Kövér László: Az első világháború nem ért véget

Megnyitották az Új világ született 1914-1922 című kiállítást pénteken a Várkert Bazárban. Az első világháború világtörténelmi hatását bemutató tárlat nyitóünnepségén Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára és Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a kiállítás főkurátora mondott beszédet. 

Rétvári Bence köszöntő beszédében hangsúlyozta: magyarként nincs okunk szégyenkezni az első világháború miatt, „emelt fővel nézhetünk vissza a dédapáinkra és ükapáinkra, hiszen Magyarországért, a hazájukért harcoltak”. A hőseink megérdemlik, hogy a nemzeti hőskultusz elhallgatásának évtizedei után ismét emlékezzünk rájuk – mondta az államtitkár, a világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagjaként arra is kitérve, hogy az emlékév kapcsán, több, mint hatszáz emlékművet újítottak fel. 

Az volt a célunk, hogy „mindenhol, ahol kőbe van vésve – akár mészkőbe, akár márványba – a magyar hősök neve” méltó körülményeket teremthessünk – fogalmazott. 

Száz éves háború

Schmidt Mária, a kiállítás főkurátora beszédében kijelentette: az első világháború Európa legújabb kori történelmének, legfontosabb eseménye volt, mert a világégés „nyomán új világ született, annyira idegen és félelmetes világ, hogy száz év távolából sem érezzük benne otthon magunkat.” 

A legkevésbé sem túlzás azt állítani, hogy „ami az első világháború után történt, az magában hordozta a másodikat, majd a hidegháborút, a diktatúrákat, a kommunistákat, a fasisztákat és a nácikat – a huszadik század százéves háborúját” – emlékeztetett Schmidt, kiemelve: „az első világháborúnak nem voltak győztesei”,

A kiállítás főszervezője elmondta, a kiállítás nemzetközi összevetésben is egyedülálló, ugyanakkor nem történelmi közhelyeket idéz fel, hanem őszinte és szókimondó. Ennek megfelelően várhatóan vitákat is fog generálni. 

Lezárni a huszadik századot

„Ha békét akarsz, emlékezz a háborúra” – idézte megnyitó beszédében Kövér László, hozzátéve: az első világháború nem ért véget, mert „a következményeivel Európa mind a mai napig nem tudott megbirkózni”. A világégés válságok sorozatát indította meg Európa történelmében. A huszadik századdal olyan világ született, amelyet le kell zárni.

„Nekünk, magyaroknak volt erőnk túlélni az első világháborút és a 20. századot, és az előttünk álló időkben lesz erőnk a magunk részéről végleg lezárni az első világháborúban született új világot” – fogalmazott a politikus. Európa „ma is válaszút előtt áll. Vagy ütközőzóna, vagy összekötő kapocs lesz a világ nagy geopolitikai játszmáiban” – tette hozzá.

A kiállításról

A tárlat bejárása után az a benyomásunk: a kurátoroknak és alkotóknak sikerült a huszadik század egész tragikumát, a végzetet is magába foglaló kezdetbe sűríteni.

Beléphetünk Ferenc József dolgozószobájába, látomásszerűen feltűnnek előttünk a kórházi ágyak, amelyek a spanyolnátha áldozataira emlékeztetve sírgödrök fölött lebegnek. A versailles-i tükörterem stílusában berendezett helyiségben az Ébredj fel, ó, román dallama keveredik a győztes hatalmak himnuszaival. A falakon hatásos videók, képek és idézetek jelenítik meg a történelmi eseményeket.

A háború utáni összeomlásnak szentelt terem talán a leghatásosabb: itt őszirózsák és letépett tiszti csillagos parolik között lépkedünk az emlékezet törmelékhalmain, közben a Monarchia lélekharagja kong felettünk. 

A tárlat azt a súlyos adósságot törleszti, amelyet az első világháború emlékezetének háttérbe szorulása halmozott fel a huszadik század folyamán. A címében jelzett globális átrendeződést az eddigi leghatásosabb eszközökkel jeleníti meg.