Ha a pápa anélkül látogat Romániába, hogy gesztust tenne Erdély katolikus magyarsága felé, az vétekkel felérő hiba lenne.
2019-ben Romániába utazik Ferenc pápa – jelentette be Joan Robu bukaresti érsek a katolikus egyházfőnél tett ad limina látogatását követően. Az út részleteiről még folytatódnak az egyeztetések a román állammal és a többségi ortodox egyházzal, de a román főpásztor szerint a pápai vizit már „közel biztosnak mondható”.
A Szentszék részéről az a világos szándék jelent meg az elmúlt évtizedekben, hogy segítse a magyar és a román római katolikusok, illetve a román görög katolikusok együttműködését valamint az etnikai többséget tömörítő Román Ortodox Egyházzal való párbeszédet.
Csak remélhetjük, hogy a jó szándék mellé ezúttal több körültekintés társul, mint amit a vatikáni diplomácia eddig tanúsított Erdéllyel kapcsolatban. Emlékezetes, hogy amikor II. Szent János Pál 1999-ben Teoctist pátriárka meghívásának tett eleget,
ahol az országban élő római és görög katolikusok többsége él. A nagy egyházszakadás után több, mint kilenc évszázaddal, illetve a vasfüggöny leomlása után alig pár évvel a diplomáciai gesztus kelet-nyugati összefüggésbe ágyazottsága a nemzetközi figyelem számára talán elfedte az utazás problematikusságát, de a magyaroknak azért feltűnt.
Azóta többször is felmerült a Szentszéknél egy romániai látogatás lehetősége, de a vatikáni diplomácia már érzékenyebben reagált az etnikai-felekezeti viszonyok összetettségére. Ha belegondolunk, milyen élénk nemzetközi figyelem kíséri a katolikus egyházfők diplomáciai lépéseit, érthető és el is várható ez az óvatosság. Ha Ferenc pápa nem Izraelen keresztül érkezik Betlehembe, hanem helikopterrel közvetlenül Jordániából lép a Palesztin Hatóság területén fekvő városba, akkor azt a palesztin államiság elismeréseként értelmezik.
Ennek tükrében csak gondoljunk bele,
Mit üzent volna ez a világnak, a kisebbségi jogokat lábbal tipró Romániának, Magyarországnak, az romániai katolikusok erdélyi többségének és mit a kisebbségeknek?
De mit üzen 2019 vagy akár 2020?
Ha a pápa anélkül látogat a következő években Romániába, hogy gesztust tenne Erdély katolikus magyarsága felé, az vétekkel felérő hiba lenne.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Nicusor Dan liberális államfő nem szeretné kormányra engedni a népszerű szélsőjobbos AUR pártot.
Irán az atomprogram helyett Izrael és a Hezbollah közötti háború leállításáról akar tárgyalni az amerikaiakkal.
A több mint tíz párt versengése ellenére az izraeliek ősszel két lehetőség között választhatnak: Netanjahuval vagy nélküle.
Pierbattista Pizzaballa szerint egyre gyakoribbak a vallási közösségeket érő inzultusok a Szentföldön.
A béketárgyalások és Hormuzi-szoros körüli helyzet sikerét veszélyezteti, hogy Izrael és Libanon a tűzszünet ellenére is folytatja a harcokat.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
Több százmillió fontot költenek a brit uralkodóházra a következő években.
