azt, hogy a felmenőjük is a terror áldozata lett, úgyhogy még kerülhetnek elő újabb nevek.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A volt hadifogoly a debreceni háborúellenes gyűlést is megtisztelte jelenlétével, miután a héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter segítségével biztonságban hazatért Oroszországból.
A 23 fős felnőtt- és utánpótláscsapat már itthon készül az öt hét múlva kezdődő soproni országos bajnokságra.
Az 1951-es kitelepítések egyik legellentmondásosabb aspektusa, hogy az „osztályidegen” személyek között számos zsidó nagypolgár, bankár, kereskedő is volt.
Az ukránok követelik a szabadon engedésüket.
Majd 100x akkora hangerővel rákezdenek bömbölni, hogy de a Hatvanpuszta meg az európai jogállam.
Csap közelében, a szlovák határtól kétszáz méterre tartóztattak fel öt kárpátaljai férfit, akik az ukránok szerint a jobb fizetés reményében próbáltak átszökni.
A Szeretetország sokadik felvonása.
Nem a szabadrúgásairól van szó.
