Digitális tudástárat tettek közzé Kertész Imre életművéről a Nobel-díjas író születésének 89. évfordulóján.
Digitális tudástárat hozott létre névadója életművéről a Kertész Imre Intézet. A honlapot november 9-én pénteken, a Nobel díjas író születésének 89. évfordulóján mutatták be a Terror Háza Múzeumban.
Hafner Zoltán, az intézet igazgatója elmondta: a honlap segítségével „az ismeretlen Kertész Imrét” szeretnék bemutatni, a hagyaték eddig kiadatlan részére összpontosítva, olyan írások, dokumentumok közzétételével is, amelyek nem tartoznak szorosan a Kertész szépírói munkásságához. A digitális tudástár látogatói dokumentumokkal és fotókkal illusztrált interaktív életrajzon követhetik nyomon az író pályáját, kereshetnek az eddigi legteljesebb Kertész-bibliográfiában és átfogó képet nyerhetnek az író recepciójáról, hiszen a honlap készítői a kapcsolódó sajtócikkeket is feltöltötték az egyes művekhez.
A hatalmas életmű feldolgozás alatt áll, az író műfordításai, a gyűjteményes kötetben, folyóiratban megjelent írásai mellett több mint 130 interjú, és mintegy 200 levél vár kiadásra – hangsúlyozta Hafner.
Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány főigazgatója kiemelte: az intézet céljaira megvásárolt villa felújítása megkezdődött és a tervek szerint jövőre fejeződik be.
A sajtótájékoztató kereteit kitágítva az intézet Bakos-Kiss Gábor színész közreműködésével idézte meg Kertész szellemiségét, többek között A boldogtalan 20. század című szövegének egy részletével:
„Nem tudom, hogyan kell megoldani a menekültkérdést, a szociális problémákat, a szegényebb országok s az értékes emberek felkarolását, nem tudom, hogyan lehet megteremteni az új biztonsági rendszert. Egyvalamit azonban határozottan tudok: az a civilizáció, amely nem mondja ki világosan az értékeit, vagy amely e kinyilvánított értékeket cserben hagyja, az a pusztulás, a végelgyengülés útjára lép. Akkor majd mások fogják kimondani ezeket az értékeket, s e mások szájában azok már nem értékek lesznek többé, hanem megannyi ürügy a korlátlan hatalomra, a korlátlan pusztításra. Sokan emlegetnek mostanában egyfajta »újbarbarizmust«: nos, ne felejtsük el, hogy mire a barbárok elözönlötték Rómát, addigra Róma már magától barbárrá lett. Hadd idézzem itt még egyszer a nagy teológus, Rudolf Bultmann szavait: »A történelem értelme mindenkori jelenedben rejlik, és nem láthatod meg szemlélőként, hanem csak felelős döntéseidben«.”
Egy másfél évtizede óta húzódó vita végére került augusztus elején pont, egy patinás, mintegy 200 éves cukrászda ajtajára pedig – sokak reménye szerint csak átmenetileg – lakat Budavár szívében.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
Schmidt Mária is részt vett az ötödik alkalommal megrendezett MCC Feszten. Kacsoh Dániellel, a Mandiner online főszerkesztő-helyettesével beszélgettek arról, hogyan látják a világot, azon belül pedig az Európai Uniót.
A hatalomhoz ragaszkodó európai elitnek fogalma sincs, mi lenne a dolga.
A budapesti ukrán nagykövet történelmileg erősen megkérdőjelezhető állításokat fogalmazott meg a magyar-ukrán közös múltról.
„A helyes kérdés nem az, hogy Ukrajna elvesztette-e a háborút, hanem az, hogy mennyit fog veszíteni” – mondta el a Le Figarónak Stéphane Audoin-Rouzeau.
Szomorú ezt látni, reméljük, hogy senki nem sérült meg.
Sikerült visszaverni a fiókot feltörőket.
